Tükörsimára kopott vagy sérült peremű gumik, hiányzó biztonsági felszerelések, sérült futóművek jelentik az akut életveszélyt autóbérléskor. Az ADAC 2009-es tesztjein azonban nem csupán az autókkal volt gond - a kiszolgálás is csapnivaló.
Verőfényes napsütés, vakítóan kék ég, boldog családtagok – kezdődhet az évi rendes, nyugalmat hozó, idegeket kisimító nyaralás. Már csak egy autót kéne bérelni gyorsan a célállomáson, hogy a família fel tudja fedezni a környék rejtett és egymástól távol eső szépségeit. Persze könnyen előfordulhat, hogy a kalandok hamarabb elkezdődnek, mint azt az utazók szeretnék, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a reptéri élmények előjele pozítiv.
Az autót bérbeadó cég apró, elhasznált levegőjű irodájában hosszú a sor, az ügyintéző kedvetlen. A kaucióra és a biztosításra vonatkozó kérdéseink megválaszolatlanul lógnak a levegőben, cserébe megtudjuk, hogy a kocsink kint áll "valahol a parkolóban". Bőröndökkel és egyre türelmetlenebb családtagokkal hosszúra nyúlik a keresgélés a tűző, mediterrán napon míg végre felfedezi az ember a porral vastagon borított kocsit, aminek utasterét fura szagok töltik meg, a tankja viszont csontüres és a rádiója sem működik. Hurrá, nyaralunk!
Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, aki próbált már autót bérelni külföldön. A legnagyobb taglétszámú német autóklub, az ADAC és néhány európai társklub közösen elvégzett egy hét országra és összesen 60 autóra kiterjedő bérautó összehasonlító tesztet , természetesen inkognitóban. És néhol még a fentieknél is durvább viszonyokkal szembesültek.
A török HI-CAR irodájában, Fethiyében például hangos gitárzenével, vidám hangulatban és egy pohár whiskyvel üdvözölték a betérő tesztelőket – nem kis megdöbbenést okozva ezzel. Sajnálatos módon az alkohol sem oldotta meg az iroda személyzetének nyelvét, az angol kommunikáció akadozva folyt. A biztosítással kapcsolatos kérdésekre nem érkezett válasz, ami viszont nem egyedi eset. Az irodák felében csak többszöri rákérdezésre hangzottak el a biztosítás feltételei. Az írásos formánál, a bérleti szerződéseknél még rosszabb a helyzet: 40 esetben hiányoztak teljesen vagy nagyrészt a biztosítással kapcsolatos passzusok.
Persze nem mindenhol katasztrofálisak a viszonyok, sőt. Hatalmas minőségbeli eltéréseket regisztráltak a tesztelők: a csúcson két, "nagyon jó" minősítést kiérdemlő bérautó-iroda áll. Ezzel szemben hét szolgáltató egységre osztották ki a "nagyon rossz" érdemjegyet – az itt kapott autókat nemhogy bérbe adni, de a forgalomba kiengedni se volna szabad. Öt autó tért vissza "rossz" minősítéssel bérbeadója telephelyére, ami összesítve annyit jelent, hogy minden ötödik szolgáltató megbukott a teszten.
Akad azért jó hír is: 32 bérautó szolgálat, azaz a vizsgált mennyiségnek kicsit több mint a fele, az egész elfogadható "jó" minősítéssel zárta a tesztet. 14 vállalkozás érte el az "átlagos" szintet. Kifejezetten csalódást keltő viszont az a tény, hogy a 2009-es teszt semmiféle javulást nem mutat a tavalyi vizsgálatok eredményéhez képest. Leginkább a rossz kiszolgálás árnyékolja be a bérautózás élményét.
Kellemes kiszolgálást nyújtott és jó állapotú autót adott a 2009-es teszt győztese, a görög Kos városában található, de a nemzetközi National lánchoz tartozó iroda és bér-Chevrolet Matizük. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára két horvát cég állhat. A dubrovniki Hertz iroda új Fiat Puntója volt az egyetlen, fenntartások nélkül kifogástalannak minősített bérkocsi. Azonban kívánnivalót hagyott maga után a franchise-irodában nyújtott szolgáltatás színvonala, ezért kell az ezüsttel beérnie. Hasonló hiányosságokat mutatott a harmadik helyezett, a Suntrust Rent a Car , amely egy kicsi, helyi iroda, de egy nagyon jó állapotú Opel Corsával bocsátotta útjára az ADAC tesztelőit.
Szebb napokat is látott már az a szerencsétlen, sívár Nissan Micra, amely az Europcar irodájában, a görög Thira városában várta az ADAC megbízásából utazókat. Számos, nagyon aggasztó hibát és hiányosságot fedeztek fel rajta a szakértők. Meghajlott első felnik, súlyosan sérült peremű gumik, és a jobb hátsó felninél hiányzó kerékcsavar miatt szívesen mutattak volna neki piros lapot az ADAC bírái. Mindezt meglehetősen rossz minőségű szolgáltatással tetézte a neves bérautó-lánc görög tagja, ezért lett az utolsó az összesítésben.
Helyi érdekeltségű cég a két másik sereghajtó, a máltai Compass Car Hire és a török Marmarisban működő Aktif Rent a Car . Ezek terepjáróiról, két, rossz műszaki állapotú Suzuki Samurairól is rengeteg hibát felsoroló jegyzőkönyvet töltöttek ki az ADAC tesztelői.
