A hibrideké lesz a főszerep a magyar használtpiacon?
Ahogy az elektromos autózás, úgy a hibridek történelme is több mint száz évre nyúlik vissza. Az első példányok között volt a Lohner-Porsche alkotta Semper Vivust, amely afféle szükségmegoldásként született és amelyet az első kerekekbe épített elektromos agymotorok mozgattak. A hatótáv növelése érdekében viszont szerkesztettek rá két darab egyhengeres benzinmotort, amelyek két dinamót hajtottak meg. Ezek egyszerre töltötték az akkumulátort és hajtották meg a kerékagymotorokat.
Majd jöttek a belső égésű motor évtizedei, közben pedig a hibridek is helyet kértek maguknak a tömeggyártásban. Úttörőnek mondható a Honda és a Toyota, utóbbi a Priusszal tette igazán híressé a hajtást, 2001-ben így szerepeltek a Totalcaron:
Bár a Prius kétségtelenül a hibridkorszak zászlóshajója, így a Toyota is főszereplő ezen a téren, ugyanakkor egy, a kétezres években született amerikai bírósági döntés szerint a Toyota mástól vette a Priusban (is) alkalmazott ötletet, az ügyről tizennégy évvel ezelőtt mi is beszámoltunk: egy ukrán származású, de akkor Amerikában dolgozó tudós még 1992-ben alapított céget, méghozzá arra az ötletre, hogy kifejleszti a villanymotor és a benzinmotor zökkenőmentes együttműködéséhez szükséges elektronikus vezérlést. Az ötletét 1994-ben szabadalmaztatta is az Egyesült Államokban – három évvel azelőtt, hogy a Toyota előállt volna a Priusszal.
Szeverinszkíj 1999-re készült el saját prototípusával, amelyben hasznosította az ötleteit, de a japánok miatt már nem tudta eladni a technológia licencjogait, pedig erre építette cége üzleti modelljét. A csalódott feltaláló 2004 nyarán indított pert a Toyota ellen Texasban, és az ellenfél többszöri fellebbezése ellenére minden bírósági eljárásból győztesen került ki. Felmerült a hatósági betiltás, végül minden eladott Toyota hibrid után 98 dollárt ítéltek meg neki.
Ennyit a rövid és abszolút nem teljes körű hibridtörténelemről. A hibridek jelenleg kétségtelenül az egyik legkelendőbb alternatívát jelentik az alacsony fogyasztású normál meghajtású autókra. Az azonban nagyon nem mindegy, milyen hibridről van szó.
Lassan ott tartunk, hogy amelyik új autó nem elektromos, az hibrid. Az erre utaló feliratot ott hordja a hátulján, vagy esetleg az oldalán is fajtától és mérettől függetlenül. Az elnevezés azonban sokféle műszaki megoldást takarhat, az olcsótól a drágáig, az egyszerűtől a bonyolultig, az állandó karbantartást igénylőtől a szinte teljesen karbantartás-mentesig - írta két évvel ezelőtt Gajdán Miklós, a különböző hibridekről. A hibridek kategorizálása azért is fontos, mert a leggyakrabban idézett statisztikákban pusztán hibridként emlegetik őket, ennek ellenére más és más technikáról, illetve fogyasztásról van szó.
Az újautó-piaci eladások alapján Európában egyébként az idei év első hét hónapjában majdnem 30 százalékos volt a hibridek részesedése, ami alig marad el a legnagyobb arányt képviselő benzinesek 35 százalékot meghaladó eredményétől. Ha előbbihez hozzávesszük a plug-in hibrideket is, akkor 39 százalékos piaci résszel már a hibrideké a főszerep.
A magyar újautó-piacon a sima hibridek aránya közel 45 százalékos volt ebben az időszakban, a plug-inekkel együtt pedig 50,1 százalékot értek el. Vagyis minden második eladott autó a "széles értelemben vett" hibridek közé tartozott. Ez a részarány azonban pont a hibridek közötti eltérés miatt torzít, jelentős részük ugyanis úgynevezett mild hibrid, amit a „lágy” helyett sokkal indokoltabb támogató vagy kisegítő hibridként emlegetni.
