Érdemes pár szót arra is vesztegetni, hogy az ombudsmani jelentés megállapításainak milyen ereje és hatása van. Először is azt kell tisztázni, hogy az ombudsman kötelező erejű döntéseket nem hozhat. Feladata, hogy az állami-közhatalmi szervek működésének visszásságaira felhívja a figyelmet. Ennek ellenére fejlettebb demokráciákban azért az állampolgári jogok biztosának a szava rendelkezik némi nyomatékkal. Az ombudsmani intézkedések a következőek. Mivel saját maga nem kezdeményezhet jogszabály-módosítást, ezért csak javasolta az illetékes (tehát a közlekedésért felelős) miniszternek, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően módosítsák a vonatkozó jogszabályokat, többek között a KRESZ-t. Innentől kezdve a miniszter felelőssége, hogy megteszi-e a szükséges lépéseket.
Ezen túlmenően az ombudsman felkéri a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét, hogy sem ő, sem munkatársai ne adjanak ki jogi iránymutatásokat tartalmazó informális jogértelmezéseket, csak a vonatkozó törvényi keretek között. Viszonylag egyértelműen kéri, hogy ezentúl a rendőrség munkája, intézkedései során ne vegye figyelembe a régi körlevelet, hanem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járjon el, azaz kezelje a mopedautókat segédmotoros kerékpárként. És végül, de nem utolsósorban az ombudsmani jelentés „kezeli” a jogbiztonság és jogállamiság hiányát. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. foglalkozik azzal, hogy mit kell tenni akkor, ha a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoznak. Ilyen esetben jogegységi eljárást lehet lefolytatni, amelynek következtében a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntést hoz. Ezt az eljárást nagyon szűk személyi kör kezdeményezheti, konkrétan a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetve a Legfőbb Ügyész. Az ombudsman elküldte jelentését a Legfelsőbb Bíróság elnökének – illetve, mivel olyan most nincs, ezért az elnökhelyettesnek – megfontolásra. Ez alapján jelenleg az elnökhelyettes – elnöki jogkörben eljárva – kezdeményezheti a jogegységi eljárás lefolytatását.
Persze amíg folynak a különböző szervek jogi csatározásai, addig akadnak olyanok, akik mopedautóikat használni szeretnék, illetve akik ilyen járgányok forgalmazásával foglalkoznának. Bander Ferencet, a Mopedautók és Segédmotor-kerékpárok Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének elnökét, egyben az Aixam-Mega Hungary Kft. tulajdonosát már előző cikkünkben is bemutattuk Önöknek, de most, az ombudsmani jelentés kapcsán is felkerestük őt. Kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt két év a mopedautósok számára kilátástalan szélmalomharcnak tűnt az egyre durvábban betartó Nemzeti Közlekedési Hatósággal szemben, illetve a hatósági körlevelében foglaltak alapján eljáró rendőrséggel szemben. Szabálysértési feljelentésekből és eljárásokból országszerte rengeteg per indult, amelyek kimenetele sokszor egymásnak ellentmondó volt.
Tovább fokozva az ellentmondásokat, az NHK esetenként elzárkózik a mopedautók normális kezelésétől, mondván: személygépkocsik, az azokra vonatkozó előírásokat viszont nem teljesítik. Máskor azonban ennek tökéletesen ellentmondó módon, rendszámmal ellátva forgalomba helyezi őket. Ferenc és a mopedautósok a biztos jelentésére alapozva bíznak benne, hogy helyzetük hamarosan rendeződik, a mopedautók besorolása pedig Magyarországon is szinkronba kerül az európai előírásokkal, de az biztos, hogy ez nem fog egyik napról a másikra menni.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a cikk blogposztján !
Ennek bizonyítására nem is kellett sokat várni. Alig néhány nappal azután, hogy az ombudsmani jelentést november 26-án nyilvánosságra hozták , mopedautós ügyben tartottak tárgyalást a szolnoki bíróságon. Az érdekvédelmi egyesület elnökeként Ferenc mindig elkíséri a mopedautósokat az ilyen tárgyalásokra, sőt, sok esetben más sorstársak is velük tartanak. Így történt ez múlt szerdán is, amikor hét törpekocsiból álló konvoj indult Szolnokra, hogy Keresztes Lajosnét elkísérje a tárgyalásra. Már az odavezető úton is háromszor állították meg igazoltatás céljából a mopedautósokat a rendőrök, aminek következtében el is késtek a tárgyalásról. A szerveknek a jelenséggel kapcsolatos tanácstalanságát azonban az mutatja a legjobban, hogy a visszaúton államfőknek kijáró rendőri felvezetéssel kísérték a mopedautósokat.
Ezúton szeretnénk megköszönni Dr. Endrédi Attilának a cikk elkészítéséhez nyújtott, jogértelmezési segítségét.
Ma még nehéz volna megjósolni, mi lesz a mopedautóügy végső megoldása, és főleg meddig kell még várni rá. Az viszont biztos, az egész kitűnően bizonyítja: van még mit tanulnunk a demokrácia intézményeinek működéséről.
