Ledezni vagy nem ledezni? Ez itt a kérdés!
A piac rogyásig tele az úgynevezett "off-road" izzókkal és egyéb fényforrásokkal. Bár a gyártók és a forgalmazók feltüntetik a leírásokban, hogy közúti forgalomban ezek a fényforrások legálisan nem használhatóak, az autósok egy része nem törődik ezzel. Önzés ez, vagy biztonsági megfontolás mozgatja inkább a szálakat?
A téli időszámítás kezdetével a sötétben vezetés ismét a napi rutin része lesz. Munkából hazafelé a többség már szürkületben vagy éjszakai látási viszonyok között lesz kénytelen navigálni, ami miatt kardinális kérdés a fényszórók állapota és teljesítménye.
Az autózással egyidejű az igény a nappali fényviszonyok teremtésére az autó által bejárt úton, éjjel-nappal. Ahogyan az átlagsebesség nőtt az évtizedek folyamán, úgy mutatkozott szükség a hatékonyabb fényszórók kifejlesztésére is. Az elmúlt évtized nemcsak a halogén izzók technológiáját lépte túl, a xenon fényforrásokba sem invesztál már egyik gyártó sem, a LED technológia lett az új király.
Ez önmagában még nem rossz dolog, már azon túl, hogy méregdrága megoldás. A probléma akkor lesz szembetűnő, ha összehasonlítjuk a különböző technológiák energiahatékonyságát és fényerejét. A műszaki fejlődés exponenciális sebességgel termeli ki magából az alternatívákat.
Egy hagyományos halogén izzó 1500 lument présel ki magából, a xenon fényforrások viszont ennek dupláját, akár 3200 lument is. A diódás megoldások pedig még ennél is többet, azoknak csak a hűtés szab határt.
A megnövekedett fényáramot pedig precízebben kell az útfelületre vetíteni, ami komplikált és drága műszaki megoldásokat szül. Ezek nélkül elvakítja a szembejövőket a fényforrás, ami komoly baleseti kockázatot jelent. Néha még az új autók gyári ledjei is tudnak zavaróak lenni, amikor szemből érkeznek. Hát még az utólagos kendács megoldások.
Az egyre szofisztikáltabb műszaki megoldások azonos színvonalú műszaki környezetet is követelnek. A jogalkotó emiatt nem engedi, hogy mindent mindennel is vegyíthessenek az autósok.
Parabolatükrös fényszóróba például nem szerelhető utólag sem xenon, sem led fényforrás. Mármint legálisan.
Egészen egyszerűen azért nem, mert azt nem arra tervezték, a vetítési kép sosem lesz tökéletes, a szórt fény mértéke mindig meghaladja a jogszabály által megengedett maximumot. Vagyis vakítani fog a fényszóró. Kivétel persze akad.
Ezt a körülményt úgy értékeli a jogszabály, hogy az autó biztonsági berendezéseit érintő illegális átalakításnak tekinti az ilyen "tuningot", a forgalmi engedély bánja, ha szóvá teszi a hatóság. Arra pedig minden esély megvan, hiszen egy átlagos, 16+ éves autón eléggé szembetűnő, hogy a halogén izzó 3100 Kelvin színhőmérsékletű, szabályozott vetítési képű fénycsóvája helyett egy 6000+ Kelvin színhőmérsékletű fénypaca pásztázza az eget és a sofőrök retináit.
Mit mond a jogszabály?
A forgalomban levő jármű kialakítása, felszereltsége és tulajdonságai csak abban az esetben változtathatók meg, ha a változás a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi jellemzőit nem rontja le. A változással érintett közlekedésbiztonsági tulajdonságok tekintetében e rendelet további műszaki feltételeit is alkalmazni kell.
Hogy mi rontja le és mi nem, abban van némi nézeteltérés a jogalkotó és az autósok között. Utóbbiak azzal érvelnek, hogy a jobb fényszóró jobb látási viszonyokat teremt amellett, hogy az észlelhetőséget is fokozza, amivel biztonságosabbá teszi a közlekedést. A jogalkotó viszont úgy látja, hogy épp ellenkezőleg: a vakító-szemkápráztató diszkóblöff megoldások balesetveszélyesek.
