Megtört az autó, de nem először, olvasónk pedig küzd a biztosítóval
Az úgynevezett értékcsökkenés biztosító általi térítése örökzöld téma a kárrendezések során. A biztosítók mindent megtesznek a kifizetések elkerülésére, a károsult-vétlen autósok számára pedig lutri az egész. Vagy meg tudnak egyezni a biztosítóval, vagy komolyabb jogi procedúrát kell kezdeményezniük.
Olvasónk pár éves, átlag alatti futásteljesítményű autója vétlen félként közlekedési baleset áldozata lett. A helyreállítást követően olvasónk benyújtotta értékcsökkenés iránti igényét is a biztosító felé, ahonnan meglepő választ kapott: "A járműnek két korábbi káreseménye volt. Jelen kár során értékcsökkenést téríteni nem áll módunkban."
Értékcsökkenés? Az meg micsoda?
"A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értéket csökkentő tényező. A károkozó ezt a kárt is köteles megtéríteni. A biztosító a honlapján közzéteszi az értékcsökkenés alkalmazásának módszertanát." Forrás: MNB.hu
Az autó kártörténeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján a korábbi sérülések olyan bagatell dolgok (szélvédő- és lámpabúra) voltak, amelyekre egyébként sem fizetnek a biztosítók értékcsökkenést (erről kicsit később), emiatt olvasónk értelmezni sem tudta a biztosító indokolását.
A felháborodás jogos, hiszen ha korábban nem volt olyan sérülése az autónak, amely értékcsökkenést okozott volna és emiatt kifizetés sem történt, akkor olvasónk autójára nem passzol a "korábban sérült volt, nincs több értékcsökkenési kifizetés" érv.
Ha volt korábbi sérülés, nem jár értékcsökkenés?
Nem egészen. Az értékcsökkenés ténye és mértéke minden esetben szakkérdés. A károsult autósoknak nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, amellyel ellenőrizhetnék a biztosító számításainak és álláspontjának megalapozottságát. Emiatt vagy elfogadják a biztosító érvelését, vagy saját maguk gondoskodnak egy igazságügyi szakértő megbízásáról, aki pontosan meghatározza részükre az értékcsökkenés mértékét, majd a szakvélemény birtokában folytatható az egyezkedés.
Értékcsökkenés meghatározásának módszertanai
Kétféle - eltérő metódusú - szakértői módszer honosodott meg az elmúlt évtizedekben a magyar igazságügyi szakértői illetve a biztosítói kárrendezési gyakorlatban: az egyik MABISZ módszerként vált ismertté, a másik Dr. Melegh Gábor-féle táblázatos módszerként ismert.
MABISZ módszer: abból indul ki, hogy egy javítás kapcsán keletkező értékcsökkenés összege nem haladhatja meg a gépjármű egyéves természetes értékvesztését. Hogy az egyéves értékvesztésnek mekkora része realizálódik értékcsökkenésként az annak a függvénye, hogy a gépjármű mekkora része és milyen súlyosan sérült. Ez a módszer alapvetően a tömeges kárrendezés igényére készült.
Dr. Melegh Gábor-féle módszer: eszerint az értékcsökkenést a javítási számla végösszegének és a gépjármű értékének az aránya határozza meg, mivel a vásárlói bizalmatlanság alapja a javítási számla végösszege.
A MABISZ honlapján elérhető tájékoztatás szerint korábbi sérülésre hivatkozással akkor utasítható el az értékcsökkenés megtérítése iránti igény, ha a sérült elemre vonatkozóan korábban történt már értékcsökkenés kifizetés valamelyik biztosítónál. " Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosítótársaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei és számítási módszerei biztosítótársaságonként eltérőek lehetnek." - írja a tájékoztató.
Az egyes biztosítók ÁSZF-jeiben is valami nagyon hasonló szerepel. A biztosítók szerint az értékcsökkenési igény elbírálásának előfeltétele, hogy a károsult nyilatkozzon a gépjármű kárelőzményéről is. Amennyiben a gépjárműnek előzménysérülése volt, úgy az értékcsökkenés mértékének meghatározásához az ügyfélnek nyilatkoznia kell annak mértékéről, illetve az érintett alkatrészek köréről, valamint a helyreállítás módjáról.
