Összetört Tesla, milliós a kár, olvasónk a károkozóval fizettetné meg azt, amit a biztosító nem akar
A jog világában az alapelvek gránitszilárdságúak. Ez azt is jelenti, hogy néha még egy speciális, a konkrét témára szóló jogszabály sem tudja őket kizökkenteni a kerékvágásból. Vagy mégis?
Olvasónk nyolc hónapos Tesla Model Y-ját szalagkorlátnak tolta egy teherautó az autópályán, az anyagi kár jelentős volt. Az autó aznap reggel kapott új gumiszettet 550 ezer forint értékben, a baj sosem jön jókor. A felelősség kérdésével nem volt probléma, a kiérkező rendőröknek érdemi dolguk nem akadt, a károkozó elismerte vétkességét, a papírokat kitöltötték, a biztosító pedig megkezdte a szorobánozást.
Első körben 18,4 milliós kártérítést ajánlottak a totálkáros Tesla emlékére, amit olvasónk méltánytalannak tartott. A biztosítókkal folytatott "kötelező" alkudozás a kárösszeget 19,5 millióra tornázta fel. Olvasónk ezzel sem volt maradéktalanul elégedett, az autóért 23 milliót fizetett fél évvel korábban.
Különösen felháborítónak tartja, hogy a KGFB-s kártérítéshez képest akkor is kedvezőbb helyzetben lenne, ha Casco biztosításra kellene rendeznie a kárt (például ha egyedüli résztvevőként, saját maga hajtott volna a szalagkorlátnak), utóbbi biztosítás tíz százalékos önerő mellett az autó újkori árát térítené meg, vagyis "csak" 2,3 milliót bukna az eseten. További nehézség, hogy mind a károsult, mind a károkozó autó cég nevén van, így olvasónk a Pénzügyi Békéltető Testület elé sem tudja vinni panaszát, ezért bírósághoz fordulna, de ügyvédje ezt nem ajánlja.
Olvasónk korábbi cikkeink alapján úgy gondolja, hogy ezt az ügyet mindenképpen bíróság elé kell vinnie. A felkeresett ügyvéd azonban nem így látja. Szerinte, a speciális-ágazati törvények (a KGFB törvény ilyen) az általános törvények (Ptk.) "felett" állnak. Ha pedig ellentmondás mutatkozik a kettő között, akkor a speciális törvények rendelkezései az irányadóak. Ez a lex specialis derogat legi generali - a különös rendelkezés lerontja az általánosat évezredes elve.
Az ügyvéd szerint a közúton bekövetkezett balesettel kapcsolatosan a biztosító a speciális KGFB törvény alapján köteles helytállni, így ha a teljes kártérítés csak részlegesen történik meg, olvasónk hiába is próbálná a károkozót perbe fogni, a Ptk. általános szabályai nem lesznek segítségére.
Komoly jogdogmatikai-jogértelmezési kérdéseket feszeget ez a megközelítés. Alapesetben igaza lenne az ügyvédnek, de ez a jogértelmezés szembemenne a Ptk.-ban rögzített, a teljes kártérítés elvére vonatkozó jogalkotói szándékkal, a jogszabály valódi céljával.
Mondok egy közérthető és aktuális analógiát
A média tavaly decemberben tele volt Till Tamás meggyilkolásának ügyével. Az elkövető 2000-ben, 16 éves fiatalkorúként végzett a 10 éves kiskorú áldozatával, viszont csak 2024-ben derült ki a bűnössége.
- Az általános szabályok (Btk. – elévülés, emberölés) szerint azon bűncselekmények, amelyek életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetettek, sosem évülnek el. Ilyen bűncselekmény az emberölés is, ha az áldozat 14 év alatti, tehát kiskorú.
- A speciális szabály (Btk. - Fiatalkorúakra vonatkozó eltérő rendelkezések) szerint a fiatalkorú (18 év alatti) elkövető esetén nem szabható ki életfogytig tartó szabadságvesztés. Vagyis ilyen elkövető esetén a jogszabály nem fenyeget életfogytig tartó szabadságvesztéssel, ami miatt az elévülés beállhat a normál módon. Így a speciális szabályok alapján az elkövető büntethetősége 2015-ben, 15 év múltán megszűnt, 2024-ben már nem vonható felelősségre.
Ilyen esetben – annak ellenére, hogy van ágazati/speciális jogszabályi rendelkezés – az általános jogszabályi elvek és előírások mentén kell utat vágni a jogszabálydzsungel aljnövényzetébe.
A fent említett klasszikus, kétezer éves alapelvet felhigítja a modernkori jogtudomány szubszidiaritás elve, amely azt is jelenti, hogy ha az ágazati-speciális jogi rendelkezések gyakorlati alkalmazása aláásná a jogalkotói szándékot és az alapelveket tartalmazó jogszabály eredeti célját, akkor utóbbi lesz mégis alkalmazandó. Azért, mert a speciális szabály létezése nem azt jelenti, hogy az mindig kivétel is egyben a főszabály alól.
