Januártól minden autó behozható?

2006.11.06. 07:50

Az Országgyűlés előtt levő egyik törvényjavaslatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) csendben megkezdte az uniós használt autók behozatala előtt álló eddigi adminisztratív korlátok eltörlését. Az előterjesztés a légiközlekedés és hajózás különböző ügyei mellett egy kurta bekezdésben módosítja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt.

Az Európai Bizottság több alkalommal kifogásolta, hogy az uniós belső piacról származó használt autókat a forgalombahelyezés során más mércével mérik, mint a már magyar rendszámot viselő autókat. A magyar törvényhozó a kritikára reagálva szabja át a szabályozást. A legnyomósabb érv mégis az lehet, hogy a további halogatással az Európai Közösségek Bírósága (ECJ) előtt indulna per az ország ellen. Értesüléseink szerint december közepéig kell eredményt (értsd: törvénymódosítást) felmutatni. Ekkor tárgyalja ismét az Európai Bizottság a 2005/4933-as számú magyar ügyet. A kormány a november 3-án benyújtott javaslat sürgős tárgyalását kérte az Országgyűléstől.

A törvénymódosítás szerint amennyiben a külföldről érvényes műszaki vizsgával hoznak be autót, a műszaki érvényességének dátumát átvezetik a magyar iratokba. A változásra az indoklás szerint az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség.

Jelenleg ugyanis a behozott autóknak (életkortól függetlenül) műszaki vizsgát kell tenniük, és mintegy 20 ezer forintért készítenek róluk három digitális fényképet. Utóbbit hívják hivatalosan forgalombahelyezés előtti vizsgálatnak, illetve csúfolják a behozatallal foglalkozók roncsderbinek. Helyette januártól a törvényjavaslat közelebbről meg nem határozott "szemlén" szeretné látni a külföldről hozott autókat. Látatlanban tudható, hogy a Bizottságnak az újabb diszkriminatív futkorászáshoz ismét lesz néhány szava.

A törvényjavaslatból ugyanakkor nem derül ki, mikor szűnik meg a súlyosabb uniós jogsértés, az 1996-os évjárati korlátozásként ismert szabály. A magyar hatóságok a más tagállamból származó autók esetében a mai napig megkövetelik az európai típusengedély ( Certificate of Conformity, CoC) felmutatását, illetve ezzel egyenértékűnek tekintik a külföldi iratokba bejegyzett 1996. október 1. utáni első forgalombahelyezést.

A belső piac elvét letojó előírásoknak köszönhető, hogy az EU-csatlakozás óta eltelt két ls fél évben 1996 előtt gyártott autó itthon nem állhatott forgalomba. A gyakorlatban ez azzal a hatással jár, hogy belföldről bárki szabadon választhat a jócskán túlértékelt 1996 előtti típusokból. Akit ez rendszám szerint érdekel, az A-tól egészen a G betű közel legvégéig jutott ezeknek az autóknak. A velük az utolsó csavarig megegyező külföldi autók forgalomba helyezését a közlekedési felügyelet egy 1990-es KöHéM-rendeletre hivatkozva megtagadja. Hogy jól értsük: az uniós alapszerződést egy havonta toldozgatott rendelettel próbálták überelni.

Az Európai Bizottság 2005 decemberében, hivatalos eljárásban kért információt a magyar forgalomba helyezési gyakorlatról. A GKM környezetvédelmi aggályokat kidomborító válaszát a brüsszeli hivatalnokok elégtelennek ítélték. A kötelezettség-szegési eljárás második lépéseként 2006 júniusában felszólították Magyarországot az uniós jogot sértő, származási ország szerinti megkülönböztetés felszámolására.

Elvileg ilyenkor két hónap áll a tagállam rendelkezésére, hogy jogszabályait rendbeszedje. Információink szerint a leépítések miatt cidriző magyar közigazgatás fogaskerekei valamikor szeptember elején lendültek mozgásba. A GKM által a kormány elé terjesztett javaslatot több tárca véleményezte. Bár komolyan felmerült a lehetősége, végül nem szálltak szembe az unió álláspontjával. A kormánynak szánt előterjesztés szerint csupán kis időt nyertek volna ezzel, ráadásul az ilyen évjárati korlátokat mindenképpen fel kell számolni.

Lesz érezhető változás?

  • 1571
    Nem lesz itt szabadság soha
  • 972
    Akkor szóljatok, ha elfogadták
  • 281
    Talán, ha ledől a regadó
  • 73
    Szép, jöhetnek a tragacsok
  • 56
    Végre, erre vártam!
  • 54
    De ki veszi meg az enyémet?
  • 12
    Inkább újat, ezeret

Az már csak történelmi érdekesség, hogy az utolsó pillanatban kivették a fenti törvényjavaslatból a korosabb használt autók kötelező műszaki vizsgáztatását. Ezt úgy képzelték a GKM illetékesei, hogy az 1996. január előtt itthon vagy külföldön forgalomba állt gépjárműveket az átírás előtt nem csak eredetvizsgálatra, de soron kívül műszakira is elküldték volna. Lehet, hogy valaki belegondolt abba, hogy itthon jóformán minden második autó 1996 előtti. Főleg kis értékű autók esetében gyakran megesik, hogy a jelenlegi átírási terheket sem vállalják az emberek, hanem inkább megoldják eladási helyett üzembentartói szerződéssel.

Mi lesz a regadóval?

Az Európai Bizottság a GKM-en kívül a Pénzügyminisztériumnak (PM) is kiszabott néhány feladatot az uniós használt autókkal kapcsolatban. A PM a regadó terén kifogásolt diszkrimináció miatt szintén lépéskényszerben van, főleg mióta jogerős ítélet marasztalta el a 2004-2005-ös adóztatási gyakorlatot.

A Bizottság július elején, kiegészítő figyelmeztető levélben tette világossá, hogy a regisztrációs adó 2006-os avultatási szabályai sem felelnek meg az uniós jognak. A legfontosabb probléma, hogy az értékcsökkenési táblázat csak a kort veszi figyelembe. Ráadásul az avulás légből kapott számai közel sem garantálják, hogy a külföldi használt autót a hasonló belföldi árában foglalthoz képest nem sújtja magasabb regadó.

A PM hónapok óta nem nyilatkozik regadó ügyben, így azt sem árulják el, hogy milyen választ adtak erre az uniós levélre. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy október harmadik hetében a PM szakértői küldöttsége a regadó miatt Brüsszelben járt. Ide kapcsolódó mellékszál, hogy GKM szeptemberi kormány-előterjesztése a sajnálatosan elbukott 1996-os évjárati tilalom helyet az adóztatás útján javasolta megfogni a külföldi használt autók előnytelennek tekintett (így például egy fillér magyar áfát sem fialó) bejövetelét. Egyszóval regadó ügyben még az idén komoly tűzijátékra lehet felkészülni.