További öt márka. Besurranás inkognitóban, alkudozás, aztán ellenőrző ajánlatok másoktól. Világmegváltó hős, értékeiket felismerő prémiummárka-képviselő, látszatkedvezménnyel átvágó tömegmárka-forgalmazó. És a végén a plusz márkával a csattanó, avagy a kereskedő visszavág.
Nem kevésbé tanulságos gépjármű-vásárlási mesterkurzusunk második része. A módszereken semmit sem változtattunk: titkos ügynöki szerelésbe bújtunk, kamerát és hangfelvevőt aggatunk magunkra. Célpontunk továbbra is a vizsgált márkák legnagyobb vagy legszebb forgalmazója.
Lefutott verseny (?) - Citroën M5 Center
Gyári szalon, gyári lózungok a személyes hangú önajnározás helyett: "A Citroën ma mindenekelőtt egy egyszerűségre törekvő márka, mely a jövőbe tekint és életerejét és kreativitását a vásárlók szolgálatába állítja". Hát, inkább 1000 kitartott "mi vagyunk a legjobbaaaak!", mint ez. Mégis betérünk, nem is csalódunk. Szép szalon, fele használtautóval tömve. Köztük az év üzlete, egy négyéves, V6-os C5, abszolút full extra, sérülésmentes, kétmillióért. Borzadok ettől az amorf valamitől, de ennyiért ilyen állapotban kéne.
Csakhogy én most másért vagyok itt, emlékeztetem magam. A Picasso kifutó modell, a jelenlegi tulajdonosokra nézve megalázóan alacsony áron, 3,1 millióért. Vagyis -tól. Ennyiért nincs belőle, ez az egy van százezerrel drágábban. Meg még pár a rádió nélküliből, már 3,3-ért. Tehát nemcsak a Tesco és társai füllentenek az akciós lapokban. Azt mondja a rendkívül közlékeny értékesítő, hogy az ár kétféle kedvezményből, az ún. "guruló"-ból (rendszámos, de nulla kilométeres) és a tesztautóra vonatkozóból áll össze. Érdekes, főleg hogy nekik 100 darab jutott. Másnak mennyi? Merthogy "az biztos, hogy Picassóban most, jelen pillanatban a legjobb árakat mi tudjuk garantálni - a készlet erejéig".
Akartam a megbizonyosodást, jobban, mint bárkinél. Levél Wallisnak, levél Nagynak - nincs válasz. A terepen töltött harmadik napon elzarándokoltam hozzájuk személyesen. Csakhogy szombaton zárva vannak. Ők igen, az M5 Center nem. Feladták a reménytelen küzdelmet?
Hátán viszi a Kiát - Autó-Óbuda
Duzzadnak az önbizalomtól: "Cégünk Óbuda egyik legforgalmasabb helyén nyitotta meg kapuit 1993-ban. A 4000 m2 területen, folyamatosan fejlődő cég (előbb Mazda, majd 1996-tól KIA márkakereskedés) elsősorban dolgozóinak szaktudásával, és ezen keresztül elégedett ügyfélkörével vált elismert KIA központtá. Célunknak mindenkor ügyfeleink fokozott szolgálatát, és a piacon megszerzett vezető szerepünk megtartását tekintjük. Barátságos bemutatótermünkben ügyfeleink otthonos környezetben ismerkedhetnek meg autókínálatunkkal. Állandó bemutató flottánk kipróbálása után mindenki érezheti, hogy a minőség kiváló vezetési élményt biztosít." Utóbbi mondattal kategóriákon szökkennek át, de sebaj, miért kéne pironkodniuk, ha dél-koreai autót árulnak. Személyesen sem szerényebbek: "bátran merem mondani azt, hogyha nincs az Autó-Óbuda Kft, akkor nincs Kia Motors Hungary".
Egyenesen a kereskedelmi vezető csap ránk. Mivel alkudni akarok, fellengzősen kezdenék: "benzines vagy dízel?" kérdésére "hát, mi az árkülönbség köztük?"-kel válaszolok. 55 perc és két másodperc felvételi idő tanúskodik arról, rossz taktikát választottam. Hagyom beszélni, közben lyuk keletkezik a hasamon, kettes ügynök pedig állva elalszik. Hosszas sírás-rívás a forintleértékelésről, a 3,5 százalékos árrésről, a különböző felszereltségi szintek kuszaságáról. Észre sem veszem, úgy választottam a félmillió forinttal drágább dízelt, hogy csak utólag, az elhozott árlistából tudom meg a különbséget.
Az előttem álló, vagyis a szalonautót (Kia Rio 1,5 CRDI EX Cool) nyamvadt kétszázezer forinttal olcsóbban, 3,2 millióért kínálja. Nem egy sikertörténet, de folytatom. Méltatlankodom, erre kioktat, rávilágít érveim gyengeségére, egyáltalán: végig fölényből próbál tárgyalni. Egyszer-egyszer kicsit nevet rajtam kollégájával. Az "árérzékeny vevő" kifejezést méla undorral ejti ki, bele is pirulok. Lenézően javasolja, nyugodtan járjam csak végig a többit, ha jólesik. Mint mondja, elmegyek a város túlsó felére, és nyerek 20 ezer forintot? Javasolja, csak a legvégén jöjjek vissza, akkor majd meglátjuk, mit tehet értem. Ja, hozzam magammal az összes ajánlatot. Haha, ezt fogja kérni a többi is, mondom. "Ehhez ők kevésbé kereskedők" - jön a válasz. Igen, én is a győztes csapatnak drukkolok!
Egyébként vélhetően igaza van. Leveleim (Autó Don, Szabó) megválaszolatlanul vesztek el. Kétségbeesésemben kétszer is elmentem a Lurdyban lévő Auto Palace-ba. Szombaton egy kereskedő sem volt, valami nőci azt mondta, menjek vissza vasárnap (kiírás szerint mindennap nyitva). Visszamentem, leeresztett rács fogadott. Semmi magyarázat, miért nem nyitottak ki. Komolytalan társulat.
