Hova fordulhatnak az autósok jogvitáikkal, ha a bíróság nem opció?

A leggyakoribb olvasói megkeresés arról szól, hogy a csekély összegű, inkább elvi jelentőségű pénzügyi-fogyasztói jogvitákkal hova fordulhatnának a pórul járt autósok. A bíróság és az ügyvéd szavak hallatán a többség csak legyint egyet: nem ér annyit az egész. Közjegyzőhöz sem szívesen fordulnak ügyvéd segítsége nélkül, sokszor inkább hagyják az egészet a fenébe. Pedig egyáltalán nem reménytelenek az ilyen ügyek akkor sem, ha nincs türelme az igazságszolgáltatáshoz az autósnak. 

Az tény, hogy egy peres eljárás általában többet el tud venni az autósok életéből, mint amennyit utólag hozzá tud tenni. Ráadásul az igazságszolgáltatásnak sem jó, ha a kisebb súlyú ügyekkel nagy számban bombázzák a rendszert. Ezen problémakör áthidalására hozták létre a pénzügyi és a fogyasztóvédelmi békéltető testületeket.

Békéltető testületből kétféle is létezik

• A pénzügyi szolgáltatókkal (például a biztosítókkal) kapcsolatos jogviták a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület elé vihetők. 
• A kereskedésekkel és egyéb szolgáltatókkal (például szervizekkel) kapcsolatos fogyasztói jogviták peren kívüli elbírálására a fogyasztóvédelmi hatóság keretében működő, úgynevezett Regionális Békéltető Testületek jogosultak.

Ezek legnagyobb előnye, hogy a bírósági szervezetrendszerhez képest kifejezetten gyorsak, eljárásuk pedig ingyenes. Még ügyvéd sem szükséges akkor sem, ha az autós járatlan a jogban. Mindeközben az igazságszolgáltatási rendszert is tehermentesítik kicsit, egyfajta előszűrőként tudnak funkcionálni. 

A Pénzügyi Békéltető Testület egy központi, fővárosi székhelyű, országos illetékességű vitarendezési fórum, ahova pénzügyi természetű jogvitákkal fordulhatnak az autósok. De pontosan mely esetekben és hogyan? 

Válaszából kiderült, hogy a gépjárművekkel kapcsolatos jogviták általában és többségében a CASCO, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, illetve külföldi utak esetében a gépjárműre megkötött biztosításokkal (lopás, poggyász stb.) indulnak, de előfordul más, a biztosított gépjármű kapcsán a biztosítóval szembeni igény is. Ügyfeleik gyakorta a biztosító által fizetett kártérítés összegét kifogásolják, a díjakkal kapcsolatban van elszámolási vitájuk, vagy a biztosítási évfordulók kapcsán a megemelt díjakat vitatják, míg a KGFB kapcsán a balesetet okozó gépjármű biztosítójával, annak teljesítésével kapcsolatos igényekkel fordulnak hozzájuk. 

Miben különbözik ez a fajta jogi segítség a fogyasztóvédelmi hatóságok mellett működő - regionális - békéltető testületeken keresztül elérhető vitarendezési fórumtól?

Ha egy autósnak a kereskedővel szemben van igénye, például minőségi kifogás, garanciális igény vagy ha közvetítőn keresztül vette a gépjárművet, a közvetítő teljesítését kifogásolja, akkor a lakóhelye szerinti békéltető testülethez fordulhat. Ha viszont a gépjármű biztosításával kapcsolatban, a biztosítóval szemben van igénye, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat. Bármely békéltető testülethez is fordul, tudnia kell ugyanakkor, hogy olyan kérdések elbírálása céljára nem megfelelő fórumok ezek a testületek, amelyekben szakértői bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Szakértő kirendelésére és az ennek megfelelő eljárás lebonyolítására csak a bíróságok jogosultak.