A terepjárók egyébként is rosszul szerepeltek, a hét kipróbált közül ötnél találtak súlyos hiányosságokat a futómű, a kormányzás vagy a fékrendszer környékén. A kiegészítők és az utasok biztonsága terén is hagynak kívánnivalót maguk után. Ezekben a kocsikban hiánycikknek bizonyult az utasoldali légzsák és a hátsó biztonsági öv is. A terepjárók rossz szereplése azért is aggasztó, mert sokan csak a nyaraláskor használnak ilyen kocsit, ezért ennek megfelelően kevés velük a tapasztalatuk.
A bérautós cégekre nézve szégyenteljes eredménnyel zárult a bérlés körüli szolgáltatások kiértékelése. Az autóklubok tesztelői egyetlen alkalommal sem tudtak "nagyon jó" érdemjegyet megítélni, de "jót" is csupán nyolc alkalommal. Annál gyakrabban fordultak elő a negatív előjelű osztályzatok: tizenegyszer "nagyon rossz", 26 alkalommal "rossz" értékelés került a szolgáltatás rovatba. A nyaralókat gyakran futószalagszerűen szolgálják ki, alig kapnak információt és barátságtalanul bánnak velük.
A rossz, hiányos tájékoztatásnak viszont súlyos következményei lehetnek, például ha a biztosításról kiderül, hogy nem nyújt megfelelő védelmet, vagy ha az utazók vészhelyzetben nem tudják, hova forduljanak segítségért. Extrém esetben az is előfordulhat, hogy a hitelkártyáról több pénzt emelnek le, mint amiről az eredeti megállapodásban szó volt – ahogy az a teszt során két alkalommal is megtörtént.
Ennek tükrében nem csoda, hogy a bérlet legfontosabb mozzanata, az utazókkal folytatott beszélgetés, a szolgáltatók több mint felénél nem felelt meg az elvárásoknak. Ugyan a munkatársak a legtöbb esetben barátságosan viselkedtek és több nyelven beszéltek, de szakmai ismereteik és professzionalitásuk hiányosnak bizonyult. Az ADAC és a többi autóklub inkognitóba burkolózott nyaralója többnyire hiába várt az autó kezelésének bemutatására, a bérleti idő lejártával a kocsi személyes visszavételére, egy állapotfelmérési lapra, vagy a tankolási szabályok és a vészhelyzetben ajánlott teendők ismertetésére.
Így 23 alkalommal lett volna a bérbeadóknak lehetősége a bérleti idő lejárta után, nem bizonyított hiányosságok miatt követeléseket támasztani a bérlővel szemben. A biztosításról megadott információk sok esetben bizonyultak félrevezetőnek, hiányosnak vagy szimplán csak rossznak. Ezen túl a szerződések egyharmadánál is hibákat fedeztek fel a próbabérlők. Az európaszerte eléggé ismert és népszerű nyaralóhelyen, az olasz Riminiben például a hatból három szerződés csupán olasz nyelven állt rendelkezésre.
Teljes körű casco biztosítás sok esetben benne foglaltatik a bérleti díjban – de nem mindig. Kilenc alkalommal kértek plusz pénzt ezért, 14,40 euróval a legtöbbet az Avis iroda, Portimaoban . Náluk volt a legmagasabb az önrész mértéke is – 1150 euró egy Fiat Puntóra. Ezzel szemben a teszt átlaga 300 euró körül mozgott, ami egyébként egy kisautó esetén tökéletesen elfogadható is. Ugyan a nyaralásnál nagyon bosszantó tud lenni, ha a bérleti díjra ilyen extra költségek rakódnak, de az autóklubok ajánlása, hogy ezen semmiképp se spóroljunk.
Azt hihetnénk, hogy a felelősségbiztosítás szóra sem érdemes, hiszen mindegyik EU-s országban, de Horvátországban és Törökországban is kötelező. Pedig de, lehet gond vele. Törökországban például a személyi sérülések biztosítási limitje (ami a legtöbb esetben limt nélküli vagy nagyon magas összeg) csupán 137 000 euró. Hasonlóan alacsony összeg a dologi kárral vállalt biztosítás: a török társaságok csupán 5200 euróig állnak jót. Ezen határok megemelésére érdemes kiegészítő biztosítást kötni.
Azt sem árt tudni, hogyha baleset történik, vagy ellopják a bérautót, akkor azt azonnal jelenteni kell a biztosítónak. Sajnos csupán az irodák egyharmada adott megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi a pontos teendő hasonló vészhelyzetben.
Ráadásul a lopáskárokra kötött biztosításokról sem mindenhol adtak megfelelő információkat. Pedig vannak érdekes feltételek: a Trio Rent a Car Marmarisben például még 45 napig szedi a bérleti díjat, ha ügyfelétől ellopják a bérautót. Az ilyen kitételek miatt nagyon érdemes odafigyelni a szerződés apróbetűs részeire is.
Feltéve persze, hogy az ember egyáltalán el tudja olvasni. Minden harmadik alkalommal olyan szerződés került az autóklubok emberei elé, ami vagy kizárólag helyi nyelven íródott vagy hanyagul fogalmazták meg, sőt, még kézzel írott papír is előfordult közöttük. Kos városában , az Auto Bank Car Rentalnál pedig olyan szerződést ajánlottak, amire szinte semmi érdemlegeset nem jegyeztek fel.
Lehet ezt még fokozni? Persze, limit nélküli kaució, dupla számlázás, szakad gumi és egyéb nyalánkságok a következő oldalon. Lapozzon!