A konszolidáltabb tunerek ezt a problémát úgy szokták áthidalni, hogy projektort építenek a parabolatükör helyére. Ha nem is tökéletes megoldás (hiszen a fényszórmosó még csak-csak beépítésre kerül utólag, az automata szintező már nem), a semminél lényegesen több, a hatóság és az autósok szeme is ritkábban akad meg egy ilyen megoldáson. Kisebb mértékben van esélye vakítani ugyanis.
Látni és látszani?
A ledes tuningizzók terjedésével megfigyelhető az a mellékhatás, hogy az autósok egy része a "látni" kitételt egyoldalúan értelmezi, nem törődve azzal, hogy ennek árát a többi autós fizeti meg, hunyorgás formájában. Nekik is kínál megoldást a piac, emelt fényerejű és/vagy színhőmérsékletű hagyományos izzók formájában, persze alacsonyabb élettartam és hatékonyság mellett. Mindent nem lehet egyszerre, ugye.
És akkor a kivételek
- A Volvo és a Fiat is kísérletezett parabolatükrös lámpatestbe épített xenon fényforrásokkal a 2000-es évek elején. A mai napig futnak az utakon olyan XC90-esek, S80-asok és Stilók, amelyeket ezzel a megoldással papíroztatott le a gyártó. Persze hamar elengedték a projektet, ők is belátták, hogy egyszerűbb vetítőlencsés projektorral megoldani a kérdést, így ezek inkább érdekességek, mint alternatívák, vagy követendő minták.
- A LED technológia már nagyobb mozgásteret ad. Az OSRAM fényforrásai néhány uniós országban - egyes autótípusokra - már kaptak TÜV engedélyt. A hazai autósoknak ez azonban csak elérhetetlen vágyálom marad, a magyar jogalkotás még nem hajolt le ezért az apróért. Talán azért, mert kevés autóst érintene, vagy mert elszabadulna miatta a pokol?
Veszélyes játék ez az utólagos led tuning
Ritkán fogja át az autótuningolók tudata azt a tényt, hogy egy illegális, a forgalmiba be nem jegyzett átalakítással-módosítással sokkal többet kockáztatnak a forgalmi engedélynél.
Előfordult már a történelemben, hogy egy közúti baleset után a felelősség kérdését átfordította egy illegális fényszórótuning
A konkrét esetben amiatt történt frontális ütközés, hogy az egyik autós - látszólag minden ok nélkül - áttért a szembe sávba, ahol éppen érkezett egy másik autós. A helyszínelés során azonban a "balesetet okozó" sofőr azzal védekezett, hogy a másik jármű fényszórója elvakította, ami miatt nem látta sem a felezővonalat, sem az úttest széleit.
Aki ilyen átalakításra szánja el magát, annak ezzel a kockázattal is számolnia kell
A helyszínelő rendőrök a lámpatestek megvizsgálása után arra jutottak, hogy a kifogás megalapozott, a látszólag vétlen autó parabolatükrös (hagyományos) fényszórójában utólagos, illegális LED fényforrások voltak, amelyek valóban elvakították a szembe jövő forgalmat. Így a baleset okozója végül a másik autós lett, fellebbeznie pedig nem volt mire az illegális átalakítás következtében.
Van itt még valami: a fényszennyezés
A káprázás jelenségével mindenki találkozott, aki ült már autóban. Egy rosszul beállított vagy brutális fényerejű LED-es fényszóró, egy túlzottan erős fényreklám könnyen elvakíthatja a szemben közlekedő sofőrt, ami komolyabb károkhoz, balesethez vezethet. Emelett azonban a környezet sem kultiválja a kék fény éjszakai jelenlétét, az élővilágra és az emberi alvásra is hátrányosan hatnak az ilyen jelenségek. Nyilván nem az egyes autók fényszórói döntik romlásba a környezetet, de a sok kicsi itt is sokra megy. Főleg, ha nem oda szórják a fényt, ahova kellene.
Ha minden jól megy, idővel a magyar jogi környezet is felveszi a ritmust és megjelennek a közúti forgalomban legálisan használható utólagos ledek a parabolatükrös és a projektoros fényszórókhoz egyaránt. Addig viszont tilos minden ilyen átalakítás, ennek tudatában mókoljon mindenki a fényszóróival.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
