Alsóörsi baleset: 185 km/h-val haladt a BMW az ütközés előtt, most ítélet született
A halálos kimenetelű közlekedési balesetek bírósági tárgyalásán gyakran felmerülő dilemma, hogy a gyorshajtónak is kötelező-e elsőbbséget adni. Mivel minden eset egyedi, a kérdésre nem lehet univerzális választ adni. Egyes esetekben a bíróság a gyorshajtó javára dönt (például a 2021-es tragikus balesetnél, amikor egy gyorshajtó motoros ütközött egy szirénázó mentőautóval), míg máskor ellene ítél.
2021 novemberében tragikus közlekedési baleset történt Alsóörs közelében. Egy szabálytalanul balra kanyarodó Opel Astra ütközött egy BMW-vel, amely a megengedett sebesség kétszeresével haladt. Az ütközést az Astra sofőrje nem élte túl.
Ahogy azt a tragikus balesetet feldolgozó korábbi cikkben írtuk, az ilyen esetekben a bíróság minden körülményre kiterjedő, részletes vizsgálatot és bizonyítást folytat le. Az indulatok és az előítéletek kizárása miatt pedig kettéválasztja az ügyet: külön vizsgálja a gyorshajtó felelősségét és külön az elsőbbségadást elmulasztó kanyarodóét.
Ebben az ügyben is így járt el az igazságszolgáltatás.
Az elsőfokú ítélet alapján először azt elemezték, hogy a gyorshajtó sebességtúllépése milyen ok-okozati összefüggésben volt a baleset és annak halálos kimenetele szempontjából. Az ilyen esetekben, noha a balra kanyarodó autós is megszegte a KRESZ szabályait, mégis sértettként szerepel az eljárásban.
Sajnos az Opel sofőrjét a bíróság már nem tudta meghallgatni, és az autóban sem volt fedélzeti kamera. Ennek különös jelentősége van, mivel a bírónak azt is el kell(ett volna) döntenie, hogy az elhunyt észlelhette-e a száguldó BMW közeledését.
A bíróság szerint a baleset bekövetkezésének oka kettős volt.
Vagyis mindkét sofőr vétett a KRESZ szabályai ellen (sebességtúllépés, jobbra tartás és elsőbbségadás elmulasztása), ezért mindkét oldalról tisztázni kell, hogy miként kerülhette volna el a balesetet a BMW és az Opel vezetője.
A bíróság szerint az ütközés elkerülhető lett volna, ha az Opel vezetője a saját sávjából, szabályosan és nagy ívben kanyarodik balra. Ugyanakkor, ha a BMW pilótája betartotta volna a 90 km/h-s sebességkorlátozást, a baleset szintén megelőzhető lett volna. Sőt, ebben az esetben már egy egyszerű lassítás, vagy gázelvétel is elegendő lett volna a tragédia elkerüléséhez.
Az ítélet külön kiemelte, hogy bár a BMW megengedhetetlenül magas sebességgel közlekedett, a baleset intenzív vészfékezéssel még elkerülhető lett volna, ráadásul ezt a szakértői vélemények is megerősítették. Az elhárító manőver azonban nem történt meg, pontosabban nem volt kellően intenzív.
A nem elég intenzív fékezés azért érdekes kérdés, mert az igazságügyi szakértői vélemény szerint a BMW körülbelül 185 km/h sebességgel érkezett a kereszteződéshez. Ezt a sebességet látva azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen helyzet szükségszerűen balesethez vezetett volna. Azonban a szakértő megállapította, hogy ha a BMW sofőrje az Opel észlelését követően azonnal intenzíven rálépett volna a fékpedálra, elkerülhető lett volna a csattanás.
Az igazságügyi szakértő munkáját nagyban segítette a BMW gyári menetrögzítő berendezése (EDR), ismertebb nevén a feketedoboz.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre gyakoribb, hogy ilyen eszköz áll a szakértők rendelkezésére, amely pontos adatokkal szolgál, így elkerülhetővé válik az esetenként pontatlan becslés és következtetés alkalmazása.
Mi az az EDR?
Az EDR (Event Data Recorder vagyis eseményrögzítő készülék) az autókban található feketedoboz funkcióját látja el. A készülék nem rögzít hangot, mint a repülőgépek pilótafülkéjében található változata, hanem olyan adatokat gyűjt, amelyek baleseti vizsgálatoknál hasznosak lehetnek. Az eszköz nem tárol minden adatot, csak a légzsák vagy az övfeszítő aktiválásakor lép működésbe, ekkor rögzíti a baleset előtti és utáni másodpercek történéseit.
Az eseményrögzítő által mentett adatok sokkal részletesebbek, mint amit egy menetrögzítő kamera képes felvenni. A kamera csak audiovizuális információkat rögzít, az EDR olyan technikai adatokat is, mint a jármű GPS-koordinátái, a gáz- vagy fékpedál állása, a sebesség, az időpont, és a különböző vezetői segédrendszerek működése. Ezek az adatok segíthetnek pontosabban rekonstruálni egy baleset körülményeit.