Annak megítélésekor, hogy a károsult vagyonában ténylegesen beállt-e értékcsökkenés és az milyen mértékű, a biztosítók figyelembe veszik a gépjármű esetleges előzménykáraiból adódó tényeket is. Azt is érdemes tudni, hogy egyes szerződéstípusok esetében a szerződés általános és különös szerződési feltételei kizárhatják az értékcsökkenés térítését. Ezen esetek köréről a biztosítók döntenek saját hatáskörben.
Olyan rendelkezéseknek viszont nyoma sincs sem a jogszabályban, sem az ÁSZF-ekben, amelyek szerint egy bármilyen korábbi sérülés egy az egyben kizárja a jövőbeni értékcsökkenési kifizetés lehetőségét
A MABISZ hivatalos tájékoztatója is csak annyit említ, hogy "a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem." Tehát, ha az autó jobb első ajtaja sérült korábban és amiatt azzal a kárral összefüggésben történt értékcsökkenési kifizetés, ugyanazon ajtó újabb sérülése már nem okoz további értékcsökkenést az autóban. Ez a megközelítés nem csak pragmatikus, de jogos is. A használt autók piacán a vevői bizalmatlanság elsődleges meghatározója ugyanis a korábbi javítások terjedelme és költsége.
Ha csak egy karosszériaelem volt érintett a balesetben és mondjuk 50 ezer forintot emésztett fel a helyreállítás, nyilván kisebb értékcsökkenéssel kell számolni, mint amikor 7-8 elem megy a levesbe és körbe kell fényezni az egész autót. Ebből az is következik, hogy ha korábban az autó hátulja sérült és arra vonatkozóan fizetett a biztosító értékcsökkenést, az autó későbbi - például az elejét vagy oldalát érintő - sérülései esetén a biztosító nem zárhatja ki az újabb értékcsökkenési követelés jogosságát, téríthetőségét.
Egy korábbi sérülés csak akkor akadálya a kifizetésnek, ha ugyanazt az elemet(elemeket) érintette
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a biztosítók ÁSZF-jei szerint bagatell károkra (apró sérülések a műanyag vagy könnyen lecsavarozható-cserélhető elemeken) nem számolnak el értékcsökkenést. Mindemellett csak azokban az esetekben állapítanak meg értékcsökkenést, amelyekben a helyreállítás műszaki tartalma a jármű piacmegfigyelésen alapuló piaci értékét ténylegesen csökkenti.
Az ÁSZF-ek tanúsága szerint nem térítenek tehát értékcsökkenést, ha kizárólag az alábbi elemek cseréjére kerül sor: fényszórók, világítótestek, műanyag elemek (pl. vészhárító), üvegek (pl. szélvédő, oldalüveg, tetőablak), futómű, hajtáslánc- és kipufogó rendszer alkatrészeinek sérülése. Mondjuk ki, az értékcsökkenést csak a vázszerkezet és a karosszériaelemek tekintetében ismerik el a biztosítók (úgynevezett pléhkár).
Az is kizárja az értékcsökkenést a biztosítók gyakorlatában, ha a járművel szembeni vevői bizalmatlanság egyéb körülmények (bérgépjárműként történő használat, taxi üzemeltetés, nem dokumentált külföldi üzemeltetés stb.) miatt a jármű helyreállításától függetlenül is fennáll.
Olvasónk méltatlankodása tehát jogos,
a korábbi káresemény nem általános jelleggel zárja ki a későbbi, újabb értékcsökkenést,
hanem csak akkor, ha ugyanazt az elemet érinti az autón és történt már arra vonatkozóan értékcsökkenési kifizetés. Repetázni nem lehet azonos karosszériaelemre, de az autó más részeinek későbbi sérülése megalapozhatja az újabb értékcsökkenést is. Olvasónk emiatt alappal reklamálhat. Amennyiben a biztosító az ÁSZF-re hivatkozik az elutasító döntés indokaként, tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozással megtámadhatja a döntést és az ÁSZF-et is a bíróságon.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
