Jöhet a 140 bizonyos szakaszokon, valamint az „Idős a volánnál” matrica

„Szeretnénk egy olyan KRESZ-t létrehozni, ami úgy növeli a forgalom biztonságát, hogy nem csökkenti a forgalmi áteresztőképességet”– mondta Kerékgyártó János a Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára azon a háttérbeszélgetésen, ahol ismét bemutattak néhány változtatási javaslatot a márciusban a kormány elé kerülő új KRESZ tervezéséhez. Hangsúlyozottan nem kész törvényjavaslatról van szó, hanem egyelőre ötletekről és tervekről, amiket azért hoz nyilvánoságra a szaktárca, hogy megszondáztassák az emberek között.

Egyértelműbb szabályok

Az új KRESZ tervezésénél az is hangsúlyt kap, hogy a szabályrendszer egyértelműbb vagy akár egyszerűbb is legyen. Azt mindenki megtanulja a KRESZ oktatás alatt, hogy a gépjármű kormányművét, fékrendszerét, világítását ellenőrizni kell, most azonban azt is egyértelműsíteni szeretnék, hogy hogyan. Bizonyos helyzetekben pedig egyszerű átfogalmazással egyértelműsítenek egy-egy szabályt.

Például a lakóövezetre vonatkozó sebességhatár eddig úgy volt meghatározva, hogy legfeljebb 20 km/h lehet, az új KRESZ viszont úgy fogalmazna, hogy 20 km/h-es sebességnél gyorsabban tilos haladni az adott területen. A közlekedési dugók visszatérő eleme a kereszteződésekben való bentragadás, jelenleg a KRESZ a kereszteződésben való megállást tiltja, míg a jövőben a behajtást tiltanák abban az esetben, ha azt nem tudja elhagyni az autó.

Az autópályán jelenleg 60 km/h minimum sebességet határoz meg síkúton a KRESZ, a jövőben ez 70-re emelkedne, és kritérium lenne, hogy ezt ne csak síkúton, hanem folyamatosan tudja produkálni a jármű, vagyis konkrétan fel tudjon menni az érdi emelkedőnhetvennel. De a jelenleginél konkrétabb meghatározásra kerül az akadályoztatás és a zavarás fogalma is. Megváltozik a várakozás fogalma is méghozzá parkolásra, illetve az autópálya leállósávját is műszaki sávra neveznék át éppen azért, hogy még a nevében se késztessen senkit leállásra.

Akár 140-nel is

A tervek szerint maradnának az abszolút sebességhatárok, így az az alapszabály is, hogy autópályákon 130 km/h marad a maximális sebesség, ugyanakkor lehetőség lesz rá, hogy egyes szakaszokon 140 km/h-val is lehessen majd haladni. Emelik a nehéz járművek sebességhatárát is 80-ról 90 km/h-ra, és bizonyos esetekben a mezőgazdasági járművekét is 50-ről 60 km/h-ra.

Ezzel együtt a követési távolságnál a távolság helyett az időt határozzák majd meg, ez az autópályán 2, lakott terület 1 másodperc lesz. Ez azért különösen fontos, mert a követési távolság meg nem tartása okoz rengeteg balesetet. Bár az alapján, hogy 130-as tempónál a 2 másodperc 70 méteres különbséget jelent, komolyan adódik az a kérdés, hogy ez a távolság tartható-e majd a gyakorlatban is.

Józan ész, udvariasság, ülőhely átadása és idős a volánnál

Az új szabályrendszer sokkal jobban építene a józan észre és akár az udvariasságra, például nem kötelezné a kerékpárosokat kizárólag karjelzéssel jelezni a kanyarodást, ha azt például veszélyesnek tartják, így a kanyarodást lehetne rolleren, biciklin máshogy jelezni, a lényeg, hogy egyértelmű legyen. Ahogy az is bekerülne a szabályrendszerbe, hogy 3 év alatti gyerek ne álljon tömegközlekedési eszközön, ami voltaképpen azt jelenti, hogy az ilyen kisgyerekkel utazóknak kötelező lenne átadni az ülőhelyet.

Ma már megszokott nemcsak a kezdő vezetők T jele, de a családi autókon használt “Baby on board” matrica is, ezek fokozott türelemre vagy odafigyelésre “kérik” a többi közlekedőt. Erre építve jelenhet meg az “idős a volánnál” jelzés, aminek használata nem lesz kötelező.

Cipzár-elv és buszsáv használat, driftelésért bírság

A tervek szerint bevezetnék valamennyi járműre a kötelező, mindenkori kivilágítást, tehát az autók fényszóróit nappal is kötelezeő lenne használni. Egyedül a kerékpárok kaphatnak felmentést, de ők is csak nappal és védett kerékpárúton. A városon belüli buszsávokat sokkal többen – egyebek között kerékpárosok, motorosok és rolleresek is – használhatnák. És amit talán az egyik legnehezebb feladat lesz megfogalmazni, az a cipzár-elv kötelezővé tétele.

A szakemberek szerint ez már egyre gyakrabban “magától” is működik, ugyanakkor megvan az a veszélye, hogy ha kötelezővé teszik, akkor lesznek olyan helyzetek, amikor valakinek le kell mondania az elsőbbségéről. Kovács Kornél főosztályvezető elmondta azt is, hogy külön bírságolnák az úgynevezett kaszkadőrvezetést, vagyis minden olyan social mediában jól kinéző villámkodást – egyebek között a driftelést –, ami komolyan veszélyeztetheti a közlekedés biztonságot.

Fontos mégegyszer megjegyezni, hogy mindez csak terv, de a szakemberek szerint ha sikerül jó döntéseket hozniuk, az 5-10 év múlva számszerűen is csökkentheti a balesetek számát.