Vadkár az autópályán - ki fizeti a kárt?
Az évszakok változásával a vadak helyváltoztatási szokásai is módosulnak. Az ősz kifejezetten kritikus közlekedési szempontból, a szarvasbőgés idején bármikor, bárhonnan az autó elé kerülhet egy üzekedni kívánó szarvas. A szerencsésebbek csak vaddisznóval, vagy kisebb testű négylábúval találkoznak az utakon, autópályán viszont egyikre sem számítanak az autósok. Pedig kellene.
Vadgázolás szempontjából az ősz a legkritikusabb időszak. A párjukat kereső vadak a körülöttük zajló történésekkel kevésbé törődve, leszegett fejjel közlekednek. Emiatt az utakon fokozottan kell számítani a jelenlétükre és nem csak ott, ahol vadveszély tábla figyelmezteti az autósokat. Az őzek párzási ideje éppen csak véget ért, a szarvasoké viszont pont most kezdődik, érdemes figyelni.
A gyorsforgalmi úthálózaton ez a veszély nem fenyeget, gondolhatják sokan. Az autópályák és autóutak használói többnyire úgy vélik, hogy a szolgáltatás része a vadmentesség is. Részben igazuk is van, hiszen az útdíj ellenében magasabb szintű és biztonságosabb szolgáltatás jár, a fokozott tempó mellé szigorúbb biztonsági előírások társulnak. A vadakat ez viszont nem igazán hatja meg, ahogyan a BpiAutósok.hu által közzétett videón is látható.
2023. júliusa óta pedig a módosított jogszabály is konkrétan előírja a vadmentességet a gyorsforgalmi úthálózaton. Erről a klasszikus szocialista vicc jut eszembe a sertésszaporulatról. A jogalkotó ugyanis a vadaknak elfelejtett szólni.
Vadgazdálkodási törvény
Nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.
Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.
Ha nem a vadásztársaság miatt – vadászat, hajtás-űzés, rossz helyre telepített etető-itató – téved fel az úttestre a vad, hanem önszántából, a vadásztársaság mentesül a felelősség alól. Ha pedig autópályán vagy autóúton történik a végzetes találkozás, az adott útszakasz kezelője lesz felelősségre vonható. Logikus, több évtizedes bírói gyakorlatot emelt ezzel törvényi szintre a jogalkotó tavaly. A gyorsforgalmi utakon megengedett legnagyobb sebesség és a vele járó fékút miatt ezeken a helyeken nagyon ritkán kerülhető el a baleset, ha vad téved a pályatestre.
Az autópályák és az autóutak teljes hosszában vadkerítések és néhol vadalagutak szolgálják a balesetmegelőzést
Ezek azonban a dolog természete miatt nem tudnak egybefüggő védelmi vonalat alkotni, a le- és felhajtóknál a pályatestek oldalra nyitottak. Ott pedig bármilyen négylábú feltévedhet az autók közé. Emiatt sem a valóságban, sem a jogszabályban nem zárható ki vadak jelenléte a gyorsforgalmi utakon. Sőt, egyes vadak minden további nélkül képesek átugrani az akadályokat vagy éppen alákotorni a vadkerítésnek.
Amelyik vad át akar kelni az autópályán, az át is fog. Fontos észben tartani, hogy alapvetően nem a vadak mennek át az úton, hanem az út halad keresztül az erdőn. Mondhatjuk úgy is, ők voltak ott előbb, autósként meg kell tűrnünk a jelenlétüket.
Ha nincs vadmentes autópálya, akkor mit tehetnek az autósok a megelőzés érdekében?
- A fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség mellett az egyetlen hatékony módszer az ún. vadkár casco biztosítás kötése. Ezekkel azonban csak a vaddal való közvetlen ütközés okozta károk megtérítése érhető el, a biztosítók ÁSZF-jei teljesen másként értelmezik a vadkár és a vadgázolás fogalmakat, mint ahogyan azt az autósok gondolják.
- A másik mentsvár az autópálya kezelő biztosítására való kárrendezés, mivel az új jogszabály úgynevezett eredménykötelmet tartalmaz. A törvényszöveg megfogalmazása eredményt vár el a közút kezelőjétől: oldja meg, hogy a vad az útra sehogy se tudjon feljutni. Ha ez nem sikerült, a vadgazdálkodási törvény módosított rendelkezésére hivatkozással kell kártérítés igényt benyújtani a gyorsforgalmi út kezelőjéhez.
Mivel a jogszabálymódosítás viszonylag friss, az ilyen esetekre vonatkozó egységes bírói gyakorlat nem kristályosodott még ki. Vagyis megeshet, hogy - ha a közútkezelő nem hajlandó fizetni - a kialakult jogvitában egymásnak ellentmondó ítéletek születnek a kezdeti időszakban. Mert bár a jogszabály egyértelmű,
a gyorsforgalmi utak nem üzemeltethetők le-és felhajtók nélkül, azokra pedig nem tehet "vadsorompót" a közútkezelő.
Emiatt, ha a vadkerítés és a vadalagutak épek-sértetlenek voltak (a vad átugrotta vagy alákotorta a védelmet) a balesettel érintett szakaszon és időpontban, könnyen arra a következtetésre juthat az ítélkező bíró, hogy az út üzemeltetője mindent megtett a vadmentes átjárhatóságáért, ennél több nem volt elvárható tőle még a jogszabály legszigorúbb értelmezése esetén sem.
Röviden: vadgázolás tekintetében mind a sors kezében vagyunk, még az autópályákon is.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
Coverfotó: ADAC.de / Uwe Rattay
