A lopott autóban hagyott pótkulcs miatt nem fizetne a biztosító egy forintot se

Ez a történet szokványos, már-már triviális. Az autós teljes körű casco biztosítást kötött, a közterületen tárolt új autóját nem is merné másként tartani. A forgalmit és a pótkulcsot a kesztyűtartóban tárolta, mi baj lehet alapon. Az autót annak rendje és módja szerint megfújták egyik éjszaka a tolvajok, a biztosító pedig kérte volna a forgalmit és a pótkulcsot is a kifizetés szerződéses előfeltételeként. Hoppá. 

Az autós viszont nem esett kétségbe, abban biztos volt, hogy a forgalmit nem kérheti a biztosító. A pótkulcs viszont más téma. A biztosítók úgy fogalmaznak az ÁSZF-jeikben, hogy "amennyiben a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el", a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól. 

Elsőre úgy tűnhet, hogy ilyen esetben az autós lyukra futott, a pótkulcs kesztyűtartóban tárolásával eleve el sem indult a kifizetésért folytatott harcban. Csakhogy, 

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy autót a saját kulcsának felhasználásával nyitottak-e fel és indítottak be a tolvajok, vagy úgynevezett feltöréses (dolog elleni fizikai erőszak) módszerrel jutottak be a járműbe, a pótkulcs jelenlétéről mit sem sejtve. 

Szóval a biztosító fityiszt mutatott az autósnak, utóbbi viszont pert indított a bíróságon, ami jár az jár alapon. Az elsőfokú bíróság az autósnak adott igazat és 70-30 százalékos kármegosztást írt elő a biztosítónak terhesebb formában. A biztosító viszont fellebbezett, amely nyomán a másodfok neki adott igazat, az autósnak pedig nem csak, hogy nem ítélt meg kártérítést, de még az illetékeket és egyéb perköltségeket is a nyakába varrta volna. Ebből majd megtanulja, hogy miért nem tartjuk az autóban a pótkulcsot! 

A tolvajok által meglopott autós viszont úgy látta, éppen elég büntetés volt neki az autó elvesztése, a biztosító részére már nem hagyja, hogy megkopasszák. Úgynevezett felülvizsgálatot kezdeményezett a legfelsőbb bírósági fórum előtt (Kúria), ahol látták, hogy elvi jelentőségű kérdéssel van dolguk, ezért felülvizsgálták az egész ügyet és úgynevezett szerkesztett egyedi határozatot (döntvényt) is kiadtak az eset kapcsán.

A Kúria szerint ilyen esetben először azt kell eldönteni, hogy a vőlegény esett-e vagy ugrott, amikor a mozgó autóból az úttestre került. Vagyis azt kell megvizsgálni, hogy az autót miként lopták el a tolvajok. 

Azért nem mindegy ez, mert a jogszabályok szerint csak a kideríthetetlenné vált lényeges körülményekkel aránylagos mentesülésre van lehetőség, vagyis a biztosító helytállási kötelezettsége csak annyiban nem áll be, amennyiben kideríthetetlenné válnak egyes lényeges körülmények.

Lopáskár esetén valamennyi indítókulcs, indítókártya hiánytalan átadása elsősorban annak bizonyítását szolgálja, hogy a gépkocsit nem az erre a célra rendszeresített és a jogszerű használó birtokában lévő eszközzel vitték el, tehát ténylegesen lopás történt és nem biztosítási csalás kísérletéről van szó. A Kúria szerint ilyesmiről szó sem volt, a biztosító soha nem vitatta, hogy a gépkocsit valóban ellopták.

Az viszont valóban kideríthetetlenné vált a bíróság szerint, hogy az autós kármegelőzési kötelezettség körében elkövetett szerződésszegése hozzájárult-e az eltulajdonítás megkönnyítéséhez, a gépkocsi eltulajdonítást követő értékesítéséhez, avagy ettől teljesen függetlenül lopták el a gépkocsit, és szerencsétlen időbeli egybeesés volt csak a pótkulcs eltűnése-kesztyűtartóban hagyása. 

A kérdést végül az döntötte el, hogy az autós a pótkulcs leadásának elmaradásával kapcsolatban azt állította, hogy az semmilyen formában nem hatott közre a lopás bekövetkezésében. Ezzel a bíróság is maradéktalanul egyet tudott érteni és rögzítette, hogy 

Ez minőségileg más helyzet, mint amikor az autós az utcán elejti a kulcsot, a tolvaj pedig azt felkapva nyitja ki az autót, majd a kulcs segítségével indítja be, lovasítja meg. Ahogyan az is más megítélés alá esik, amikor az autós járó motorral, nyitva hagyott ablakokkal-ajtókkal hagyja magára az autót (beszalad a boltba vagy kinyitja a garázskaput) és a tolvajnak csak be kell pattannia a volán mögé. 

A bíróság leszögezte, hogy a kulcsoknak és a forgalmi engedélynek a gépkocsiban hagyását azonban helyesen a kármegelőzési kötelezettség körében elkövetett mulasztásnak kell minősíteni. Elmulasztásának jogkövetkezménye pedig nem a biztosító teljes mentesülése, hanem a kártérítés általános szabályainak az alkalmazása.

Ugyanakkor a bíróság azt is leszögezte,  hogy a gépjárművek eltulajdonításának célja általában azok újraértékesítése, ismételt forgalomba helyezése. Ezt pedig az eredeti kulcs és forgalmi engedély birtoklása lényegesen megkönnyíti. Ezért a közbiztonság alakulására és a gépjárműlopások számára figyelemmel, kármegelőzési kötelezettsége keretében minden tulajdonostól elvárható az ítélet indokolása szerint, hogy őrizetlenül hagyott járművében ilyen tárgyakat ne tároljon.

Ebben a szituációban a biztosító nem mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól, csak úgynevezett kármegosztásnak van helye

Annak mértékét pedig a jogerős ítélet 70-30 százalékban állapította meg, a biztosító terhére. Vagyis az autós a kárösszeg 70 százalékát megkapta, a maradék 30-at pedig beosztotta tanulópénznek.