Átírás, eredetvizsga, nagyszerviz? Érdemes az utolsó napra hagyni őket
A szavatossággal kapcsolatos olvasói megkeresések zöme egy dolog felől érdeklődik: miként járható ki, hogy az eladó visszavegye a rejtett hibával sújtott portékát. Senki sem szeretne a vásárlást követően hetekig-hónapokig szervizbe járkálni, miközben az eladóval arról perlekedik, hogy ki mennyit áll a javítási költségekből.
A jogszabályok azonban a szavatossági igények közül az elállást (visszavásárlást) - mint az eredeti állapotot helyreállító eszközt - végső megoldásként tartják számon. Ez annyit tesz, hogy előtte meg kell kísérelni más, kevésbé drasztikus eszközökkel orvosolni a problémát.
Ha azok nem vezetnek eredményre, jöhet az elállás (visszavétel). A kalamajka azonban nem ér véget a pénz visszaadásával, komoly adminisztratív útvesztőbe kerülhet, aki ehhez a megoldáshoz folyamodik. Ahogy a mondás is tartja: Vigyázz, mit kívánsz!
A használt járművek zöme kereskedésben cserél gazdát, nézzük meg, ilyen esetben mire számíthat a vásárló, ha ki tudja járni az autó visszavásárlását. Az adminisztratív útvesztő nehézségi fokát nagyban befolyásolja, hogy ki az eladó a szerződésben. Ha szerencsénk van, a kereskedő a saját nevében bizniszel, a korábbi tulajdonos nem keveredik bele a jogi vitába.
Másodsorban az a döntő, hogy mennyi idő telt el az adásvétel óta
Ha már elvégeztettük a vétel utáni "kötelező" szervizt, befizettük a biztosítást, nevünkre írattuk a vasat, akkor sokkal bonyolultabb lesz a helyzet. A vízválasztó a 15. nap.
Eredetiségvizsgálat
Ezt eleve rosszul csinálja mindenki, a jogi komplikációk megelőzésére csak akkor alkalmas, ha az adásvételi aláírása előtt elvégeztetik a felek. Utána már semmi értelme. Nem véletlen, hogy 60 napig érvényes. A mindennapokban mégis a vevők szöszölnek ezzel, és csak az eladón múlik, hogy utólag megtéríti-e a költségét.
Biztosítás
Erre különösen oda kell figyelni, mert a kereskedésben álló autók ideiglenesen ki vannak vonva a forgalomból, így biztosítás sincs rajtuk. A vevőnek még azelőtt meg kell kötnie a KGFB-t, hogy kihajt a kereskedő kapuján, anélkül önköltséges lesz, ha a hazaúton elkottáz valamit.
Visszavásárláskor nem is ez az érdekes, hanem a vevő által megkötött KGFB hatálya
Amennyiben a kereskedés még az átírás előtt visszavette az autót és erről tájékoztatják a biztosítót is, az egy ilyen hivatalos levelet küld majd:
"KGFB szerződést érvényesen a törvényben meghatározott üzembentartó kötheti meg, azaz: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba (a forgalmiba - a szerk.) bejegyzett üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos. Mivel a szerződést nem az arra kötelezett-jogosult kötötte, azt a kockázatkezdetre visszamenőleges hatállyal érvénytelenítettük. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződése megszűnt, így a szerződésben szereplő kockázatviselési dátum után okozott, bekövetkezett káreseményeket nem tudjuk megtéríteni."
Mivel a visszavásárlás miatt az állami nyilvántartásban a vevő sosem szerepelt üzembentartóként-tulajdonosként, érvényes KGFB-t sem köthetett az autóra
Jogilag legalábbis. Logikus ez, csak hát néha megesik, hogy az átírásra nyitva álló idő alatt a vevő balesetet okoz azzal az autóval, ami végül sosem kerül a nevére. Jól sejtitek, ilyenkor önköltséges lesz a mutatvány annak ellenére, hogy a baleset időpontjában volt KGFB az autón. Amit utólag - visszamenőleges hatállyal! - érvénytelenített a biztosító.
Ha a kereskedés az átírást követően vásárolja vissza az autót, a fenti probléma kizárt, egyszerű érdekmúlás miatt szűnik meg a KGFB, a befizetett díj arányos része pedig visszajár. Érdemes tudni, hogy a KGFB befizetési határideje 60 nap, ami jól jöhet egy visszavitt autó esetében, mivel nem kell a pénz visszautaltatásával is bíbelődni.
Kezdő szerviz
Az álmoskönyv szerint egy használt autón azonnal el kell végezni egy nagyszervizt a vásárlás után. Vezérlés, olaj, folyadékok, szűrők stb. Egy visszavitt autónál viszont meg kell egyezni a kereskedővel arról is, hogy ennek a költségét ki nyeli be végül. Annak ellenére is, hogy ezek nem feltétlenül értéknövelő, sokkal inkább értékmegőrző beruházások.
