Egy hosszan üvöltő csecsemő önismereti mélyfúrás. Türelmet keresel odalent, de ha berobban a metán, egyedül maradsz a beomlott tárnában a démonaiddal: az apró sátán feje vörös, rugdalózója meg mint a nyersolaj, dinoszauruszos. Kalkuttától Tornyiszentmiklósig ugyanúgy átéljük ezt mind, mármint mi, akiknek vigasztalhatatlanul ordít a gyermeke: van, aki ilyenkor beül vele a kádba vagy(!) órákon át járatja a hajszárítót, nekünk a porszívó jött be, az opportunista Totalcar-olvasó meg a fonákját nézi: tudományosan bizonyított, hogy autóban elalszik a baba, irány a szerpentin.
A kutatások inkább igazolnak, semmint felfedeznek: az elmúlt évek hőhullámaiban például minden ötödik brit szülő indult legalább 60 kilométeres útra azért, hogy a klímás utastérben elaludjon a csecsemő, a megkérdezettek 26 százaléka 30 kilométert, 10 százalékuk pedig még 80 kilométert is képes volt autózni. Mivel az altatás mindennapos és több hónapig szükség van rá, 5000 kilométernél is többet hajthat az autóba a csendre, illetve alvó babára vágyó szülő. 600 forintos benzinár mellett ez luxus, lássuk, mennyire elterjedt gyakorlat ez nálunk:
Mit szeret odabent a babesz?
A mozgó autó ingerei az anyaméh belsejében tapasztalhatókhoz hasonlítanak, több tényező egyszerre nyomja álomba a babát (már ha nyomja, mert nem minden gyerek egyforma, univerzális csodaszerek az ópiumos tejen innen nincsenek). Kézenfekvő ok, hogy a beltér, pláne a hátsó sor általában sivár, unalmas hely, Teslák, puritán tömegmárkák előnyben: a tetőkárpit jobbára homogén szürke vagy fekete felület, az elhaladó táj pedig legtöbbször monoton, a pár hónapos agy számára értelmezhetetlen látvány, nem több hangyás tévéképernyőnél.
A motor zúgása, a szél- és gördülési zaj az anya belső hangjainak felel meg, folyamatos, semleges, tompa, azaz fehér zaj. Vizsgálták is a kérdést, újszülötteknek játszottak le méhen belüli hangfelvételeket: 80 százalékuk aludt el a hangok hatására 5 perc alatt, hangok nélkül ugyanez csupán 25 százalékuknak sikerült. A konstans zúgás hatására az agyhullámok aktivitása megváltozik, a félelemérzet és a pulzusszám csökken, a paraszimpatikus idegrendszer relaxációs módba kapcsol – ez vezet az alváshoz.
| Zajforrás | Százalékos aránya a zaj egészéhez mérten |
| Motor | 22-30% |
| Kipufogórendszer | 25-35% |
| Szívó oldal | 5-15% |
| Ventillátor és hűtőrendszer | 7-15% |
| Váltó és hajtóművek | 12-15% |
| Gumik | 9-15% |
Az autó különböző zajainak feltérképezése önálló cikket érdemel, forrásait a végletekig le lehetne bontani, inkább kiragadott példákkal érzékeltetjük, mi minden zúghat – főleg egy belső égésű motoros autóban: a csapágyak, a szíjhajtások, a pumpák állandó mozgásuk révén természetesen hanghatással járnak, de a strukturális zajok sem elhanyagolhatók. Ezek a szél- és gördülési zajokkal kiegészítve rengeteg különböző frekvenciát ütnek meg, ez teszi hasonlóvá őket a fehér zajhoz.
Babák, mint centrifugában alvó ecetmusli(n)cák
Ösztönszerűen kezdjük ringatni a síró babát, a mozgás által indukált alvás mélyebb mechanizmusait azonban ma sem értjük teljesen. Kutatások természetesen folynak, tesztcsecsemők helyett például ecetmusli(n)cákkal (Drosophila Melanogaster). A tanulmány szerint a lassú körmozgás még a Drosophila-féléket is megnyugtatja, cirkadián ritmustól függetlenül elaltatja, ami az alaptézis szerint összefüggésben van a mozgó járműben elpilledő babák reakciójával.
Az autóban fellépő zajokat és vibrációkat szakmai szinten NVH rövidítéssel illetik (noise, vibration, harshness - zaj, vibráció, keménység), ezeket különféle módszerekkel vizsgálják a mérnökök, pl. végeselemes módszer (FEM), peremelem módszer (BEM), statisztikai energiaanalízis (SEA). A vibrációk fő forrása a belső égésű motor, amelynek belső vibrációit alkatrészeinek mozgásai és a gyulladás nyomásváltozásai adják. A prémium gyártók ebből egyenesen fétist csináltak, amit a V12-es motorjaikra élével állított pénzérmékkel és pezsgőspoharakkal éltek – amíg ki nem oltotta a szenvedélyt a downsizing és a villanymotorok. A babákra ezek mellett inkább az autó teljes mozgása hat: a futómű rezgései és a hossz-, illetve oldalirányú gyorsulások, azaz az elektromos autókkal sincs veszve semmi, sőt.
A fentiek fényében kontraintuitívnak tűnik, hogy a villanyautó viszonylagos csendje és általános semlegessége ellenére a hagyományos autóknál is hatékonyabb babaaltató hatású készítmény: egy a Citroën által készített vizsgálatban 2000 szülőt kérdeztek meg a gyermek alvási szokásairól. A kutatás szerint mozgó autóban feleződik az elalváshoz szükséges idő, átlagosan 16 percre van szükségük a normál módszerek fél órájához képest. A szülők 56 százaléka szerint legalább olyan hatékony vagy jelentősen hatékonyabb volt a villanyautóban altatás, mint a hagyományosban, ugyanakkor 11,9 százalékuk ellenkező hatásról számolt be.
A fentieknél egy fokkal befogadhatóbb és kedvesebb ok, hogy a gyermek megnyugtató közelségben érzi a szülőket: a bölcsőhalál bekövetkeztében is szerepet játszik a szülői jelenlét, pontosabban annak hiánya: az anya szívverése és légzése segít szabályozni a babáét, ezért az egyedül hagyott babáknál nagyobb eséllyel következik be az SIDS / spontán légzésleállás – a baj nem észlelése már egy következő lépcsőfok.
Veszélyes-e autóban altatni?
A általános sikeressége sok szülőt sarkall a baba autóztatására, de nem szabad túlzásba esni. Az autós ülések többségében a gyermek nem az ideális (azaz lapos kemény felületen fekvő) pozícióban helyezkedik el: fejük nagy, nyakizmaik gyengék, az alvás közben előrebólintott fej pedig akadályozhatja a légutak szabad átjárását, ami növeli a fulladás veszélyét. Fél óra elteltével az alvó baba pulzusa és légzésszáma nőtt, a vér oxigénszintje pedig kisebb volt a fekvő pozícióhoz képest.
Épp emiatt a gyermekgyógyászok többsége autózáshoz a 30 perces, illetve 2 órás szabályt javasolja: 4 hetes koráig a babát maximum fél óráig szabad autós ülésben tartani, 1 és 6 hónapos kor között pedig 2 óra a maximum. Ha ezeknél hosszabb útra kell indulni, érdemes szüneteket tartani, és átmozgatni a babát; utazáson kívül autós ülésben altatni pedig nem javasolt: egy tízezres mintán végzett kutatás szerint a halálesetek 3 százaléka történt ülésekben (autós ülés, járóka, hinta stb), ezeknek 60 százaléka autós ülésben, ezen belül a túlnyomó többség pedig nem autóban.
