3. nekiveselkedés
Egészen Jászberényig elmegy hősünk, egy ritka 1,8-as Focusért ez nem távolság. Bár a Ghia felszereltséghez nem ez a felni tartozik - tanakodik a kissé mániákus vásárló. Ha ez lenne a legnagyobb baja! Az autó maga egy állatorvosi ló: esszenciája azoknak a tulajdonságoknak, amelyekből egyetlen megléte esetén is sikoltva meneküljünk.
Az óráját visszatekerték. 71 ezret mutat, a kopott kormányra szegeződött tekintetet észrevéve száztízet vall be a nepper. "Tudod, a hitelhez keveset futottnak kell lennie." 150 ezer kilométer biztos volt benne.
Már fényezték a motortetőt. Állítólag egy kőfelverődés miatt- Kérdés, ha tényleg ilyen apró volt a sérülés, nem lett volna okosabb úgy hagyni, hadd legyen nagyobb bizodalma a vevőnek? És valamiért rozsdásak az első ülések sínjét tartó csavarok. Nem 15 éves csotrogányról, egy 2002-es, hamvasan fiatal autóról van szó. A gépjármű nyilván rendszeresen és reménytelenül beázott, ahogy ezt már láttuk más Focusnál.
4. reménytelen nekirugaszkodás
Nagy tanulság: ne vegyen ismerőstől vagy annak ismerősétől autót. Szigetszentmiklósi kereskedés, 2,5 millióért 3 és fél éves, 64 ezret futott Ghia, a hirdetés szerint egyenesen kitűnő állapotban. Telefonban mondják, hogy fényezték az elejét, van egy sérülés a szélvédőn. Meg vezető ajtaját és a jobb hátsó lemezt, beszéli a rétegvastagság-mérő. Volt idő alaposan körbejárni, az alkalmazott mindent mást fontosabbnak tartott, mint a vevőkezelést.
Kissé kopott a kormánykerék és a váltógomb, repedt a szélvédő - fogytán a bizalom. Fügét még esküdt ellenségei sem neveznék krakélernek, de ezt ő sem hagyja szó nélkül. Udvarias érdeklődésére szinte dühödt felháborodás a válasz: "Mutass nekem makulátlan Focust, veszek azonnal hármat!"
Olvasói vélemény a flottás autókról
"Az egyik focus az én flottámban volt, a teljes bal oldalt sérült, autópályán "rászállt" a szalagkorlátra, aztán egy kicsit előlről kapott, majd hátulról, végül a jobb oldalát is lehúzták, de mindig márkaszervízben lett megjavítva. 2 millió körül kért érte a flottakezelő. szóval tudnék mesélni! a km viszont tényleg annyi, csak tudni kell, télen-nyáron, kulcsos autó révén, mindig más vezette, hol rövid, hol hosszú távon... tapasztalatom szerint, a megkímélt céges autókat a használók megveszik, járnak velük fél-egy évet és drágábban adják el mint amennyiért vették. jó a cikk, remélem sokan olvassák!"
5. esély
Valahogy már a külsejük sem megnyerő az Üllői úti autókereskedéseknek, de Füge nem erre lakik, honnan is tudhatná? Vasárnap hívja fel a tulajt, aki rendkívül készséges, hajlandó kinyitni a kedvéért. Piros Dacia Logannal érkezik, ez aztán a példamutatás, dehogy vesz ő ellenőrizhetetlen forrásból használt autót. Négyéves Focus 1,6 Ghia, 2,3 millió, 52 ezer km.
Ránézésre inkább 90 ezer, de tényleg sérülésmentes, bár van egy égésnyom a jobb első ülésen. Nézegeti a belsejét, önkéntelen mozdulattal kinyitja a hamutálat. Rácsap a kereskedő, hogy "nem dohányzó autó". Füge sokat látott, de nem bírja cérnával: "Akkor mi ez az égésnyom?" "Berepült egy csikk a nyitott ablakon". Tipikus neppermagatartás: pontosan az ellenkezőjét állítja, mint ami logikusan kikövetkeztethető.
Én inkább kussolnék, mint összevissza hazudozzak. Magyarázkodhatott másért is, de ott frappánsabb volt. Mint a hirdetésben írta, magyarországi, csakhogy életkora alapján nem lehetne uniós rendszáma. Tehát egyedi rendszáma volt. A szervizkönyvet kérésre sem hozta. És ha nem lesz hitel, akkor nincs alku. Hiába, a jutalék.
Megoldás és tanulság
Igen, ez a kulcsmondat. A Ford Focus, az Opel Astra után közvetlenül a flottavásárlók nagy kedvence. Megbízható, robusztus autó, különösebb problémák nélkül. Jómagam hosszú évekig voltam jogosult cégautóra. Kíméltem őket, a magánvagyon (mindegy, kié) tisztelete okán. De a kollégáim zöme jóval kevésbé. És sokat is mentünk. 3 év alatt 120-150 ezer kilométert. A magamét meg mertem volna venni, a többiekét féláron sem.
Ezeket az autókat vásárolják fel a tűzhöz közeli kereskedők. A lízingelt autókat eddigre már kifizették (kivéve a maradványértékeseket, de azok is a piaci ár alatt állnak), így az illetékes örül, hogy valaki nyomott áron, egyben elviszi. Aztán kicsit visszatekeredik az óra, lesz az 1,65-ből 2,1 millió. El ne higgye, hogy ebből a különbségből bármit is az autóra fordítanak. Esetleg egy takarítás, de a második helyszínen még azzal sem vacakoltak.
A Focusnak - pont a sok megbízható flottakilométer miatt - jó híre van. Én meg nem venném, legfeljebb saját anyámtól. (Ő tényleg évi 3000 megy, állítása szerint még sosem érte el az észveszejtő nyolcvanas tempót, ehhez képest a legkisebb zörejre szerelőhöz szalad.) Vagyis miért ne, csak nem ennyiért. Feléért-kétharmadáért, tudva, hogy élete delén már erősen túl van. Jogos lenne a kérdés, miért nem ment emberünk márkakereskedésbe? Talán az ár miatt.
Ja, hogy végül mit vett Füge? Természetesen nem Focust. Mivel szép apránként elérte a 2,5 milliót, beült egy iszonyúan túlárazott Honda Jazzbe. Amit egy álombeli első gazda, egy fiatal nő árult. Magánszemély, igen. 38 ezer km, szervizkönyv, korának és a futott km-nek megfelelő (jó) állapot, kipipálva. Az első poros motortér - mást nem tudott róla, csak hogy hová kell tölteni az ablakmosót. Örült, hogy 3 hét reménytelen hirdetés után végre egyvalaki eljött megnézni. Már le akarták vinni egy százassal az árat, fecsegi bájos naivitással. Végül kétszázezret enged, mivel mindjárt lejár a műszaki, és van két kavicsfelverődés (!).
Füge boldog, pedig első ránézésre vett egy drága kisautót. Négy év kellett, hogy egyharmadát elveszítse az árának (újkorában 3,7, most 2,365 millió). Csak éppen menni akar végre nyugalomban, nem pedig kétségbeesetten tanakodni, mi ez a hang már megint? Jól tette, hogy nem vett leharcolt flottaautót. Igaz, még jobban tette volna, ha vesz egy új Dacia Logant. Csak annak nem lehet előrehajtani a hátsó ülését.
