Bár az autózás mint olyan még csak alig múlt el száz éves, alapvetően szomorú műfaj. Sokkal több autó végezte már roncstelepen, mint amennyi az utakon fut, több márka tűnt el a színről, mint amennyi ma létezik. Egy végelszámolás vaskosan mínuszos lenne.
Akármerre nézünk, az autózás történetén át- meg átsüvít a halál szele. Hol autómárkák tűnnek el, hol híres tervezők nevét teszi fekete keretbe a sajtó, ígéretesnek tűnő konstrukciók tűnnek el a könnycsepp nélkül a süllyesztőben. Pedig Szibéria rejtett zugaiban, a tibeti kolostorok mélyén élnek még olyan öregek, akik kicsiny gyermekként akár ott is lehettek volna Mannheimben, amikor Karl Benz első autója felsírt azon a bizonyos napfényes délutánon.
Üssük fel az autós lexikont mondjuk a Fa- kezdetű márkáknál, és harmincnégy bejegyzést találunk. FAB, Facel-Vega, Fadag, Fafag, Fafnir, Fageol, Fairfax, Fairthorpe, Fairy, F. A. L., Fal-Car, Falconból rögvest négy különböző, Falcon-Knight, Falke, Fanning, Farcot et Olivier, Farmack, kettő a Farmanből is, Farnell, Farner, Faurus, Fast, Fasto, Farber, Faugore, Faun, Favre, Le Favori, FAW, Fay alkotja e szűk mintavételt.
Hány működik ma ezek közül? Kettő. Az egyik a műanyag karosszériás kupékat igen kis számban előállító brazil Faurus, a másik meg Kína legnagyobb autóipari konszernje, a FAW. Oké, oké, a felsorolt márkák java része még a második világháború, sőt közülük sok még az első világháború előtt létezett, abban az időben, amikor - ez tény - az autóipar körülbelül annyira járt kiszámítható utakon, mint Livingstone doktor az első afrikai útján. És a Facel-Vegán, a Fairthorpe-on, az egyik Falconon, a Faurén és a FAW-on kívül valamennyi egytípusos gyártó volt. Ennek ellenére az, hogy harminckettőből harminc a lövészárokban fejezte be pályafutását, baromi sok.
amúgy meg eladhatatlan volt.
Az Alpine az A110-zel együtt beleolvadt
a Renault-ba, majd elpárolgott
Közelítsük máshonnan a problémakört! A harminc évvel ezelőtti Automobile Revue katalógus százharminc említésre érdemes márkája közül negyvennégy személyautó-gyártót ma már hiába keresünk. Ezek: Alpine (a Renault-ba olvadt tuningcég), Austin (a brit autóipar egyik ősi bástyája), Autobianchi (a Fiaté volt, élt huszonhárom évet), Avanti, Checker (l.: régi New York-i taxik), DAF (emez találta ki a Variomaticot, amit ma már célszerűen mindenki CVT-váltónak hív, pedig nem is váltó, hanem folyamatos áttétel-, vagy ha jobban tetszik, nyomatékmódosító eszköz).
drága és elegáns autónak tartották
Daimler (a Ford minden látható külső jel nélkül lenyelte a Jaguar-torta e marcipándíszét), Fairthorpe, Felber, Giannini (Fiat-tuningspecialista), Gremlin, Hillman (egy másik ősi angol bástya, azaz ő. a. b.), Humber (egy 3. ő. a. b.), International (jó kis doboz forma terepjárókat készített, nem egy színész zabálta őket még a Hummer-mánia előtt), Isuzu (rendben van, ez meg most is készít terepjárókat, de igazi szedánt azért már nem - hol a Bellett, a Gemini, a Florian, a Piazza és legfőképpen a 117?), Jensen (még nem sikerült a felélesztése), Innocenti (az olasz Mini-gyártó), Matra-Simca (ó, az első igazi SUV, a Rancho megálmodója!).
hogy ezek után bedől a cég?
Monteverdi (a megkerülhetetlen svájci autóipar súlyos tényezője volt), Moretti (ugyancsak Fiat-mutánsokat farigcsált), Morris (a 4. ő. a. b.), Moszkvics (autói átszálltak az Izsre), NSU (a Wankel-motor pionírja és hősi halottja), Oldsmobile (a neve alapján már úgyis éppen elég öreg volt), Panther, Peykan, Plymouth (a Chrysler egy halk sóhajjal felmondta a nyugdíjpénztári tagságát, és ezután szemvillanás alatt lekapcsolták a lélegeztetőgépről), Polski-Fiat (bár a lengyel Daewoo Pick-Up sokáig nyomokban őrizte az ősi "nagypolákos", pontosabban a Fiat 1300-astól származó alapokat).
mutánsa. Sunbeam Rapier
Premier, Puma, Reliant, Rover (az 5. ő. a. b., mellesleg olvasztókemencéje volt az elmúlt 25 évben tönkrement és eltűnt brit márkáknak), Simca, Steyr-Puch (a sógorék cége pontszerűen kicsi, Fiat 500-asnak tűnő versenyautók helyett már csak terepváltókat gyárt), Strato, Stutz (ez az ami márka egyszer már korábban is meghalt; úgy látszik, a játékban nem becsülte eléggé a második bónuszt), Sunbeam, Syrena, Tatra (na, ezért tényleg kár volt), De Tomaso, Trabant, Triumph (a 6. ő. a. b.), Valiant, Wartburg (röhög a rákellenes liga, mi?), ZIL (a pártfunkcikkal együtt oldódott fel az összorosz újkapitalizmusban).
Bár a márkák számának csökkenésével a kipusztuló gyárak mennyisége is arányosan kisebbedik, azért a fent említettek közül még az elmúlt tíz évben vált áldozattá a Plymouth, a Reliant, a Rover, a Tatra, a De Tomaso és a Premier, és a közben ismertté vált Asia, Eagle, Geo is bedobta a törülközőt. Azaz nyolcvannyolcból kilenc, a fogyás tehát évenként bő egy százalékra jön ki. Inflációból kevés, véralkoholszintből sok.
