A légszűrő betétjét általában az olajcserével együtt váltják, hiszen a pórusai eldugultak, mégpedig mivel? Bizony, a szálló porral! Amit honnan máshonnan szűrtek volna ki, mint a levegőből.
A szálló por munkanéven futó PM 10 (particulate matter 10, 10 mikronnál kisebb átmérőjű, levegőben lebegő anyag) fő veszélye, hogy a hagyományos, rendes porszemet az ember hagyományos, rendes légzőrendszere ki tudja választani és el tudja távolítani. Egy 10 mikrométeres porszemet kitüsszentünk, kiköhögünk, vagy kikaparjuk az orrunkból. Ugyanekkora, porszemnyi tömeg 100 nanométeres átmérőjű részecskékből egymilliót jelent, kiköhöghetetlenül. A nagyobb részecskék természetesen hamarabb leülepednek, mint a kisebbek. Az 1 mikrométernél kisebbek akár hetekig is lebegésben maradhatnak, a 10-nél nagyobbak néhány óra alatt elhelyezkedhetnek a földön, már amennyiben nem húz el felettük egy autó.
A PM10-es részecskéket az orrnyálkahártya sem szűri ki, ez a méret könnyedén eljut a tüdő kis léghólyagjaiba is. A 100 nanométernél kisebb részecskékbe, melyek a hörgőkön keresztül az érrendszerbe kerülhetnek és érszűkületet okozhatnak, most ne is menjünk bele. Na jó, menjünk: már az is kiderült, hogy a 100 nanométernél kisebb részecskék a sejthártyákon keresztül egészen az agyig vándorolnak, és szerepük lehet az Alzheimer-kór kialakulásában.
A részecske önmagában még nem is feltétlenül veszélyes, de mivel hordozófelületnek tökéletesen alkalmas, nagyvárosi környezetben rengeteg káros anyag tapadhat meg rajta, ami a légzőrendszerben gyulladásokat vagy akár rosszindulatú daganatot is okozhat, nem beszélve az asztmás rohamokról. Egy amerikai vizsgálat során a Seattle-ben vett szállópor-mintákon 80-féle különböző molekulát találtak. Még a szálló porban töltött rövidebb idő is jelentősen növeli a szívbetegségek kockázatát.
A dízelek által kibocsátott részecskék (Diesel Particulate Matter – DPM) a 100 nanométeres tartomány jellegzetes képviselői. Túl azon, hogy milyen könnyen belélegezhetők, azért se jó vicc részecskeszűrő nélküli dízelt venni, mert a dízel koromszemcséi a felületükön egy rakás rákkeltő anyagot hordoznak.
Mennyivel drágább a szűrt dízel?
Az Audinál a mai kínálatban egyedül az A3-as modell , ahol az 1.9-es PD TDI dízelhez nem széria a DPF. A modellpaletta összes többi dízelautójánál már alapból jár a szűrő, hiszen azokat már csak a CR TDI motorral forgalmazzák. Az 1.9-es PD TDI-hez tehát extrafelszereltség a DPF, aminek felára 168.000 Ft, de még így is több autó fogyott szűrővel, mint nélküle. DPF-el 149, nélküle 73 1.9-es PD TDI Audi A3-ast szállítottak ki a 2008-as év során.
A Volkswagen modellpalettáján már csak három modell kapható DPF nélkül PD TDI motorral ( Polo, Touran, Sharan). Ezek közül a Touranhoz lehet rendelni DPF szűrőt (DSG váltóval együtt), ám tavaly mindössze egy ilyen autót adtak el. Az új dízel modellek ezeken kívül már mind CR TDI motorral és szűrővel szereltek.
A Skodánál jellemzően még PD TDI motorral szereltek az autók, ám mindegyikhez rendelhető extraként a DPF szűrő. 1.9-es dízelmotorhoz max. 162.000 Ft, a 2.0 literes PD TDI-hez pedig max. 250.000 Ft értékben. Ennél a márkánál elenyésző azoknak az autóknak a száma, amelyeket DPF szűrővel rendelnek. Természetesen a Skodánál is érkeznek a CR TDI motoros autók, ahol már értelemszerűen a szűrő is széria.
A Seat Leon, az Altea és az Altea XL autók 1.9-es PD TDI motorral szerelt modelljéhez rendelhető DPF, azonban csak DSG váltóval együtt. A DPF felára ebben az esetben kb. 132.000 Ft, de itt a DSG váltó miatt pluszköltséggel is kell számolni. Az új modellek és a nagyobb motorú autók a Seatnál is már CR TDI motorral szereltek, tehát itt is egyre több autó lesz kapható már szériában DPF-fel.
