Nyár óta halljuk: még nincs vége. A zéró toleranciát, a KRESZ-t és az objektív felelősségi szabályokat újra kell gondolni, ősszel további szigorítások várhatók. A gombócot szeptember 1-jén már készültünk lenyelni, aztán megtudtuk, van még pár ötlet a jogalkotók tarsolyában, hát akkor már legyen meg minden egyszerre. Most szó van novemberi bevezetésről, de ígérnek új szabályokat a jövő tavaszra is.
Összeírtam egy kis statisztikát, hányszor változtak mondjuk pl. 2000. óta a legfontosabb, közlekedést érintő jogszabályaink és mikor volt az utolsó változás:
Jogszabály megnevezése | 2000. óta hányszor változott | Utoljára mikor változott |
---|---|---|
Közúti közlekedésről szóló törvény | Tizennyolcszor | 2008. február 10. |
Gépjárműadóról szóló törvény | Tízszer | 2008. január 1. |
Regisztrációs adóról szóló törvény | 2004. februárban lépett hatályba, azóta változott tízszer | 2008. április 1. |
KRESZ | Hatszor | 2007. április 1. |
Közlekedési igazgatási szabályokat tartalmazó BM rendelet | Huszonegyszer | 2008. május 16. |
Gépkocsik környezetvédelmi zöldkártyájáról szóló GKM rendelet | 2002. júliusban lépett hatályba, azóta nyolcszor változott | 2008. július 17. |
Hát ezek ismeretében nem is bánjuk, ha két-három ötletet összevárnak és együttesen léptetnek életbe. (Üde kivétel a közigazgatási bírságról szóló rendelet, ami elsőre olyan jól sikerült, hogy még nem kellett bántani. Na, majd most előveszik ezt is.)
De amíg várunk, szorgos nebulóként vegyük át a leckét, mit is változtatnak az ősz-tél-tavasz folyamán:
Próbajogosítvány
Kimutatták, hogy a 20 éven aluli vezetők okozzák a balesetek 10%-át és a 24 éven aluliak a 25%-át. A jogszabály előkészítést megelőző egyeztetések során egyetértés volt, hogy túl fiatalon lehet Magyarországon vezetői engedélyhez jutni, a fiatalok által okozott balesetek magas aránya miatt megemelnék a jogosítványhoz való jutás életkorának határát.
Emellett bevezetnék a próbajogosítványt, amelyet csak azok válthatnának rendes jogsira, akik biztonságosan és szabályosan vezetnek. A tervek között szerepel az is, hogy friss jogosítvánnyal ne lehessen nagy teljesítményű autót vezetni, illetve, hogy első az 30 ezer kilométert felnőtt gyakorlott sofőr társaságában kellene megtenniük. Kérdés, hogy ennek teljesítését hogy lehet majd ellenőrizni.
Bevezetnék a fiatalok pszichológiai alkalmassági ellenőrzését is, hogy távol tartsák a közlekedéstől a veszélyes, meggondolatlan sofőröket. Változásra van szükség a képzésben is, hiszen a 17-18 évesek fele megbukik elméletből, a forgalmi vizsgákon is hasonló a bukási arány. Szóba került, hogy a közlekedési szabályok ismeretét rendszeresen ellenőrizni kell, különösen fontos lenne ez az évekig nem használt, leporolt jogosítványok esetében. Ezeket a szabályokat jövő tavaszra ígérik.
Megint gyermekülés
Szigorítani tervezik a gyermekülés használatát is, jóval súlyosabb büntetés járjon a járművezetőnek, aki a gyermekülés biztonsági övét nem köti be, mint a sajátja be nem kötéséért.
Zebra megközelítése
Az idei nyár egyik fekete hetében három gyermeket és egy, unokáját babakocsiban toló nagymamát gázoltak halálra a zebrán.
"Ausztriában az autósok 70 százaléka már akkor is megáll a gyalogátkelő előtt, ha a gyalogos még nem lépett le. Nálunk 80 százalékuk akkor sem, ha már lelépett" – így nyilatkozott Komáromi Endre ezredes, az ORFK közlekedési főosztályvezetője. hozzátéve, az idén 750 baleset történt Magyarországon gyalogátkelőhelyeken, többségében az autósok hibájából.
A KRESZ szerint a "kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni". A jövőben pontosítani kell, hogy mi tekintendő "elsőbbségi helyzetnek", mert ezzel a ma hatályos szabályozás adós maradt.
A zebránál a gyalogost akkor kell átengedni, ha már lelépett a járdáról, illetve az áthaladási szándéka egyértelműen felismerhető. Vagyis amikor az út szélén várakozik, de jól látható, hogy nemcsak nézelődik, hanem szeretne átjutni a túloldalra.
A zebrán való gázolások megelőzésének egyik lehetséges megoldásaként felvetődött az is, hogy az átkelők előtt vezessenek be általános sebességkorlátozást, legyen kötelező 30 kilométer/órára lelassítani az autósoknak. A főutakon sárga csíkokkal, a mellékutakon pedig fekvőrendőrökkel figyelmeztetnék az autósokat a zebrákra. A lámpával nem védett zebrák előtt azért kellene éppen harminc kilométeres óránkénti sebességre lassítani, mert ezzel lehetne követni azt a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot, amely szerint minden esetben az autós a felelős, ha 30 kilométer/óránál nagyobb sebességgel gázol a gyalogátkelőhelyen. Ezzel a korlátozással a rendőrség lényegében ezt a bírói gyakorlatot szeretné a jogszabályba beemelni.
