Befizette a bírságot, mégis kivonták a forgalomból az autóját
Olvasónk úgy érezte, joghézagot talált a rendszerben. Valójában azonban csak könnyelmű volt, ez pedig megbosszulta magát. Vagy mégiscsak a rendőrség hibázott?
Bálint esete egyszerre hétköznapi és rendkívüli. Munkába igyekezett az ominózus reggelen, 50 km/h helyett 75 km/h-val haladt a külvárosi forgalomban. Lencsevégre kapta a trafi, ráadásul duplán büntette a sors, félreállították a rendőrök, így nem csak a bírságcsekket kapta azonnal kézhez, de előéleti pontokat is gyűjtött.
Atipikus ez a sebességmérési módszer, a közigazgatási bírságnak a szabálysértési bírsággal szemben éppen az a hozzáadott értéke, hogy az autós megállítása nem szükséges. Néha azonban a közlekedésrendészetnél is van szabad kapacitás a gyorshajtók félreállítására, a büntetőpontok helyszíni osztogatására.
Bálint sztoikus nyugalommal vette tudomásul az eseményeket, pár nap múlva befizette postán a csekket, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság számlájára. Tanulópénz, nyugtázta magában. Az igazi tanulság azonban csak pár hét múltán kopogtatott az ajtaján: hivatalos levelet kapott a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól, gyorshajtás miatti közigazgatási bírsággal sújtották. Már megint? - mérgelődött.
A levél átolvasása után fura déjà vu érzése volt, utánanézett az erre szolgáló on-line felületen és rájött, ez ugyanaz az eset, amit pár napja befizetett a postán. Minden stimmelt: helyszín, időpont, sebesség, bírság összege. No, hát akkor ezzel nem is kell foglalkozni, majd észreveszi a hatóság is, hogy tárgytalan az ügy. Majd a somogyiak leboxolják a vasiakkal - gondolta naivan.
Ha a fogaskerekek egyszer megindulnak, az autósnak kell közbeavatkoznia, különben sosem állnak le
A következő hónapban már nem is foglakozott az üggyel. Lehet, hogy megpróbálta a NAV behajtani a "be nem fizetett" bírságot, Bálint nem tudott róla. Csak akkor eszmélt újra, amikor a területileg illetékes kormányhivatal két és fél hónap múlva értesítette:
az autóját kivonják a forgalomból az elmaradt befizetés miatt
Olvasónk nem értette, hiszen ő ezt már régen rendezte. Telefonálgatásba kezdett. Megtudta, hogy a postai befizetés átfutási ideje alatt megesik, hogy az automatizált informatikai rendszer legenerálja a határozatot és kiküldi az autósnak (olvasónk akkor még nem is sejtette, hogy ezt egyébként tiltja a jogszabály). Aki pedig - ha jót akar magának - nem vár arra, hogy a hatóság észlelje a duplikációt, helyette jelzi azonnal, hogy mi történt.
ORFK hivatalos álláspontja
"A rendőrség a tavaly, a megállításos módszerrel végzett sebességellenőrzés során, valamint az objektív felelősség hatálya alá tartozó, megengedett legnagyobb sebesség túllépése szabályszegés elkövetése miatt több mint 815.000 esetben szabott ki bírságot – amely esetszámhoz képest elenyésző számban fordul elő az ügyek duplikálódása.
Amennyiben olyan szabályszegés miatt kap valaki közigazgatási bírságról határozatot, amelyet korábban már elbíráltak, úgy azt az ügyfél az első fokon eljáró hatóságnak jelezze. A határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, amennyiben a hatóság megállapítja, hogy ugyanazon cselekményt már elbírálták, intézkedik az eljárás megszüntetésére.
Ha az ügyfél a rendelkezésre álló határidőn belül nem él a bizonyítási indítvány előterjesztésének lehetőségével, úgy a határidő lejártát követő naptól beállnak a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények, a határozat ezen a napon tekintendő közöltnek. A határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az ügyfélnek lehetősége van fellebbezést előterjeszteni.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közigazgatási bírság kiszabásáról rendelkező határozatok a bizonyítási indítvány-, illetve a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó szabályokat részletesen tartalmazzák."
Bálint utólag már sokkal nehezebben tudott reklamálni, a kormányhivatal ugyanis köteles megindítani a kivonási eljárást, ha a rendőrség azt kéri. Olvasónk érezte, hogy egyedül nem lesz esélye kiegyenesíteni ezt a kanyart, ügyvédhez fordult inkább. A jogi képviselő ugyanazt a választ kapta első körben a kormányivataltól. Minden a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlott.
Az ügyvéd ezzel nem értett egyet. Álláspontja szerint ha minden a jogi előírások szerint zajlott volna, most nem levelezgetnének
- Egyrészt két és fél hónap alatt a hatóságnak is lett volna ideje észlelni az anomáliát és összekapcsolni az ügyeket.
- Másrészt a jogszabály ilyen esetekben konkrétan tiltja a második bírságkiszabó határozat meghozatalát.
