- Magazin
- Közélet
- kgfb
- kezdőnap
- kockázatviselés
- biztosítás
- helytállási kötelezettség
- nem fizet a biztosító
Lusta volt azonnal biztosítást kötni, hazafelé balesetet okozott. Ilyenkor mi van?
KGFB: mikortól véd a biztosítás?
Évtizedes jótanács, hogy használt autó vásárlását követően azonnal biztosítást kell kötni. Sokan viszont lazán kezelik ezt az intelmet, ráérünk mi arra még, hosszú még ez a nap - mondják. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
Több, mint egy évtizede már, hogy a gépjármű adásvételi szerződések kötelező eleme a szerződéskötés és a birtokba adás percre pontosan meghatározott időpontja. Ennek a szőrszálhasogatásnak nemcsak a gyorshajtási- és egyéb bírságok miatt van óriási jelentősége, hanem a kötelező biztosítás szempontjából is.
Olvasónk banális hibát vétett új hobbiautója beszerzésekor. A ritka típus fellelésének öröme elhomályosított minden mást, az elővigyázatosság is áldozatul esett az adrenalinnak. Meglett az évek óta keresett álomautó, azonnal vezetni kellett. Az eladó próbálta figyelmeztetni olvasónkat, ne feledje a kötelező biztosítást megkötni a hazaút előtt, a falra hányt borsó azonban most is lepergett.
A senki földje itt is kísért.
Az eladó KGFB-je (érdekmúlás okán) az adásvételi aláírásának percében érvényét veszti, a vevő nevére szóló pedig csak onnan él, amikortól megköti. A köztes időintervallumban - legyen az akár pár perc vagy hónap - az autón nincs biztosítási fedezet.
Az újdonsült, boldog tulajdonos már alig várta, hogy krúzolhasson egyet, a KGFB csak egy kósza gondolat erejéig jutott az eszébe: majd este megkötöm otthon, a fotel kényelméből. Mi baj lehet, úgyis egy napra esik majd a vásárlás és a biztosítás megkötése. Meg ugye baleset sem lesz hazáig, miért is lenne.
A gondviselés külön figyelőszolgálatot tart fent az olvasónkhoz hasonló, könnyelmű autósok részére. Természetesen itt is lecsapott, hazafelé mégiscsak lett egy baleset, nem is kicsi. Olvasónk benézett egy jobbkezest, jobbról meg éppen jött egy pár hónapos Swift. A csattanás nagy volt, a Suzuki totálkáros lett, a biztosító végül 5,4 milliót fizetett ki a kárra.
Vagyis csak fizetett volna, ezt a kört ugyanis a MABISZ állta, a pénzt pedig olvasónknak kell majd előteremtenie valamelyik farzsebéből.
A baleset traumájából - na meg az évekig keresett és végre megtalált álomautó lezúzásából - felocsúdott olvasónk első gondolata az volt, hogy KGFB-t kell kötni a szégyenteljes hazatrélerezést követően. Még éjfél előtt végezni kell a feladattal, így egy napra esik majd a baleset és a biztosítás kezdőnapja, minden rendben lesz, remélte.
Nem lett. A kiérkező rendőrök hamar lelombozták, ez sajnos nem így működik. A KGFB törvény ugyanis megkülönbözteti a biztosítás kezdő napját a kockázatviselés kezdő időpontjától. Előbbit naptári napban méri, utóbbit órában-percben.
A biztosító kockázatviselése
"A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, az üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének járműnyilvántartásba bejegyzett időpontjában, de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik."
A jogalkotó pont az ilyen esetekre találta ki ezt a szabályozási technikát. Hogy utólag - visszamenőleges hatállyal - ne lehessen KGFB-t kötni. Az ugyanis teret engedne a biztosítási csalásoknak, a baleset bekövetkezése utáni rosszhiszemű szerződéskötésnek. Az pedig nem járja.
A biztosítók külön meg is jelölik a szerződésben, hogy a kockázatviselés kezdete a szerződéskötés pontos időpontja (óra-perc), és nem a szerződéskötés naptári napja.
Az tehát nem működik, hogy délután balestetet okozunk, este biztosítást kötünk, majd úgy teszünk, mintha a biztosító kockázatviselése a szerződéskötési napra teljes egészében kiterjedne. Ha ezt így meg lehetne tenni, senki sem kötne KGFB-t egészen addig, amíg balesetet nem okoz.
Olvasónk ezt most megszívta, nem kicsit. KGFB-je van ugyan a törött autójára, de csak a KGFB szerződésben szereplő perctől élő fedezettel. A balesetet viszont pár órával előtte okozta. A MABISZ Kártalanítási Számlája kicsengeti a kárösszeget a vétlen autósnak, a cechet viszont teljes egészében be fogja vasalni olvasónkon. Ilyen esetben nem érvényes a 1,5 milliós üvegplafon sem.
Ha a károkozónak nincs biztosítása
Mivel a kötelező biztosítás megléte az üzembentartó felelőssége, a hiánya nem érintheti hátrányosan a károsultat. A vétlen autós kára mindenképpen rendezve lesz, csak éppen nem a károkozó biztosításának terhére.
- Szerencsésebb eset, ha a károsultnak van casco biztosítása. Ilyenkor a kárt a casco fedezi, minden egyéb költséget (pl. önrész, személyi sérülés, egyéb dologi kár, keresetkiesés stb.) pedig a MABISZ Kártalanítási Számlája térít. Ez a károsult casco bónusz fokozatát nem érinti.
- Ha nincs casco, akkor mindent a Kártalanítási Számla térít meg. A kárbejelentés közvetlenül a MABISZ felé is megtehető.
Az már csak cseresznye a habon, hogy ilyen esetben az üzembentartóra szabálysértési bírságot is kiszabnak a kötelező biztosítás hiánya miatt, ráadásul fedezetlenségi díjat is kell fizetni az összes, biztosítással nem fedezett napra.
Ha a károsultnak nincs biztosítása
Vétlen félként ez irreleváns, a kár ettől függetlenül megtérítésre kerül. Azt azonban tudni kell, hogy az említett szabálysértési bírság és fedezetlenségi díj a károsultnál is játszik, az intézkedő rendőrök nem fognak szemet hunyni felette.
Az eset tanulsága egyszerű: érvényes KGFB nélkül egy métert sem érdemes megtenni még akkor sem, ha a tinta épp szárad az adásvételin. Legyen nálatok egy laptop és mobil internet, hogy a vásárlást követően azonnal tudjatok biztosítást kötni. Még azelőtt, hogy hazaindulnátok a trófeával.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.