(forrás: Porsche Hungaria)
A Peugeot-nál nincs valódi felára a részecskeszűrőnek, mivel nem választható opcionálisan. Bizonyos motorok részecskeszűrősek, más motorok nem. Vannak olyan motorok amelyek mindig részecskeszűrővel szereltek (1.6 HDi 110 LE, 2.0 HDi 136-140 LE, 2.2 HDI 170 LE, 2.7 V6 HDI) illetve olyanok, amelyek egyelőre abszolút nem léteznek szűrős változatban (1.4 HDi, 1.6 HDi 75 LE). Bizonyos motorokat gyártanak szűrős illetve szűrő nélküli kivitelben is (pl. 1.6 HDi 90), ezeknél a szűrős kivitelt olyan országokban forgalmazzák, ahol ehhez valamilyen adózási előny vagy kötelező érvényű környezetvédelmi előírás tartozik. Amennyiben pl. a 90 LE-s 1.6 HDi esetén át kellene térni a részecskeszűrős verziókra, az nagyjából 100 000 Ft-tal növelné az árat. (Ebből következik, hogy ahol nem kötelező, mindenki a szűrő nélküli változatot igyekszik forgalmazni.)
Az értékesített dízel személyautókon belül a
részecskeszűrővel felszerelt dízelek aránya:
206: 0%, nincs részecskeszűrős motor
207: 10%
308: 70%
407, 607, 807: 100% (csak részecskeszűrős motor van)
Partner szgk.: 5%
Bipper szgk. : 0%, nincs részecskeszűrős motor
Mocsai Zoltán, a Peugeot Hungária termékfelelőse azt is elmondta, hogy két éve egy kerekasztalbeszélgetésen több importőrrel közösen javasolták a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy alakítsa át az adózási rendszert. Ösztönzi szerették volna a kedvezőbb paraméterekkel rendelkező (pl. részecskeszűrős) változatok forgalmazását, mondjuk a regisztrációs adón keresztül. de azóta sem történt semmi az ügyben. Jelen pillanatban a piac egyetlen szereplője sem érdekelt abban, hogy a környezetbarátabb változatok kerüljenek forgalomba, hiszen az ügyfelek nem hajlandók megfizetni a technológia felárát, főképp a kisebb kategóriákban. Így az importőrnek (gyártónak) sem érdeke, hogy ezeket forgalmazza.
Egy dízel nagyjából nyolcszor annyi PM10-et juttat a levegőbe, mint egy hasonló kategóriájú benzines. A nálunk leggyakoribb korszerűtlen buszok és teherautók pedig körülbelül negyvenszer többet, mint egy benzines személyautó. Ha tehát azt mondják, szálljunk buszra, mert úgy csökkentjük a szálló por mennyiségét, nézzünk körül a buszon. Elvégre ha azon negyvennél kevesebben tartózkodnak, nekünk pedig benzines autónk van, máris megdőlt az elmélet, nem beszélve arról az esetről, hogy az általunk megszámolt első negyven autó valamelyikében utas is ül.
Egy másik kellemes elmélet, hogy a motoroknak árt a levegőből beléjük kerülő por, ami ellen általában légszűrő védi őket. A légszűrő betétjét általában az olajcserével együtt váltják, hiszen a pórusai eldugultak, mégpedig mivel? Bizony, a szálló porral! Amit honnan máshonnan szűrtek volna ki, mint a levegőből. Így tehát egy alacsony PM10-kibocsátású benzines vagy egy részecskeszűrős dízel akár közhasznú porszívóként is felfogható.
Nézzük a nagyságrendet. Vegyünk egy kétliteres benzines motorral rendelkező autót. A kétezer köbcentis égéstér a városban normális, 2000-es fordulatszámon percenként 1000 munkaütemet végez, papíron tehát ezerszer két liter, az annyi mint két köbméter beszívott levegő. A valóságban a töltési fok miatt ezt inkább 0,9-cel kell szorozni, tehát percenként 1800 liter, azaz 1,8 köbméter. Egy óra alatt (x60) az 108 köbméter – naponta ennyi levegőt tisztít tehát meg a szálló portól, aki kétliteres Toyota Avensisével fél óra alatt ér be a munkahelyére és vissza.
