2024.07.01. 06:04

A törzskönyv jellegét tekintve hasonlít az eredetiségvizsgához, vagyis jóformán csak azért van, hogy senki se mondhassa: nincs. De akkor mi értelme az egésznek, mármint a pénzen túl? És mi van, ha elhagyjuk?

A törzskönyv 1999-es bevezetése előtt a járművek tulajdonjogát adásvételi szerződéssel igazolhatták az autósok. Ha volt szerződés, a tulajdonviszonyok is tisztázottak voltak. Csakhogy, a technológia és a pénzügyi világ fejlődésével ez a koncepció elavulttá vált, hiszen hamis adásvételit csak az nem tudott készíteni, aki eleve nem is akart. Ez pedig visszaélések sorozatához vezetett, amire megoldást kellett találni: ez lett a törzskönyv. 

Az adattartalom megegyezik az adásvételivel, a biztonsági szint azonban magasabb.
Az adattartalom megegyezik az adásvételivel, a biztonsági szint azonban magasabb.

A törzskönyv hozzáadott értéke az, hogy nem csak a tulajdonjogot igazolja, de anélkül kvázi elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll az autó, vagyis sem eladni, sem megterhelni nem lehet a kis zöld plasztikkártya nélkül. Ezért van az is, hogy finanszírozott autó esetén a törzskönyv a finanszírozó cégnél marad egészen addig, amíg a tulaj ki nem fizette a tartozását.

A törzskönyv tehát annyival tud többet az adásvételihez képest, hogy sokkal nehezebben hamisítható. Kiadására csak a Belügyminisztérium jogosult, ott pedig nem krumplinyomdával operálnak, a zöld plasztikon számos - utánozhatatlan - biztonsági elem van. 

Autósként összesen hármoszor találkozhatunk vele: vételkor, átírás után és eladáskor. Ezért is könnyű megfeledkezni róla, a mindennapi autózásnak sem része, az autóban tartani pedig nem csak felesleges, de könnyelmű is. 

de legalább könnyű elhagyni 

A jogalkotó számolt ezzel az eshetőséggel is, így rögzített pár kivételt a jogszabályban, amikor az autó törzskönyv híján is eladható-átíratható. 

Ettől nem kell megijedni, a normál ügymenet része.
Ettől nem kell megijedni, a normál ügymenet része.
  • Kereskedésből vásárolt autó esetén eleve nem is kapunk ilyen kártyát az autó mellé. Azért, mert kereskedőknek nem kell minden autóhoz új törzskönyvet igényelni, felesleges lenne arra a pár napra-hétre, amíg náluk van továbbértékesítési céllal. Ebben az esetben a törzskönyv passziválásra kerül, ezt bejegyzi az okmányiroda az autó forgalmijába, új plasztikot pedig majd a kereskedő utáni új tulaj kell, hogy igényeljen az átírás során. 
  • Magányszemélyek közötti adásvétel esetén pedig megesik, hogy az eladó csak az eladás napján szembesül a törzskönyv hiányával, amit elhagyott, vagy csak nem vett át a vásárlás után, az okmányiroda pedig hiába őrizte egy évig, nem ment érte senki. Mondjuk úgy: elveszett, vagy megfeledkeztek róla. 

A jó hír az, hogy törzskönyv nélkül is eladható/átíratható az autó.

Na, de hogy? A városi legenda úgy tartja, hogy elegendő rávezetni az adásvételire: törzskönyv elveszett, és kész is vagyunk. Persze ez nem így megy, azért ennél komolyabban veszi a dolgot az állami nyilvántartás. 

  • A kényelmes, ám hosszadalmas megoldás az elveszett okmány pótlása, amikor a tulaj kér egy újat az okmányirodában, kifizeti a hatezer forintot és türelmesen várja a postást. Ezzel csak az a probléma, hogy egy-két hétről van szó, de amikor ott a vevő, aki fizetné a paripát, ez sehogy sem szerencsés. 
  • A másik megoldás macerásabb és bizalmi viszonyt feltételez eladó-vevő között, cserébe gyorsabb. A törzskönyv elvesztését be kell jelentenie az eladónak a kormányablakban, ahol jegyzőkönyvezik az eseményt. Az eladó ilyenkor lemond a kártya újragyártásáról, a vevő adatait sem kell megadnia. Ez azonban még nem elég, az autó még nem lesz átírható.

A hatóság hivatalosan kerestetni kezdi a törzskönyvet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium erre szolgáló felületén megjelenik az okmány azonosítója, amit 14 napig keresnek. A legenda úgy tartja, hogy ha a keresés már hivatalosan is folyamatban van elegendő az adásvételin a törzskönyv számához az "elveszett, bejelentve" megjegyzés feltüntetése, nem kell bevárni a 14 napot sem. Ennek azonban előfeltétele, hogy a BM oldalán ténylegesen szerepeljen az elveszett okmány sorszáma, ami van, hogy néha késik. Anélkül pedig a kormányablakról is vissza fogunk pattanni. 

Az a tuti, ha megvan.
Az a tuti, ha megvan.

Fontos kritérium, hogy nem elég az adásvételin feltüntetni a vesztést. A vevőnek az átíratáskor prezentálnia kell azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a korábbi tulaj bejelentette a kártya elvesztését, az újragyártását pedig nem kérte. 

Ez sem lesz tehát egy macera nélküli folyamat. 

Legrosszabb esetben egy-két nappal érdemes számolni, de előfordul, hogy azonnal átírják az autót, ha ott a papír és minden szükséges dokumentum. Ez egy óriási fejlődés - dícsérjük meg hát a jogalkotót - a korábbi évek gyakorlatához mérten, amikor a Magyar Közlönyben listázták az elveszett törzskönyvek sorszámát arra várva, hogy ha valaki olvassa és pont nála van az elhagyott példány, jelentkezik és visszajuttatja a tulajnak. - haha. 

A teljes procedúrához azonban elengedhetetlen a bizalom, a sikert pedig akkor tudjátok a legbiztosabban garantálni, ha az eladóval együtt mentek az okmányirodába, és csak akkor fizettek, ha nincs akadálya az átírásnak. A legjobb pedig, ha megvan a törzskönyv, mert a tulaj már előtte intézkedett a pótlásáról. 

 

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.