Rommá tört autó, milliós számla, de az értékcsökkenési kártérítés ugrott – lízingelőnek lenni nem könnyű

Korábban megírtuk, hogy a lízingre vásárolt járművek esetén számos olyan kockázattal is kalkulálni kell, amelyekkel a valóságban csak akkor szembesülnek az üzembentartók, amikor kár éri a lízingelt autót.

Olvasónk nyílt végű lízingre vásárolt Mercedes C300-as autóját 2023 végén utolérte egy figyelmetlen közlekedő, a ráfutásos baleset okozta károk helyreállítása 1,3 millió forintot emésztett fel. Az ügyintézéssel nem volt probléma, a biztosító minden további nélkül rendezte a kárt a lízingcég nevében eljáró üzembentartó (cég) részére. 

2024 végén olvasónk úgy határozott, a baleset miatt bekövetkezett értékcsökkenést is érvényesíteni kívánja a biztosító felé, ezért levelet írt a társaságnak. A válasz viszont elutasító volt. A biztosító arra hivatkozott, miszerint értékcsökkenést csak és kizárólag a sérült jármű tulajdonosa jogosult érvényesíteni, az autóhoz üzembentartóként kapcsolódó olvasónk cégével ezért nem áll módjukban vitát nyitni az értékcsökkenés tekintetében, hiszen jogi kapcsolatban sem állnak egymással.

Olvasónk egyáltalán nem értette a fennakadás okát, mivel az egy évvel korábbi KGFB ügyintézés-kifizetés során a szereposztás semmiféle problémát nem okozott. Úgy érzi, hogy ez csak egy légből kapott kifogás a biztosító részéről. Hogy biztos legyen a dolgában, felkereste a lízingcéget, világosítsák már fel a dolog jogi részéről. 

A lízingcég megnyugtatta olvasónkat: a lízingszerződés és az ÁSZF tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák (és egyben kötelezik is) az autót lízingelő üzembentartót, hogy káresemény esetén eljárjon a biztosító előtt. A lízingcég tehát nem látott jogi problémát, szerintük a képviselethez szükséges meghatalmazás szerves részét képezi a lízingszerződésnek, a biztosító álláspontja megalapozatlan. 

Olvasónk ezen felbátorodva ismét felkereste a biztosítót, csatolta a lízingcégtől kapott választ is. A biztosítótársaság azonban továbbra is elutasította az értékcsökkenés iránti igénybejelentést arra hivatkozással, hogy a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést csak az a személy (természetes, jogi) követelheti, akinek a vagyonában az bekövetkezett, ugyanakkor a károsodott gépjármű nem tartozik olvasónk cégének vagyonához, mivel az a lízingbeadó cég tulajdonát képezi. Emiatt olvasónk károsult sem lehet mivel nem neki, mint tulajdonosnak kell viselnie a járműben beállott kárt. Ennélfogva az értékcsökkenés iránt kártérítési igényt sem érvényesítheti a biztosító szerint.

Mindenkinek igaza van!

• A lízingcégnek azért, mert a lízingszerződésben teljeskörű felhatalmazást adott az autósnak a biztosítós ügyintézésben való (képviseleti) eljárásra, amely lefedi az értékcsökkenés iránti ügyintézést is. 
• A biztosítónak azért, mert kártérítés és ezzel értékcsökkenés is csak a jármű tulajdonosának fizethető, a lízingszerződésben foglalt meghatalmazás pedig nehezen értelmezhető egy konkrét ügyintézés során. 

Más nevében nem lehet vállalásokat tenni, na! Olyat nem lehet, hogy két szomszéd szerződésben rendelkezik arról, hogy bizonyos káresemény bekövetkezésekor a harmadik szomszéd miként köteles eljárni, kivel muszáj tárgyalnia és milyen dokumentumokat kell elfogadnia az ügyintézés során. Ilyen jellegű rendelkezéseket csak jogszabályok tartalmazhatnak. Amennyiben viszont tartalmaznak, azokat kötelező betartani.

Vagyis, ha a jogszabályok szerint az ügyintézéshez meghatalmazás szükséges és az üzembentartó be tud mutatni ilyen dokumentumot, akkor a biztosító köteles lesz az autóssal is szóba állni annak ellenére, hogy nem ő a tulajdonos. 

Egy ilyen leosztás csak és kizárólag úgy tud működni, ha a lízingcég és az üzembentartó között konkrét meghatalmazás (akár eseti, akár általános) készül a biztosító előtti (konkrét) ügy intézésre vonatkozóan. Egy ilyen meghatalmazás létezése esetén a biztosító már nem érvelhet azzal, hogy olvasónk csak üzembentartó és nem tulajdonos, mivel teljeskörű meghatalmazással bír a tulajdonos nevében és érdekében, helyette történő ügyintézésre. 

A válasz pedig az, hogy a biztosító a Ptk. képviseltre (meghatalmazásra) vonatkozó általános szabályai szerint kell, hogy eljárjon. Amennyiben az autós és a lízingcég között születik egy ilyen konkrét meghatalmazás (akár két tanúval ellenjegyzett magánokirat, akár közjegyző vagy ügyvéd előtt készített közokirat formájában), a biztosító arra már nem mondhat nemet. A magyar jogban senki sem köteles személyesen eljárni a saját ügyében néhány kivételtől eltekintve, bármely nagykorú és cselekvőképes személy meghatalmazható a képviseletre. Ez alól a biztosítós ügyintézés sem kivétel.

A biztosítók egyébként úgy kerülik ki a problémát, hogy saját meghatalmazási formanyomtatványokat rendszeresítenek, amelyek letölthetőek a társaságok honlapjáról. Ezzel megelőzhető, hogy az autós egy olyan meghatalmazással próbálkozzon, amelyet a biztosító nem tud elfogadni a jogszabályi rendelkezések korlátozásai miatt. 

A biztosító részéről pedig az lenne a korrekt és jogszabálykonform eljárás, hogy felhívja az üzembentartó figyelmét a képviseleti jogi hiányosságra, majd tájékoztatja az autóst, hogy milyen meghatalmazást fogad el az adott ügyben, az hol érhető el és mire kell ügyelni a kitöltése során. 

Az odáig rendben van, hogy a jog "nem tudása" senkit sem mentesít a jogkövetkezmények alól, de a biztosító - félinformációkra alapozott - elutasító hozzáállása sincs rendben.

Fontos tudni, hogy az üzembentartó részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy (lízingcég) meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Amennyiben a biztosító az érvényes meghatalmazás ellenére is elutasítja a magánszemély üzembentartó kárigényét, a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat panaszával az autós (fogyasztói szerződés esetén). Olvasónknak nincs ilyen szerencséje, a cég nevére lízingelt autó kivételt képez ezen szabály alól.