Tényleges reklámköltésük ennél kisebb volt, de alapvetően nem változtat azon a tényen, hogy tízmilliárdos nagyságrendű marketingkiadásról volt szó. S azon a tényen sem változtat sokat, hogy az előző évhez képest több mint 40 százalékkal áldoztak többet a reklámra.
 |
|
|
|
|
A Mediagnózis nevű kutatócég, amelyik a
reklámköltéseket évről-évre részletesen górcső alá veszi, úgy
számította ki, hogy
az autós szektor a magyar reklámpiac hetedik legnagyobb
hirdetője. Egy kicsit előbbre lépett 1999-hez képest, de messze
nem olyan jelentős tényező a hirdetési piacon, mint más
országokban. Igaz, két nagy háztartási tisztító és kozmetikai
cikkeket gyártó óriásvállalat ott is általában uralja a
reklámköltési listák dobogós helyeit, de még inkább így van
Magyarországon. A mosóporok gyártói sokkal többet költöttek
termékük reklámozására, mint a maguk termékeire az autós cégek.
Számos nemzeti piacon dominánsak a nemzeti autógyártók által gyártott márkák, gondoljunk csak arra, hogy Franciaországban az utakon futó kocsik több mint fele francia. A magyar piacon nem helyi gyártó - nevezetesen a Suzuki vagy az Audi - uralja a szektor reklámköltéseit, ahol egyébként nincs autós cég a 25 legnagyobb reklámköltő között. Igaz, az említettek nem nemzeti autógyártók, így reklámköltéseik sem tisztán magyar ügyként kezelendők, hanem többé-kevésbé kapcsolódhatnak az anyavállalat reklámelképzeléseihez, s büdzséjéhez is.
|
|
|
|
|
Magyarországon
a Renault első lett reklámozásban, 2000-ben a Magyar Suzukit
utasítva maga mögé. Már 1999-ben is csak kevéssel előzte meg a Ford
Hungária. Ha azonban összevonjuk, lévén egy külföldi érdekeltség, a
Peugeot és a Citroen márkákat, akkor ezek már 1999-ben is vezető
helyen voltak a reklámköltésben. Tavaly előtt bő 1 milliárd, tavaly
pedig mintegy másfél milliárd forintos kiadással, azaz a teljes
autós reklámköltés mintegy 13-15 százaléka volt az övék.
Voltak cégek, amelyek messze nem növelték ilyen dinamikusan reklámkiadásaikat, a nagyobbak közül például a Fiat - a listaáras költések számbavétele alapján - csupán alig 10 százalékkal, s voltak olyanok melyek egyenes visszafogták ebbéli költéseiket, mint a Nissanokat forgalmazó Summit Motors vagy a BMW-Rover családot árusító Wallis. Nem tartotta a lépést a többséggel az Opel sem, így nem került az első öt nagy autós reklámköltő közé tavaly, holott 1999-ben még ott volt.
|
|
|
|
|
|
Egyesek csak egyes médiumok esetében vágták
vissza kiadásaikat, mint például
a Ford, amelyik kevésbé hirdetett a televízióban, mint
1999-ben. Mások azonban ebben a médiában reklámozásra az előző
évinél jóval többet költöttek tavaly, bár ez a kábeltelevíziós
esetében nem volt egyértelműen tetten érhető. S vannak olyanok,
mint
a Volvo és a Wallis, amilyek a Médiagnózis szerint nem is
áldoztak televíziós reklámozásra, miközben három márka is fél
milliárd forinthoz közeli vagy azt meghaladó mennyiségű forintot
áldozott ezen médiumbéli hirdetéseire.
|
|
|
|
|
A televízió az autós cégek reklámkiadásainak legalább 40
százalékát vitte el tavaly, többet, mint előző évben. A
televíziós reklámkiadások ennél a csoportnál 60 százaléknál is
nagyobb mértékben nőttek a múlt évben, ami némileg meglepő. A
televízió ugyan gyakorlatilag minden fogyasztói réteget elér, de
nem mindegyik vásárol új gépkocsit. Minden esetre a márkák a
magukról kialakult képet elsősorban a tévé révén tudják javítani,
külföldön is.
Hasonló célt szolgálnak részben a közterületi plakátok is, tavaly erre több mint 1,1 milliárd forintnyit fordítottak a gyártók, valamivel többet, mint rádióreklámra. A napilapok és a folyóiratok külön-külön mintegy 20-25 százalékát veszik fel az autós cégek reklámköltéseinek. Az ezekben való reklámozásra annyival áldoztak többet a cégek 1999-ről 2000-re, mint általában a reklámozásra, de mert a televíziós reklámozás kiadásai gyorsabban nőttek, egy kicsit szerényebb lett a nyomtatott sajtó részesedése.