Az EU 2022-es rendelete szerint minden új autóban kötelező lesz az EDR telepítése és alkalmazása. Hazánkban 2024. júliusától nem értékesíthető személyautó EDR nélkül.
A per tárgyalásán komoly vita alakult ki az EDR adatainak hitelességéről és bizonyítékként való felhasználhatóságáról. A bíróság végül egyetértett az igazságügyi szakértő véleményével, miszerint az EDR nem minősül mérőeszköznek, így nincs szükség hitelesítésére. Az EDR egy adatrögzítő eszköz, ezért az általa gyűjtött adatok megbízhatóak és felhasználhatóak a bírósági tárgyaláson.
bíróság: A gyorshajtónak sem kell mindig elsőbbséget adni
A bíróság a 6/1998 BJE jogegységi határozatra hivatkozva kimondta, hogy a gyorshajtónak is elsőbbséget kell adni, kivéve, ha a baleset a megengedett maximális sebesség (90 km/h) mellett elkerülhető lett volna. Mivel ebben az esetben ez teljesült, a BMW sofőrje felelős a gyorshajtásból eredő balesetért és annak halálos kimeneteléért. Az ítélet szerint a baleset oka a vádlott gyorshajtása volt, nem pedig a sértett szabálytalan kanyarodása.
Egy fontos kérdés még nyitva maradt
Az ügy legfontosabb kérdése az volt, hogy a BMW jelentős sebességtúllépése megtéveszthette-e az Opel sofőrjét a manőver megkezdése előtt és alatt. Emiatt először azt kellett tisztázni, hogy az Opel sofőrje észlelhette-e egyáltalán a nagy sebességgel érkező BMW-t a baleset előtti másodpercekben.
A hivatkozott 6/1998 BJE ugyanis azt írja, hogy: "A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette."
Ebben a kérdésben a bíróság nem tudott egyértelmű álláspontot kialakítani, mivel a rendelkezésre álló adatok, tanúvallomások és szakértői vélemények alapján nem volt egyértelműen megállapítható, hogy az Opel vezetője észlelhette-e a gyorshajtó BMW-t. Így pedig az sem bírálható el objektíven, hogy a BMW-s extrém gyorshajtása megtévesztő jellegű volt-e az Opelből nézve.
Az ítélet indokolásában viszont szerepel az Opel mögött haladó autó vezetőjének és utasának tanúvallomása is. Az utas elmondta, hogy látta az eszméletlen sebességgel közeledő BMW-t, és azt is, hogy ebből ütközés lesz. Ezt a mellette ülő sofőr is megerősítette, vallomása szerint az utasa figyelmeztette őt a baleset előtt, hogy nagyon gyorsan jön a BMW, bár ő maga ezt a kanyarodó Opel takarása miatt nem látta.
Ez a két tanúvallomás felvet egy fontos kérdést. Ha az Opel mögött haladó autó utasa vizuálisan is észlelte a közeledő BMW-t és a baleset közvetlen veszélyét, akkor a bíróság miként juthatott arra a következtetésre, hogy az Opel sofőrjének erre esélye sem volt?
Ez azért különös, mert a tanúvallomást tévő sofőr előtt a BMW-t az előtte haladó Opel takarta ki, míg az Opel előtt közvetlenül nem haladt semmi, ami akadályozhatta volna a gyorshajtó BMW észlelését. Valamint, az igazságügyi szakértő szerint a baleset előtt nagyjából öt másodperccel a BMW sofőrje számára már látható volt a kanyarodó Opel. Ez azt jelenti, hogy az Opel sofőrje is észlelhette a közeledő BMW-t, vagy tévedek?
Emiatt előfordulhat, hogy az ügyész súlyosbításért fellebbez az ítélet ellen, a sértetti közreműködés - mint enyhítő körülmény - indokolatlan figyelembevétele miatt. Ha az ügy másodfokon folytatódik, az lesz a fő kérdés, hogy az elhunyt észlelhette-e a száguldó BMW-t és annak jelentős sebességtúllépése megtéveszthette-e őt a kanyarodási manőver végrehajtása során. Amennyiben igen, a BMW sofőrjének büntetése is súlyosabb lehet.
Az elsőfokú ítélet szerint a BMW sofőrje bűnös a halált okozó közúti baleset gondatlan okozásában. Az ítélet enyhítő körülményként értékelte a sértett jelentős közrehatását, míg súlyosbító körülményként vette figyelembe a KRESZ szabályainak jelentős megsértését. Ennek alapján a sofőrt másfél év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették.
Az elhunyt sértett családtagjai többnyire elégedettek az ítélettel. Álláspontjuk szerint mindenképpen üdvözlendő, ha ki lehet mondani, hogy ennyivel nem lehet büntetlenül furikázni.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
