Ki téríti meg a károm, ha a fekvőrendőr annak ellenére kárt tesz az autómban, hogy szabályosan hajtottam át rajta?
A kártérítési igényt a közút kezelőjének, esetünkben jellemzően a helyi önkormányzatnak kell bejelenteni. Ezek az esetek nagyon hasonlóak a kátyúkár miatt tett kárigényekhez, ugyanolyan folyamat keretein belül zajlanak le.
Van-e alternatívája a fekvőrendőrnek?
A fekvőrendőr elsődleges célja, hogy a járművek sebességét lassítsa. Főútvonalon, ahová nem rakhatnak bordát, járdaszigetet szoktak építeni, vagy megtörik az egyenes utat, netán le is szűkítik.
Milyen gyakran ellenőrzik az állapotukat, javítják őket?
A javítás, ellenőrzés a közútkezelő, vagyis a helyi önkormányzat feladata. Elvileg ötévente kötelező megvizsgálni a bordák állapotát, de mivel az útfelügyelet munkatársai egész évben folyamatosan figyelik az utak és természetesen a fekvőrendőrök állapotát is, elméletben hamar ki kell, hogy derüljön, ha baj van.
Bárkinek lehet fekvőrendőre? Mi a helyzet a magánházak elé épített bordákkal?
Közúton tilos bármit is önkényesen építeni, ezt a közlekedésről szóló törvény határozottan tiltja, tehát a magánházak előtt elhelyezett fekvőrendőröket az építőnek le kell bontania, ha valaki bejelentést tesz miattuk.
Hány méterenként hány bordát lehet vagy kell kirakni?
Ahogy a méretükre, az elhelyezésükre nézve sincs semmiféle szabvány. Ha a terveket a közútkezelő jóváhagyta, épülhetnek a bordák.
Hogyan születik a fekvőrendőr? Ki találja ki, ki kezdeményezi, ki dönt?
Általában a kerületi önkormányzat kezdeményezi és finanszírozza a forgalomcsillapított zónák létrehozását, de megfelelően indokolt lakossági bejelentés alapján is építhetnek fekvőrendőröket. A kivitelező és finanszírozó természetesen ilyenkor is az önkormányzat.
Hogyan értesülhetünk arról, hogy az utcánkban vagy a környéken fekvőrendőröket akarnak építeni? Mit tehetünk ellene, esetleg hogyan kezdeményezhetjük a bontását?
A kerületi önkormányzat feladata a tájékoztatás, egyre több helyen az önkormányzat honlapját böngészve értesülhetünk is a tervekről. A bontásra vonatkozó kezdeményezést is az önkormányzatnak kell benyújtani.
Nagyjából megtudtam, amit akartam, sőt, a hézagot is megtaláltam. Nincs semmiféle szabvány, az itt a baj, mert így nehéz lesz megmagyarázni, hogy túl magas, túl nagyot dob, vagy nem lehet észrevenni, a fekvőrendőr ugyanis gyakorlatilag bármilyen lehet: ha a helyi önkormányzat elfogadja a terveket, már építik is. És a főútvonalakat leszámítva tulajdonképpen bárhová építhetik, hiszen konkrét szabály erre sincs. Ezért van az egésznek olyan jó, magyaros mutyi szaga, ezért építenek józan paraszti ésszel tökéletesen értelmetlennek tűnő helyekre összevissza bordákat.
A fekvőrendőr nem feltétlenül rossz dolog, de valamiféle konkrétabb szabályozásra lenne szükség. Akkor nem fordulhatna elő, hogy értelmetlen helyen van, hogy túl sűrűn rakták, vagy hogy a három, látszólag tök ugyanolyan borda közül az első kettőn nyugodtan áthajthatunk, ám a harmadikon leszakad a vesénk vagy leér a szpojler vagy a kipufogó. Kedvenceim a Népfürdő utcai lakótelep Népfürdő utcai oldalán elhelyezett monstre betontömbök, amiken eszembe nem jutna áthajtani harminccal, sőt, még öttel is necces.
Nagyon kíváncsi vagyok, ha valamelyik leszakítaná az első légterelőmet, akkor én lennék a hibás, mert sportkocsival járok, vagy fizetne az önkormányzat. Annyira azért nem vagyok kíváncsi, hogy ki is próbáljam, önök azonban, akik ott, vagy fekvőrendőr ügyileg hasonlóan rossz helyen laknak, gyűjthetnek aláírást. Elvileg, ha indokolt a kérelem, az önkormányzatnak bontania kell. Persze szabvány méret nélkül nehéz lesz megfelelően indokolni.
