Innentől az elérhető technikai eszközök fejlettségével nagyjából együtt fejlődött a közlekedés. Kábé ötödannyi idő lett megtenni a London-Greenwich távolságot, mint 50-60 évvel ezelőtt. Kevesebb elfecsérelt idő, több munka, jobb-erősebb nemzetgazdaság. És hirtelen felparcellázható és beépíthető telkeket is jelentett mindez, ezt az üzemágat pedig maguk a vasút építtetői afféle melléküzletágként vittek. Költözz ki a városból és közlekedj befelé gyorsan és olcsón! Metroland (ahogy a metró miatt nevezték a metróval bejárható agglomerációt) 1938-tól nagyjából ugyanúgy nézett ki, és ugyanúgy működött egészen 1990-ig, amikor a humán interfész kivonásával modernizálták a jegyvásárlási procedúrát.
Persze korábban is lehetett automatából jegyet venni, konkrétan 1920-tól, és valamikor akkor vezették be a bérletet is, ami elővárosi és városi közlekedésre egyaránt érvényes volt. Metróügyben két fontos dolog van még: az egyik az azóta is mindenhol használt, torzított metrótérkép, amit egy Harry Beck nevű mérnök talált fel 1933-ban. A másik a közlekedési vállalatokat fémjelző, szabványosított betűtípusú kiírások, melyek ugyanazt a fontkészletet használják minden állomás nevéhez, az irányok és minden más információ jelzéséhez. Tudják, a karika, benne a névvel, vagy karika nélkül maga a felirat.
A közlekedés arculatának egységéről félórás videóinstalláció szól, amit a régi Hammersmith állomásról származó padról lehet megtekinteni. Mindenképp nézze végig, aki meglátogatja a múzeumot, van benne emeletes buszos driftelés is. Amúgy az emeletes busz nem borul fel, bármennyire is olybá tűnik, hogy magasan van a súlypontja. Megdöbbentő. A videót fali ernyőre de a földre is vetítik, mintegy a vászon folytatásaként. Ötletes és szépen kivitelezett az egész.
Elérkeztünk a modern föld feletti közlekedéshez, bátran igyanak egy kávét, mert sok van még. 1901-ben jelent meg az első villamos, ami 1915-re a buszokkal együtt már tényleg kiszorította a lovakat. Hanem a villamosnak is hamar befellegzett, a technikai fejlődés elérte azt a szintet, ahol a motor elég erős és megbízható volt a buszok mozgatásához. Mivel a buszhoz nem kell sem sín, sem áramvezeték, sokkal olcsóbban és rugalmasabban üzemeltethető, mint a villamos. Már csak a levegővel töltött gumi hiányzott a teljes kényelemhez, de ezt is hamar feltalálták. A Green Line Express buszvonalai hamarosan behálózták az utakat.
1901-ben, amikor még a lovak uralták a terepet, mindössze 186 halálos baleset volt Londonban. 1929-ben 1362 halott és több mint 55 ezer sérült volt a mérleg. Ezt a számot 30 mérföldes városi sebességkorláttal, egyirányú utcák bevezetésével és kivilágított gyalogátkelőhelyekkel mérsékelték.
A két világháború rendesen betett a közlekedésnek a lebombázott Londonban, azonban az élet akkor sem állt meg. A második világháború után leszereltek a villamosok és a trolibuszok, helyüket a ma is látható emeletes buszok vették át. Ezeket a buszokat Routemasternek keresztelték, ilyeneket látni a Benny Hill Show-ban, a Monty Python Repülő Cirkuszában, az A Buszon című sorozatban, valamint a Harry Potterben. Sok változatban léteztek, városi és elővárosi kivitelekben egyaránt, különféle ajtószámokkal. Nagy előnyük volt a megbízhatóság, a gyors utascsere és a temérdek álló- és ülőhely. 1955-re a londoni közlekedési vállalat lett a legnagyobb munkáltató a környéken, több mint 100 ezer alkalmazottal.
A Routemasterek ma már csak a belvárosi útvonalakon járnak, a 9-es és 15-ös járatokon, tehát aki ilyennel szeretne utazni, kénytelen kikeresni ezeket a járatokat, vagy elmenni valamelyik Budapest-széli MacDonald'sbe, azoknál is áll ilyen. Az összes legyártott Routemaster több mint fele ma is üzemképes, ezek különféle városokban teljesítenek szolgálatot Angliában és kívüle, a maradékuk meg kiállítási tárgy lett, például itt, Budapesten.
Egy kicsit beszéljünk arról, hogy milyen, amikor a megdöbbenéstől nem tudunk beszélni, csak fotózni. A képen látható omnibusz belteréről van szó. Tetszenek látni az ablakok felett lévő berakást? És megvan, hogy intarziásak a székek? Ne higgye, hogy ez csak a századelőn volt így. Itt van a korai földalatti egy kiállított kocsija, csak a kalaptartót figyelje! Aztán jön az intarziás ajtó! Gyakorlatilag minden kiállított tárgy – így az eredetijük is – míves, szépen kidolgozott munka.
Gyermekkel nyugodtam mehetnek múzeumozni, most is volt két iskoláscsoport. 5-6 éves kortól nagyon szórakoztató, minden interaktív, számítógépes installációk szerteszét, a járműveket kivéve minden forgatható, mozgatható, világít, vagy rejtett fiókja van. És sok a könnyen érthető, remekül összevágott videó. Szimulátorok is akadnak, mégpedig az emeletes buszt és a metrót lehet kipróbálni bennük. Mindkettő jópofa, de a metró az élethűbb. A még kisebbeket játszóház várja, és felvehető, korabeli, de gyermekméretű egyenruhák hozzák meg a jókedvet. Tekintse meg képgalériánkat, és múzeumozzon Londonban!