Az analógiaként hozott esetben is arra jutottak az ügyészség jogtudósai, hogy ilyen esetben nem a speciális, hanem az általános szabály alapján kell értelmezni a jogesetet, mert a jogalkotó szándéka és a jogszabály célja éppen az volt, hogy az ilyen bűncselekmények sose évülhessenek el. Ezt a magasabb, össztársadalmilag elfogadható jogértelmezést pedig nem írhatja felül egy ágazati-speciális jogszabályi rendelkezés.
A jog végső célja mindig az igazság és annak szolgáltatása kell, hogy legyen
Ha ez elé akadályt görget egy speciális-ágazati jogszabály, akkor a bíróság csak úgy tud eljárni helyesen és igazságosan, ha visszakanyarodik az általános szabályhoz.
Így az ilyen jogi ellentmondásból az általános jogszabályi rendelkezés jön ki győztesen
Most akkor perelhető a károkozó is?
A legfontosabb, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége első ránézésre egyetemlegesnek tűnik, de valójában a károkozó kártérítési kötelezettségéhez mérten mögöttes és járulékos jellegű.
Egyetemlegesség vagy járulékosság?
Egyetemleges kötelezettség: Minden kötelezett (károkozó, biztosító) az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal (károsult) szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik.
Mögöttes felelősség: Olyan járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen vagy törvény (KGFB) rendelkezésén. A mögöttesen felelős (biztosító) ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett (károkozó).
Járulékos kötelezettség: Önmagában nem, csak két jogviszony viszonyában értelmezhető. Általában olyan jogviszonyok kapcsolatában jelenik meg, melyek esetében mind a főkötelezettség, mind a járulékos kötelezettség célja az, hogy a jogosult kielégítést nyerjen. A járulékos kötelezettség biztosítékul szolgál a főkötelezettség teljesítésére. A KGFB esetén a járulékos jogviszony egy helytállási kötelezettségre vonatkozó keretjogviszony, melyet a fő jogviszony (károkozó kötelezettsége) tölt meg tartalommal.
A felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége a károkozó felelősségéhez és fizetési kötelezettségéhez igazodik, vagyis járulékos jellegű a jogtudomány jelenlegi állása szerint.
A károkozó és a biztosító tehát két külön jogcímen (kártérítési és helytállási) tartozik fizetni ugyanarra a káreseményre vonatkozóan. Fontos, hogy a járulékos jogcím kielégítése nem szünteti meg automatikusan a másikat. Csak akkor, ha teljes kártérítés történt.
A jogcímek különbözősége miatt a felelősségbiztosító kötelezettségének lehetnek feltételei. Az tény, hogy a két kötelezettség ugyanannak a kárnak a megtérítésére vonatkozik, ettől még a biztosító nem áll klasszikus kártérítési jogviszonyban a károsult autóssal.
Ha az általános-speciális szabályozás felől közelítenénk, előállhatna az a hülye helyzet is, hogy a károsult nem juthatna kártérítéshez amiatt, hogy a biztosító mentesül a speciális jogszabály szerint a helytállás alól (például ittas vagy szándékos károkozás), és mivel a speciális szabályozás "lerontja" az általánosat, a biztosító mentesülésével a károkozó is szabadulna a kártérítési felelősség alól. Ez viszont nonszensz lenne.
Van olyan helyzet, amikor a biztosító jogszerűen limitálhatja a kifizetés mértékét, de ha ez az összeg nem fedezi teljes mértékben a kárt, akkor
a károkozó autós közvetlenül is perelhető marad a különbözet összegére
Még abszurdabb lenne a speciális-ágazati megközelítés esetén, hogy amennyiben a károkozó kifizeti a kárt közvetlenül a károsult autósnak, a biztosító moshatná kezeit, hiszen a kár megtérült. A valóságban viszont ez nem így van, ilyenkor a biztosítónak a károkozó részére kell kifizetnie azt az összeget, amit utóbbi a károsultnak fizetett ki.
A felelősségbiztosítási szerződés megkötésével valójában a felek között egy keretjogviszony jön létre,
amelynek lényege, hogy a biztosító mentesíti a biztosítottat (károkozó) az általa okozott kár megtérítése alól. Hogy mekkora összeget kell majd fizetni és kinek, az a felelősségbiztosítási szerződés megkötésének időpontjában még nem látható előre, a biztosító kötelezettségét emiatt az egyes kártérítési jogviszonyok keletkezése tölti meg tartalommal.
Ha a biztosító által kifizetett összeg nem fedezi a teljes kárt, az autós bíróság elé citálhatja a károkozót a különbözet tekintetében. Azért, mert a teljes kártérítés alapelve csak így juthat érvényre vegytisztán, a jogviszony járulékos jellege miatt. Minden más megoldás igazságtalansághoz vezetne. Így az olvasónknak adott ügyvédi tanács mellé mindenképpen érdemes beszerezni egy második szakvéleményt.
Nem a bírósági polgári per az egyetlen megoldás ilyen esetben!
Az autós úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást is kezdeményezhet a károkozóval szemben közjegyző előtt. Ennek részletszabályairól egy későbbi cikkben olvashattok.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
A címlapkép csupán illusztráció (Tesla Model S)