Tovább komplikálja a helyzetet, ha nem számlás szerviz végezte a karbantartásokat
Ha azt szeretné a pórul járt autós, hogy a kereskedő megtérítse a "felesleges" szervizkiadásokat, valahogyan igazolnia kell azok elvégzését és költségét is. Pár tízezres összegnél egyszerűbb lenne elengedni ezt a kérdést, de melyik autón kerül egy vezérléscsere ennyibe? Így sajnos az lesz helyzeti előnyben, aki számlára csináltatta a műveleteket.
Átírás
A jogalkotó nem csak amiatt ad 15 naptári napot az autó névre íratásához, hogy biztosan jusson szabad hely valamelyik kormányablakban. A jogszabály megszövegezésekor azt is tekintetbe vette, hogy ezek bonyolult gépek, amik nem mindig hozzák azt, amit a hirdetésben ígér az eladójuk. A bő két hetes határidő arra is szolgál, hogy a vevő használja az autót, legyen ideje még az átírást megelőzően felfedezni a rejtett hibákat, vagy éppen egy átverést. A gépek ugyanis olyan dolgok, amik használat közben szoktak elromlani.
Egy átírt autót visszavinni sokkal macerásabb lesz, így célszerűbb még azelőtt megegyezni a kereskedővel a rejtett hibás autó további sorsáról, hogy a nevünkre kerülne.
Bírságok - Pótdíjak
Erre a kérdésre a jogalkotó valahogy nem gondolt, pedig banális. Könnyűszerrel megeshet, hogy benéz valamit az új tulaj a hazaúton a vásárlás izgalmában, és áthajt egy piroson, vagy éppen gyorsabban hajt a megengedettnél. Ha azonban egy rejtett hiba miatt visszaviszi az autót a kereskedőnek, és emiatt sosem kerül a nevére a vas, akkor féreglyukba kerülhetnek az érintettek.
A Rendőrség az állami nyilvántartásban szereplő üzembentartónak-tulajnak küldi ki a bírságcsekket, ő viszont - alappal - hivatkozik a jogszabályban rögzített mentesülésre. Igazolásként pedig lobogtathatja az adásvételit, na meg a sztornó számlát.
A jogszabály szerint az üzembentartó (kereskedő) csak akkor mentesül a bírság alól, ha a vevő teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja, hogy valóban ő volt a ludas. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy a kereskedő válaszában jelzi a Rendőrségnek: az autót eladta-visszavette. A rendőrök ezután megkeresik a vevőt, és felszólítják, hogy a mellékelt nyilatkozatot kitöltve-letanúztatva-aláírva küldje vissza.
Csakhogy, annak semmilyen jogszabályi szankciója nincs, ha az utóbbi lépés érdeklődés hiányában elmarad. Ha a vevő nem tölti ki-küldi vissza a felelősségvállaló nyilatkozatot, horribile dictu át sem veszi az ajánlott küldeményt, a jogszabály szerint a kereskedő lesz csak felelősségre vonható. Nem feltétlenül segíti a békés elválást egy ilyen felállás.
A logika azt diktálná, hogy használt autó vásárlása után nyomban szaladjanak a vevők szervizbe, eredetvizsgára, kormányablakba és mihamarabb vegyék a nevükre az autót
A valóságban viszont ez egy atipikus helyzet, amiben az járhat igazán jól, aki mindent az utolsó napra hagy, addig pedig teszteli az "új" autóját. A bő két hét alatt mutatkozik esély a rejtett-, vagy eltitkolt hibák napvilágra kerülésére. Azok ismeretében pedig a névreírást megelőzően lényegesen könnyebb lesz megszabadulni a romlott almától, mint azt követően. Mind adminisztratív, mind anyagi oldalról nézve.
A kikerülhető-megelőzhető macera a vevő nevére írás és az onnan való levétel, a megspórolható összeg pedig a vevő által kifizetett sok "sarc" (eredetvizsga, biztosítás, illeték, okmánykiállítási díj) és szervizköltség. A 15. nap előtt ezek megúszhatóak.
Fontos, hogy kereskedésben vett autó 15 napon belüli visszavásárlásakor a "sztornó számla" elég az ügyintézéshez, nem kell jognyilatkozatokat (elállás-elfogadás) írni. A sztornó számla magában hordozza az elállási nyilatkozatot és annak elfogadását is, mivel rámutat arra, melyik számlát (adásvételt) sztornózza. Ez egy olyan konstitutív (létrehozó-romboló) aktus, ami nem igényel további deklaratív (megállapító-leíró) hatósági közremúködést, mivel az eredeti állapot kerül visszaállításra általa.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
Coverfotó: Port.hu