Nemcsak az új autók piacán, hanem a használtakén is látszik a hibridek térnyerése, de még így is marginális a részesedésük – derül ki a Használtautó.hu Totalcarnak küldött részletes adataiból: 2019-ben az oldal teljes kínálatának alig több mint 1 százalékát adták a hibridek, azóta viszont egyre nagyobb szelet jut nekik. 2021-ben 2,6 százalékos volt az arányuk, majd 2022-ben egy minimális visszaesés eredményeként 2,5 százalékot értek el, 2023-ban pedig majdnem 3 százaléknál jártak. Az idei év első kilenc hónapjában már 3 százalék felett volt ez az érték, szeptember elején pedig több mint 4 százalékot tett ki. Fontos, hogy a Használtautó.hu-n is egy csoportként szerepelnek a hibridek, az, hogy pontosan milyen hibridről (mild, full, plug-in) van szó, az a hirdetéshez fűzött szövegből vagy az autó típusából derülhet ki. Például a Toyotáknál egyértelmű a helyzet, mert valamennyi modelljük full hibrid, míg a Suzukik esetében mild- és full hibrid verzió is van.
A márka- és típusrangsor eléggé egysíkú. Az elmúlt években, 2022-ben, 2023-ban és az idén is az öt leggyakrabban hirdetett hibrid Toyota volt. Idén a C-HR, a Corolla és az Auris van az első háromban. Ez magyarázható azzal, hogy a Toyota hibridjei az újautó-piacon is kedvelt modelleknek számítottak az elmúlt években, ez pedig biztosítja a használtautó-piaci utánpótlást. Emellett ezek a hibridek megbízhatónak számítanak, továbbá a szervizhálózat és az alkatrész-ellátás is biztosított.
Árkérdés
Az adatokból kiderül, hogy 2019-ben még 7,7 millió, 2020-ban pedig 8,6 millió forint volt a kínálatban szereplő hibridek átlagára, a futásteljesítményük pedig 105 és 102 ezer kilométer volt, illetve 4-4 éves korukban kerültek fel a hirdetési portálra. A mostani választékot nézve átlagosan 10,8 millió forintot kérnek egy-egy hibridért a Használtautó.hu-n, amelyek átlagéletkora 4,3 év. 2023-hoz képest ez csökkenést jelent, akkor még 11 millió felett volt az átlag, miközben tavaly 4,2 év volt az eladásra szánt hibridek átlagéletkora. Mindkét esetben 90 ezer kilométer körüli futásteljesítményről van szó. Vagyis miközben a koruk és a futásteljesítményük alig változott, az áruk milliókkal emelkedett.
Ahogy a villanyautóknál, úgy a hibrideknél is az ár az egyik olyan tényező, amely gátolja a komolyabb elterjedést. A legbeszédesebb adat erről az, hogy a Használtautó.hu-n idén eladásra szánt autók közül a nem hibridek átlagára 4,1 millió forint volt, a hibrideké viszont ennek a két és félszerese.
Fontos azonban, hogy még a nem hibridek 4 millió feletti átlagára is messze van attól az összegtől, amennyit a vásárlást tervező magyarok autóra szánnának, nemhogy a hibridek majdnem 11 milliós értéke. Legalábbis ez derült ki a Pulzus Kutató Totalcarnak készített felméréséből.
Röviden: az autóvásárlást tervezők 30 százaléka maximum 750 ezer forintot tud erre szánni, hatoduknak a 0,75-1,5 milliós kategória reális, a tízmilliós nagyságrend pedig mindössze 2 százalék számára elérhető.
Összességében tehát javult a hibridek helyzete, nagyobb irántuk a kereslet és a kínálat is bővül. Egyelőre korai lenne konkrét előrejelzést adni a következő időszakra, de az valószínűsíthető, hogy mind a használt, mind az új autók piacán még nagyobb lesz a részesedésük. Könnyen lehet, hogy a villanyautókorszak felé vezető úton a következő lépcsőt jelentik. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kérdés az, hogy ha tömegesen jelennek meg a piacon a 10 millió körüli villanyautók, akkor melyikük kerül ki győztesen a párharcból.
Horváth András, a Használtautó.hu szakértője
Mivel többek között a károsanyag-kibocsátási büntetések miatt a gyártók Európában folyamatosan növelni fogják a hibridek számát a kínálatukban, ezek idővel megjelennek majd a használtautó-piacon is. Az persze kérdéses, hogy itthon lesz-e fizetőképes kereslet a full hibridekre, vagy épp a PHEV (plug-in) modellekre a magánvásárlók körében. Az arányszámukat viszont a lágy hibridek mindenképp javítani fogják, ugyanakkor tényleg fontos tudni, hogy ezeket nehezen lehet valódi hibridnek tekinteni, ahogy azt feljebb is szépen kifejtették. Mindenesetre papíron rengeteg hibrid jelenik majd meg a piacon néhány éves távlatban.