A tervek közt az is elhangzott, hogy a sebességkorlátozást a közútkezelőkre bíznák: ha a zebra fokozottan veszélyes helyen van, esetileg helyeznék ki a sebesség csökkentésére figyelmeztető jelzést.
Kamionok kíméljenek
A kamionos előzés sokszor percekig tart, mert a tachográf hibahatárán ügyeskedve, a másiknál 1-2 km/órával gyorsabban próbálkoznak, így feltartják a többi autót és rendkívül balesetveszélyesek. Ennek kiküszöbölése érdekében külföldi példákra hivatkozva táblákkal fogják tiltani a kamionoknak az előzést az autópályákon. Az M1-es és az M3-as autópálya bizonyos szakaszain kísérleti jelleggel már bevezették előzési tilalmat.
A későbbiekben több és akár 10-20 kilométeres egybefüggő szakaszokon tiltják majd meg a kamionok számára az előzést a gyorsforgalmi úthálózaton. Kondorosi Ferenc illetékes kormánybiztos szerint az autópályákon a kritikus helyeken (például hosszabb emelkedőkön) vezetnék be az előzési tilalmat, az M0-ás autóút teljes egészén tilos lenne az előzés a kamionok számára, ettől a közlekedési konfliktusok, valamint a közúti közlekedési balesetek számának csökkenését várják.
Emellett javulna a közlekedés dinamikája, nőne az úthálózat áteresztőképessége és gyorsulna a személygépkocsi forgalom is. A fuvarozók ugyanakkor azzal érvelnek a tervezett intézkedés ellen, hogy a szigorú pihenési idők miatt az előzésben korlátozott vezető az időkiesést más autópálya-szakaszokon próbálja majd behozni ott növelve ezzel a baleset kockázatát.
Leszerelt/elvesztett rendszám
Amennyiben hiányzik a jármű rendszámtáblája, a rendőr mérlegelés nélkül vonja be a forgalmi engedélyt. Ezzel a javaslattal az egyre gyakoribb, rendszám nélküli közlekedést szeretnék visszaszorítani. A jármű egyedi azonosítója nélkül ugyanis nem lehet érvényt szerezni az objektív felelősség elvének, azaz amikor rendszám alapján járnak el a lefotózott szabálytalan autóssal (üzembentartóval) szemben. Miután a rendszám a jogszerűen felszerelt jármű része, a szakemberek szerint az a nélkül közlekedő jármű forgalmi engedélyét mérlegelés nélkül be kellene vonnia a rendőrnek.
Újabb, objektív felelősség körébe kerülő szabályszegések
Az újabb javaslatok között felmerült, hogy a buszsávok és a rokkantparkolók jogosulatlan használatát behelyezzék az objektív felelősség elve alá tartozó szabályok közé, így ezen szabálysértések elkövetői sem bújhatnának ki a felelősségre vonás alól. A közigazgatási bírság összege pedig lényegesen magasabb lenne a most kiszabható szabálysértési bírság összegénél.
Bukósisakot a kicsi bicajosoknak
Várhatóan kötelezővé teszik a 12 év alatti kerékpáros gyerekeknek a fejet védő bukósisak használatát. Egyébként pedig tervezik, hogy általában a biciklis közlekedés szabályait is átírják, ennek pedig örüljünk, hiszen sajnos a kerékpárosokat érintő balesetek nagy része amiatt következik be, hogy nem tudják a rájuk vonatkozó szabályokat.
Engedmény is lesz
A sok tiltás meg szigorítás mellett egy engedményről is hallani, piros lámpánál a motorosok ezentúl jogszerűen előregurulhatnának a sorban a stop-vonalig.
Eredmény is van – nekünk is, nekik is
A szigorúbb szabályok bevezetése és azok állandó napirenden tartása, mindennapi szerepeltetése a médiában, valamint a szigorúbb rendőri fellépéseknek és büntetéseknek köszönhetően az idén sokat javult a közlekedésbiztonság: 2008. január-augusztus hónapban a személyi sérüléses balesetek száma 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képet. A halálos balesetek száma 25%-kal csökkent, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy idén 209 fővel kevesebben haltak meg az utakon. Az ittasan okozott balesetek számában is jelentős javulás, 22,5%-os csökkenés következett be, tavaly az ittasan okozott balesetek aránya 13,86%, idén 11,06% volt.
Véleményét elmondaná másoknak is a témáról?
Tegye meg a publikáció blogposztján!
Augusztus végéig kb.105 ezer – több mint négymilliárd forintról szóló – közigazgatási hatósági bírságot szabott ki a rendőrség. A 105 ezer határozatból 93 ezret gyorshajtás miatt, 7 ezernél is többet a megállási és várakozási szabályok megsértése és több mint kétezret a tilos jelzésen áthaladás miatt hoztak meg. A 93 ezer gyorshajtásból 23 ezer esetben a sebességkorlátozó táblát hagyták figyelmen kívül a járművezetők. 58 ezer esetben a személygépkocsi, motorkerékpár vagy a 2,5 tonna alatti gépjármű vezetője a KRESZ sebességre vonatkozó általános szabályait sértette meg. Több mint 8 ezer esetben a sebességre vonatkozó általános előírásokat tehergépjárművek vezetői sértették meg, 4 ezer esetben a vasúti átjárón áthaladás szabályait sértették meg. A kiszabott bírságok átlaga negyvenezer Ft körül volt.