Fedezetlenségi díj vagy forgalomból kivonás?
Az autósok felhasználóbarátabb rendszert szeretnének
Régen minden jobb volt. Ha ez nem is fedi teljesen az igazságot, számos olyan változás történt az elmúlt évtizedben, ami az ügyfélbarát megközelítés helyett a hatékonyságra fókuszál.
A kötelező biztosítás terén is megjelent ez a megközelítés az úgynevezett fedezetlenségi díj 2010-es bevezetésével. A jogszabály azóta inkább a biztosítók álláspontját helyezi előtérbe az autósok kényelmével szemben.
Olvasónk rendhagyó története minden autós számára hasznos tanulságokat tartogat. Árpád kétlaki életet él immáron két évtizede, a mesebeli India és Magyarország között ingázik informatikusként. Gyakran megesik, hogy fél évnél is többet tölt egyhuzamban a szubkontinensen, olyankor az itthon használt autóját garázsban pihenteti. India csodái sokszor feledtetik vele a hazai autós nyűgöket, az sem példa nélküli, hogy elfelejti rendezni az éves KGFB díjat.
2009-ben már egyszer lukra futott, elmulasztotta átutalni a biztosítás összegét. A szerződése díjnemfizetéssel megszűnt, a biztosító ajánlott küldeményeit senki sem vette át, így nem is tudott a problémáról. Szerencséjére az ügyfélkapun azonban értesítette az illetékes városi jegyző: hivatalból kivonták az autóját a forgalomból, mert nem fizette be a díjat, legyen kedves intézkedni.
A 2010-es évek elejéig negyedévenként összevetették a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás adatait és ellenőrizték a biztosítások érvényességét. A mulasztó üzembentartókról listát készítettek, amelyet megküldtek az üzembentartó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője részére. A jegyző pedig az érintett autók forgalomból történő kivonását köteles volt hivatalból elrendelni. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésére csak a biztosítási díj befizetését követően kerülhetett sor. Így az autós akkor is értesült a problémáról az ügyfélkapun keresztül - már ha volt neki - ha a biztosító leveleit nem tudta átvenni.
Olvasónk úgy volt vele, hogy több is veszett Mohácsnál, legalább jelez a rendszer, ha baj van. Pechjére idén is elfelejtette rendezni az éves KGFB díjat, ebben az évben viszont ügyfélkapus értesítés helyett kétszázezres fedezetlenségi díjról szóló csekk várta itthon. Miért nem szólt senki, mint legutóbb? - dohogta magában.
Az egészről a fedezetlenségi díj tehet
Az úgynevezett fedezetlenségi díj 2010 januárjában váltotta le az "elmaradt díj" fogalmát. Az új jogintézményhez hozzá kellett igazítani a biztosítási és közlekedési jogszabályokat is. A KGFB törvény szerint ugyanis amelyik autó nincs forgalomban, arra biztosítást sem kell kötni. Ha pedig nincs biztosítási kötelezettség, fedezetlenségi díj sem merülhet fel.
A biztosítás hiánya miatti kötelező kivonás és a fedezetlenségi díj ütik egymást
Ezt a gordiuszi csomót úgy vágta át a jogalkotó, hogy megszüntette a díjnemfizetés miatt elkaszált szerződések esetén a hivatalból kivonás kötelezettségét.
Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján – a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el, ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás legalább havi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet.
Ehhez azonban az is kellene, hogy a díjnemfizetés miatti megszüntetés tényét a biztosítók bejelentsék a kötvénynyilvántartásba. Ez viszont már nem kötelességük.
Mi kötelező most a biztosítónak?
A biztosító – a díjnemfizetés esetét kivéve – a szerződés megszűnésétől számított három napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – az autósnak hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld.
A hatvannapos türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés megszűnik.
A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről tizenöt napon belül az üzembentartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
Ennyi és nem több. A kötvénynyilvántartónak már nem kötelező szólni arról, hogy az autós nem rendezte a díjat. Ha pedig ott nem szerepel, hogy az autón nincs biztosítás, a hatóság hiába veti vele össze a saját járműnyilvántartását, sosem fogja észrevenni, hogy valaki bliccel (díjnemfizetés). Emiatt az autós hiába várja a járási hivatal üzenetét a hivatalbóli kivonásról az Ügyfélkapun vagy a DÁP-on.
Elsőre joghézagnak, esetleg rosszul megszövegezett jogszabály miatti anomáliának tűnhet a dolog, de nem az
Tudatos koncepció áll mögötte. A rendszer a fedezetlenségi díj beszedésében érdekelt, nem a forgalomból való kivonásban. Mert amelyik autót kivonja a hatóság a forgalomból, arra biztosítást sem kötelező fenntartani, közlekedni viszont fizikai értelemben ugyanúgy lehet vele. Sajnos a jogalkotónak is be kellett látnia: attól, hogy valami papíron tilos, a valóságban még változatlanul előfordulhat.
Az autósoknak emiatt az az érdekük, hogy minden - forgalomban résztvevő - járművön, így vagy úgy, de legyen valamilyen biztosítási fedezet. A semminél pedig a fedezetlenségi díj utólagos bevasalása is jobb megoldás a gyakorlatban.
Árpád hiába keresi hát a felelőst, a jelenlegi szabályozási környezetben nincs kit elővenni. Mármint saját magán kívül. Tanulság: ha KGFB, akkor az autós fizetni fog, vagy előre, vagy utólag. Annyi könnyítés van, hogy a biztosító küld e-mailt, ha gond van. De csak azoknak, akik megadták azt az elérhetőségüket is.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