Az eljárás ingyenes és gyors

Egy ügy a befogadástól számítva 90 nap alatt – maximum egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítva – befejeződik. Magáért az eljárásért nem kell fizetni, de ha költség merül fel, például az utazással kapcsolatban a személyes megjelenés miatt, azt a felek maguk viselik. A személyes jelenlét nem kötelező a fogyasztóknak, csak a pénzügyi szolgáltatóknak. Meghatalmazott által is képviseltetheti tehát bárki magát, ráadásul azt hatalmaz meg, akit szeretne, nincs ügyvédkényszer. Ha okirattal és/vagy tanúkkal lehet megfelelően bizonyítani a fogyasztó állítását, az eljárás eredményes lehet. 

Mennyiben kötelező a testület döntése a jogvitában álló felekre? Mit jelent pontosan az úgynevezett „alávetéses rendszer”?

A testület döntése kötelezés vagy ajánlás lehet. A pénzügyi szolgáltató által vállalt alávetés megléte esetén kötelezést hozunk, ennek hiányában pedig ajánlást. Az alávetés háromféle lehet. Egyedi, ha a konkrét ügyre vonatkozik csak, másra nem. Általános, ha az minden ügyre vagy ügytípusra vonatkozik. Jogszabályi alávetésnél az MNB törvény mondja ki azt, hogy 2 millió forint összeget meg nem haladó igény esetén – ha akarja a pénzügyi szolgáltató, ha nem – van alávetés.

Miben különbözik a testület által jóváhagyott egyezség az úgynevezett kötelezést tartalmazó határozattól? Milyen esetben tesz ajánlást a testület?

Az egyezség a felek szabad akaratán alapul és tartalmában bármilyen lehet. Egyezség születhet a testület eljárásában, de akár azon kívül is. Sokszor fordul elő, hogy már a személyes meghallgatás előtt a felek megegyeznek és közösen kérik az eljárás megszüntetését, vagy a kérelmező visszavonja a kérelmét, miután egyezséget kötött. Ilyenkor mi az egyezség tartalmát nem ismerjük, csak a tényt, melyet a felek vagy azok egyike jelez nekünk. Ha eljárásban születik egyezség, azt mi jóváhagyjuk, ha nem ütközik jogszabályba, de a tartalomba nem szólunk bele.

Fordulhatnak-e az autósok egyszerre a testülethez és a bírósághoz?

A testületünkhöz való fordulás akkor lehetséges, ha egy panaszeljárás a biztosító előtt már lefolyt, de az eredménytelen volt, illetve a fogyasztó 30 nap elteltével panaszára esetleg nem kapott választ. (Tehát először mindig "házon belül" kell megpróbálni megegyezni a biztosítóval, ennek megtörténtét a testület ellenőrzi a formanyomtatvány kitöltését követően -a szerk.).

A testület döntései véglegesek, vagy utóbb bíróságon tovább folytathatók a jogviták?

A döntésekkel szemben a szolgáltatók bírósághoz fordulhatnak, ahol a perben a testületünkkel állnak szemben, és addig, amíg az jogerősen le nem zárul, nem kötelesek teljesíteni a döntésünket. Ha viszont nem perelnek, akkor a teljesítés részükről kötelező.

De ha mégis, akkor a fogyasztó a bíróságtól kérheti a döntés végrehajtási záradékkal történő ellátását, így az végrehajthatóvá válik. A fogyasztók a testület eljárását követően bármikor bírósághoz fordulhatnak perelve a szolgáltatót. Ilyenkor nem a testület döntését támadják, hanem önálló perben, a szolgáltató ellen keresetet indítva kérhetik a bíróságtól ugyanabban a kérdésben a jogorvoslatot.

Aki tehát nem szeretne bíróságra vinni az autójával kapcsolatosan egy pénzügyi vagy fogyasztóvédelmi természetű jogvitát, annak hatékony alternatívákat kínál jogrendszer. Az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, Dr. Kovács Erika minden autóst arra buzdít, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert hatékonyan, gyorsan segítséget tudnak nyújtani az olyan ügyek rendezésében, amelyek nem feltétlenül igényelnek bírósági beavatkozást.

Az úgynevezett Regionális Békéltető Testületek elé vihető fogyasztói jogviták témakörével egy következő cikkben foglalkozunk. 

Címlapkép forrás: Index.hu