A „Made in China” visszavág – az európai autókat is vastagon érinti büntetővám

Egyelőre az biztos, hogy lesz büntetővám a Kínából Európába hozott autókra júliustól. Egy ideiglenes – hivatalos nevén kiegyenlítő – vám lép életbe, a végleges döntést majd csak novemberben hozza meg az Európai Unió.  

A gyártókat különböző mértékben érinti a lépés, az extra teher pedig a már eddig is meglévő 10 százalékos vámra rakódik rá. Bár a legtöbb kommentár azt emelte ki, hogy a kínai exportdömping visszaszorítását célozza az intézkedés, mondván, a kínai állami jelentős támogatást ad az ottani gyártóknak. Ugyanakkor a globális összefonódások miatt az európai gyártók, Kínában készülő autóira is vonatkozni a tarifa. Ráadásul – bár Európának az amerikai gyártókkal elméletileg "nincs baja", mégis – a Sanghajban gyártott Teslák után is beleesnek a büntetővámos körbe. Sőt, a BYD-ra vonatkozó 17 százalékos vámmal szemben a Tesla ottani autóira 21 százalék a vám.

A fura megoldásról kollégánk, Karotta is beszélt a legutóbbi Totalcar Híradóban. (A vonatkozó rész a 11 perctől, de érdemes megnézni az egész adást az Renault 5-ös, a Fiata Panda és a cukiság miatt.) 

 Van még egy rakás kérdés. Például az, hogy mi lesz a kínaiak válasza. Az európai autóvásárlások számára pedig az, hogy mennyivel magasabb árcímkék kerülnek a Kínából behozott autókra. A mostani állás szerint ez a SAIC által gyártott MG-k esetében jelent például komoly kockázatot, mert a cég 38 százalékos ideiglenes – kiegyenlítő – vámmal számolhat, ez a meglévő teherrel együtt akár 50 százalékos áremelkedés sem elképzelhetetlen elméletileg - pusztán a matek alapján. 

Onnan ide, innen oda

A nagy kép a következő: a kínai autók harmadik legnagyobb exportpiaca az Európai Unió az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint. A távoli ázsiai országból 2023-ban kicsit több mint 438 ezer elektromos autót exportáltak az európai unió újautó-piacaira. Ezek együttes értéke 9,7 milliárd euró volt, több mint 3608 milliárd forint. Ez a 2023-as teljes éves magyar GDP majdnem 5 százalékát jelenti.

Az ellenkező irányba, az EU-ból Kínába majdnem 11,5 ezer autó tette meg a hosszú utat. Ezek összértéke 852,3 millió euró - 339 milliárd forint - volt. A Kínában gyártott elektromos autók 20 százalékos részesedést szereztek 2023-ban az uniós piacon. Ez elég nagy ugrás a 2020-as 3 százalékos arányhoz képest. Ugyanakkor ennek kevesebb mint felét adták kínai márkák.

Az ellentmondás látszólagos: a kínai gyártás és a kínai márka ugyanis nem fedi egymást. Az ott készült villanyautók jelentős részét európai autógyártók hagyományos márkanevük alatt állítják elő és exportálják Kínából a világpiacra. Kínában készül például az egyik legolcsóbb európai villanyautó, a Dacia Spring is.

A cégek kihasználják, hogy az ázsiai ország autóipara előnyre tett szert az elektromos autók gyártásában, jelentősen leszorítva annak költségeit a világ más térségeihez képest.

Fecseg a felszín

Több mint másfél tucat olyan autót van, amely valamelyik nyugati márka emblémáját hordozza, miközben - helyileg - kínai gyártmányról van szó. A felsorolás szigorúan ábécében mindjárt az egyik német márka, a BMW autójával kezdődik. Nevezetesen a BMW iX3-mal. Ez a az SUV a német autógyártó Senjang városában (az észak-koreai határtól nem messze) lévő, Brilliance névre keresztelt üzemében készül. Európában is árulják. A 286 lóerős bika hatótávja egy akkumulátorfeltöltéssel 460 kilométer.A Cirelli Motor Company egy új európai autómárka, amely kifejezetten arra jött létre, hogy Kínában és Olaszországban gyártott autókat értékesítsen az európai piacon. Modelljeik egy részét elektromos-LPG meghajtás mozgatja. Az öt Cirelli-típusnak, amelyek közül kettő SUV, megvan a kínai megfelelője.A Citroën C5 X a Dongfeng és a Stellantis közös gyárában készül Csengtuban. Ez az autó benzines és konnektorból tölthető hibrid változatban vásárolható meg 131-től 224 lóerőig terjedő teljesítménnyel.