Hosszas jogi eszmecserét követően abban maradtak, hogy ameddig tisztázódik az ügy, Bálint kénytelen lesz bérautót fizetni magának, a munkájához és a megélhetéséhez ugyanis feltétlenül szükséges egy jármű. Az ügyet pedig bíróság elé viszik, a bérautó és az ügyvéd költségét utólag érvényesítik majd a hatósággal szemben, a hivatalos postai feladószelvény birtokában, a jogszabályi előírások ismeretében ez nem lesz nehéz.
Ez a megközelítés hatott, a rendőrség és a kormányhivatal saját hatáskörben megoldotta az adminisztratív fennakadást. A befizetett bírságot összekapcsolták a folyamatban lévő üggyel, a határozatokat visszavonták, Bálint autóját végül nem vonták ki a forgalomból. A NAV-nál azért még kellett futni egy kört, ott kicsit lassabban őrölnek a malmok.
Fontos megjegyezni, hogy a történetben az autós könnyelműsége tűnik kézenfekvő válasznak, azonban a valóság ennél sokkal prózaibb. A rendőrségtől azt is megkérdeztem, miként fordulhat elő egyáltalán ilyesmi. Konkrét választ nem tudtak adni, helyette ezzel szolgáltak: "Tájékoztatjuk, hogy a kiszabott bírságok hátterében álló informatikai rendszerről biztonságtechnikai okokból nem adhatunk az Ön részére annak működési mechanizmusáról részletes információkat."
Persze, hogy nem, mert akkor hamar kiderülne, hogy ezt bizony a rendőrség kottázta el
A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis, ha a helyszínen megállította a gyorshajtót a rendőr és ezáltal az sofőr személye ismertté vált, a 410/2007. kormányrendelet szerinti közigazgatási bírság helyett külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot lehet az autóssal szemben kiszabni, határozathozatal nélkül. Logikus: ott van a bűnös, kezébe kell nyomni a csekket és kész. Ha ez megtörtént, akkor onnantól felesleges és jogilag tilos is tovább bonyolítani az ügyet. Azért, mert a közigazgatási bírság kiszabásának jogszabályi előfeltételei ilyenkor nem állnak fent, a rendőrség automatizált határozathozó-bírságkiszabó gépezete a törvény erejénél fogva mozgásba sem lendülhetne.
A konkrét esetben a gyorshajtás május 26-án, reggel 10 órakor történt, ekkor kapta meg a csekket a gyorshajtó. A jogszabály szerint 30 napja volt befizetni, június 06-án be is fizette. A Vas Vármegyei rendőrség viszont nem várt 30 napot a befizetés megérkezésére, már május 28-án elkészítette és postázta - a jogszabály által ilyen esetekben kifejezetten tiltott - határozatát a közigazgatási bírságról. A gyorshajtás után még 48 óra sem telt el, olvasónknak esélye sem volt semmire. Ha május 26-án (a gyorshajtás napján), 10:05 perckor be is fizette volna a csekket a postán, akkor sem ért volna oda a pénz a rendőrségi számlára május 28-áig. De nem is ez a lényeg hanem az, hogy van erre az esetre szóló, dedikált jogszabályi passzus, amit a rendőrség figyelmen kívül hagyott.
Az ügyet lezáró rendőrségi határozat is rögzítette, miszerint a közigazgatási bírságot kiszabó határozatot azért vonják vissza, mert az jogszabálysértő módon született
Nem arról van itt szó tehát, hogy túl későn fizette be a csekket az autós, vagy hogy adminisztratív hiba miatt nem talált oda az összeg a rendőrség számlájára. Az történt, hogy a rendőrség annak ellenére hozott határozatot a közigazgatási bírság kiszabásáról, hogy azt a törvény kifejezetten tiltja ilyen forgatókönyv mellett. Aztán ezt két és fél honapon át észre sem vette, helyette végrehajtást kezdeményezett a NAV-nál és kivonatta az autót a forgalomból a kormányhivatalnál.
Amikor pedig kiborult a bili, azzal a sovány vígasszal tudnak csak szolgálni, hogy az autós tehetett volna kellő időben bizonyítási indítványt és fellebbezhetett is volna az ellen a határozat ellen, aminek meg sem szabadott volna születnie. Hogy miért nem tette? Talán azért, mert nem a jogtudományok doktora. Igaza volt olvasónk ügyvédjének, ha minden a jogi előrások szerint ment volna, nem lett volna ügy sem.
Hibázni persze mindenkinek ér és az is elképzelhető, hogy a kormányzati gerinchálózaton a nagy hőségben akadozott az információáramlás, Vas és Somogy Vármegyék mégiscsak messze vannak egymástól. De azért van valami megmagyarázhatatlanul romantikus bája annak, amikor a joghoz elméletileg értő hatóság hibáját a laikus autósnak kellene kiegyenesíteni, csípőből tüzelve, óránként 25.000 Forintos ügyvédi munkadíjjal megspékelve.
A kivárás ilyenkor nem jó megoldás
Hiába van igaza az autósnak, arról a hatóság csak akkor fog értesülni, ha az üzembentartó hivatalos úton reagál a megkeresésre és időben jelzi a duplikációt. Minél később történik ez meg, annál nehezebb visszacsinálni a dolgot. Ha olyan gyorshajtás miatt kaptok hivatalos levelet, amit már korábban rendeztetek, legyintés helyett haladéktalanul jelezzétek a rendőrség felé. Akkor is, ha tudjátok, ők cseszték el a dolgot.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
