Ha függetlenítek az alapgondolattól, akkor is zseniális a felhozatal. Néhány száz méternyi zártszelvény, Il-18-as indítómotor és többmilliós napelemszőnyeg békés egyetértésben megfér a levegőssé alakított Wartburg-motorral. Egyetlen dolognak kellett megfelelniük: hajtásra nem használhatnak fosszilis üzemanyagot.
Ne is ássunk nagyon mélyre. Jó megoldás a konnektor vagy egy sűrített levegős tartály, hiszen most nem a megváltás a cél. Ügyes szakemberek alternatívákat keresnek, legtöbb esetben saját szórakozásra. Nem meglepő, ha egy kerékpár félmillióba, vagy egy kínai villanybicaj kerekein gördülő alumínium doboz négymillióba kerül. Egy rendes autóépítő sem árulja el, mennyibe volt a felújítás.
Győrben harmadszor rendezték meg a Széchenyi Futamot, az alternatív hajtású járművek versenyét. Az elsőn kint tévéztünk, a második valahogy kimaradt, a mostani harmadik meg arra volt leginkább jó, hogy elhatároztam, a negyediken én is indulok.
Elsősorban villanyos hajtású járművek uralják a terepet, hálózatból, napsütésből és hidrogénből nyert energiával. A villany mellett két léghajtású eszköz is van.
A hobbi kategóriába kerültek a minimális költséggel, újrahasznosított anyagokból épült valamik. Ebben a kategóriában egyik kedvencem a fekete pókszerű elektromos jármű volt, amit a verseny előtti teszten rendesen összetörtek.
Hajnali egy órára készült el a gép, az utolsó technikai próbakörök futása közben elektromos problémából adódóan a sofőr elvesztette uralmát a készülék felett és fának ütközött. Tönkrement a futómű, eltört a váz. Szerencsére kéznél volt az ívhegesztő és egy féltengely, amivel megerősítve a fő váznyúlványt egy órás stresszes javítás után ismét menetkészen állt. Egyébként a gép semmilyen különleges alkatrészt nem tartalmaz, néhány nejlonzacskóba csomagolt relével vezérelték a három sebességi fokozatot.
A profi nevezőket a Prototípus és a Szériaautó-átalakítás kategóriába sorolták. A prototípusok az igazi rejtélyek. Itt testközelből láthattam működni az üzemanyagcellát, ami hidrogénből villanyt termel, és már suhan is a gép a kínai villanykerékpár-kerekeken. Ne is menjünk a részletekbe, én már a banándugónál elakadtam. Aki kíváncsi az első magyar üzemanyagcellára, olvasson eredeti forrásból.
egy négy milliós járműben
Akadtak olyan részletek, hogy leesett az állam. A kettes rajtszámú sárga villany versenyautó futóműve annyira szép, hogy sírtam. Ha nem lett volna benne Skoda difi és villanymotor, akkor sem tudtam volna elmenni mellette könnyek nélkül. Ez volt a résztvevők közül a legdrágább jármű.
Ahogy a rendezvény főszervezője, Petis László elmondta, még ha nem is látszik, a napelemes autó a másik legdrágább jószág. A borult idő ellenére is viszonylag dinamikusan haladt. Ha a műszerfalakat is díjazni lehetne, itt osztanám a legtöbb pontot. Egyszerű panel, nemzetközi feliratok, senki sem jön zavarba.
A Hobbi kategóriába került az a háromkerekű fotelkerékpár is, ami a fosszilis üzemanyag kiváltására emberi erőt is hasznosít. Pontosabban elsősorban azt, a villany csak segítség nehezebb terepeken. Az egész szerkezet rendkívül igényes házi gyártmány, a legjobb kerékpáros alkatrészekből. Természetesen azonnal faggattam a készítőt, hogyan tudnám megoldani az ikerbabakocsi elektromos hajtását. Kaptam is jó tanácsot: nem jó a villanykerékpár-motor, mert nagyon nehéz, inkább a dörzshajtású egyenáramú motor a megoldás. Volt is egy ilyen hajtású szép zöld jármű, tanulmányozhattam a részleteket.