A Cupra Tavascan a Volkswagen Hofej városában lévő üzeméből teszi meg az utat az európai piacokra. A spanyol sportmárka első elektromos SUV-jét 300 lóerő körüli motorokkal kínálják. Hatótávja közel papíron 550 kilométer.

A népautónak készült Dacia Spring a Dongfeng, a Renault és a Nissan közös gyárában készül. A 45-65 lóerős autó hatótávja egy akkufeltöltéssel 220 kilométer.

Az olasz DR márka kínai eredetű autók európai adaptációjával foglalkozik. Kínálnak villany-LPG vegyes meghajtású autókat is. Modellkínálatuk meglehetősen széles. A DS 9 francia–kínai koprodukcióban készül. A kínai partner a Baoneng-csoport ingatlan- és pénzügyi szolgáltató vállalat. Az autó négyajtós változata konnektorból tölthető hibrid meghajtással rendelkezik,amely 250-360 lóerőt adhat le.

Az EMC (Eurasia Motor Company) egy további olyan cég, amely kínai autók európai változatait kínálja, szintén részben LPG-meghajtással. Az eredeti autók között Chery- és Geely-modelleket is vannak.

Az EVO szintén az adaptálási bizniszben utazik azzal a kiegészítéssel, hogy olcsóbb kínai autókat alakít át. Ezek is elérhetők LPG meghajtással is. Az ICH-X ugyanebbe a családba tartozik. Ez a márka kínai terepjárókat honosít Európában.

A Lotus legendás tradicionális európai márka, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy összes elektromos meghajtású autóját Kínában állítsa elő. Ennek az az egyszerű oka, hogy tulajdonosa a Geely. Két bivalyerős, 600 és 918 lóerős elektromos SUV-ről beszélünk, amelyek hatótávja 435 és 610 kilométer.

Számos márka klónoz kínai típusokat

A Lynk & Co igazi kínai európai hibrid, miután fele-fele részben a Geely és a Volvo tulajdona. Jelenleg egyetlen modellt, a Lynk Co 01-et kínálják Európában, amely egy konnektorból tölthető meghajtással ellátott SUV. Ez Ningbo városában készül nem messze a kelet-kínai tenger partjától. A már említett MG-t nem kell bemutatni az európai autósoknak. Az 1924-ben alapított brit márka egy ideje a SAIC tulajdona. Az MG emblémával ellátott autók több kínai autógyárban készülnek.

A svéd Polestar tulajdonosa a Geely. A márka három modellje három különböző kínai üzem futószalagjairól kerül le.  Ezek 272–544 lőerős motorokkal és 530–650 kilométeres hatótávval rendelkeznek a gyári leírás szerint. 

Az elektromos Smart autói egytől egyig Kínában készülnek. A Sportequipe egy újabb adaptáló márka, amely a Chery Tiggo SUV-jára épül. A Tesla Model 3 Európában értékesített autói az amerikai autógyártó Gigafactory 3 névre keresztelt sanghaji üzemében készülnek.

A Volvo Cars többségi tulajdonosa a Geely. Így adódik, hogy a márka elektromos meghajtású modelljeit különböző kínai városokban gyártják. 

Lehetetlen megmondani, mi lesz

Összességében nagyon komplikált helyzet állhat elő és az összefonódásokból jól látható, hogy a Kínából érkező autókra kivetette extra vám problémás lehet az európai gyártókra is. Nem véletlenül kritizálták a lépést a legjelentősebb gyártók, köztük a Volkswagen, a BMW és a Mercedes vezetői. 

Ami még biztos a cikk elején említettek mellett, hogy az EU-s intézkedés átalakíthatja a piacot, az árakat. A kérdés csak az, hogy mennyire és mikor. (A cikk részben a Motor1, a Reuters és az ACEA adatait és összefoglalóin alapul.) 

A témára visszatérünk.