Centik döntenek, hogy jár-e büntetés a Szabadság hídon

• A Szabadság hídon nem férnek el a széles autók, a tábla 2 méterben szabja meg a határt. Ezt azonban egyre több autó - kihajtott tükörrel - átlépi. 
• Átalakítás nem várható az egyre nagyobb autók miatt a Budapest Közút kérdésünkre adott válasza szerint. 
• Ott van még a kihajtott és a behajtott tükör problémája is.  

Egyre dagibbak, szélesebbek, nehezebbek az autók az adott kategóriában, ehhez jön a SUV-k térnyerése. Ennek nyomán a szűk helyek kiesnek a szórásból. Ahogy a Szabadság híd is. 

Az átkelő pesti és budai felhajtójánál is egy tiltó tábla jelzi, hogy 2 méternél szélesebb autó nem mehet fel a hídra, ami elsősorban az úttest mellett középen futó villamosokkal magyarázható. Az, hogy a felső kategóriába sorolt autók szélessége meghaladja a 2 métert, az nem meglepő, de egyre több olyan, elterjedtebb autó is átlép ezen a szinten. 

Nem teljes körű gyűjtésünk szerint az olyan óriásik, mint a Mercedes EQS, a BMW i7, az Audi Q8 mellett például az új Passat vagy éppen a Skoda Kodiaq is leveri a lécet. Ahogy egyébként Kia EV6 is. Vagy éppen a legújabb - Magyarországon elég népszerű - Duster is. 

Ennyi fér bele

Megkerestük a Budapest Közút Zrt.-t, hogy az autók méretének növekedése miatt tervben van-e valamilyen módosítás konkrétan a Szabadság hídon vagy egyéb - nagyobb forgalmú - helyeken, ahol szélességkorlátozás van érvényben. Erre válaszolva a cég közölte:

 A Szabadság hídon a szélességkorlátozást a hídon lévő forgalmi sávok szűkössége indokolja. A középen haladó villamosok és az útpálya széle között nem férnek el szélesebb járművek, tehát fizikai akadálya van annak, hogy a hatályos szélességkorlátozás értékét felülvizsgáljuk. Nincs arról szó, hogy a híd átépítésével járó intézkedést terveznénk csak azért, mert az autógyárak egyre nagyobb járműveket gyártanak. A Szabadság híd közelében van két másik híd, amelyeken a túlzó méretű személygépkocsik is át tudnak hajtani.

Általánosságban is elmondható a társaság tájékoztatása szerint, hogy a járműgyártók gyártási szokásai egyáltalán nem befolyásolják a forgalmi sávok szélességi méreteit. Az épített örökséget semmiképp nem lehet ilyen okból módosítani, de a közutak ilyen okból történő módosítása is indokolatlan költségű lenne ahhoz képest, amiért történne - közölte a Budapest Közút. 

Ugyanakkor egy általános forgalmi sáv szélessége biztosan elegendő bármely méretű személyautó közlekedésére, hiszen azokban autóbuszoknak, tehergépkocsiknak is el kell férniük. A válaszból kiderült továbbá: "Csak a legindokoltabb esetben alkalmazunk annyira szűk sávokat, amelyek nem alkalmasak bármilyen járműkategória közlekedésére. Ilyen speciális ok lehet a fizikai kötöttség. Olyan típusú szélességkorlátozás, mint amelyet a Szabadság hídon alkalmazunk, Budapesten csak pár kisebb utcában van érvényben, főhálózati elemeken nincs ilyen korlátozás."

Az persze kérdés, hogy mi alapján lehet méricskélni a "véleményes" autókat. A fent felsoroltak egyébként kihajtott tükörrel szélesebbek 2 méternél, behajtott tükörrel közlekedni viszont minimum veszélyes. (Inkább tilos, mondja erre a jogász).

Mit mond a jog? 

A helyzet enyhén kacifántos, a vonatkozó jogszabály két visszapillantó meglétét és használatát teszi kötelezővé. Az egyik a vezetőoldali külső-, a másik az utasoldali külső tükör, de utóbbi kiváltható a belső visszapillantóval, ha hátrafelé van ablak és ki is lehet látni rajta. Emiatt szabályos az a személyautó is, amelyiknek csak bal oldali külső- és belső visszapillantó tükre van. 

A gyártók viszont nem csak a magyar piacra gyártanak járműveket, emiatt mindkét oldalon elhelyezik a külső visszapillantókat, típusengedélyt már így kérnek és kapnak az autókra. Emiatt, amikor a KRESZ szélességkorlátozó rendelkezéseit kell a gyakorlatban értelmezni, akkor 

Nyilván, ha valami biztonsági okból kötelező, akkor annak a használata is az, így fel sem merülhet, hogy becsukott tükrökkel behajthat az autó a korlátozott szakaszra, kihajtottakkal pedig nem. Egyes gyártók (például a Hyundai) tükrök nélkül adják meg a jármű szélességét, mások (például a Volkswagen) tükrökkel és nélkülük is. 

A valóságban viszont nem is ez a lényeg, hanem a korlátozó táblák rendelkezéseinek érvényre juttathatósága

A KRESZ számos olyan korlátozó rendelkezést tartalmaz (kivéve célforgalom, kivéve lakók, lakó-pihenő övezet stb.) amelyek az autósok jogkövető magatartására alapoznak az állandó ellenőrzés helyett. Emiatt pedig az autósok jelentős része vállalja a kockázatot és fittyet hány a táblákon szereplő utasításokra, behajt oda is, ahova nem lenne jogosult. 

A mindennapokban pedig ennek semmi következménye nincs, nem állhat minden sarkon rendőr és kamera. Utóbbival sem lenne előrébb egyébként a jogalkalmazó. Hiába tudja esetleg a kamera vagy a VÉDA kapu szoftveresen a szélességmérést, az ilyen funkciók pont olyanok, mint az Üvegtigrisben vagy a Volán járatokon a mellékhelyiség: van, de azt nem használhatják.  

Emígyen pedig a Szabadság hídon kint a 2 méteres szélességkorlátozó tábla, az ennél lényegesen szélesebb autók mégis minden további nélkül áthajtanak rajta. A szabálysértés csak akkor szabálysértés, ha a hatóság is tudomást szerez róla? Valódi jelentősége ezeknek csak akkor lesz, ha baleset történik. Mindennapos, hogy az autósok jelentős része a biztonsági szempontú korlátozásokat (sebességhatárok, szélesség- és magasságkorlát, súlykorlát stb.) hanyag eleganciával kezelik. 

Egy balesetnél nyilván igazságügyi szakértő bevonásával lehet hivatalos döntést hozni, ott viszont már a kihajtott külső tükrökkel kell számítani a jármű tényleges szélességét.