A KRESZ-szabályok egy része konkrét magatartási szabály, azaz meghatározott helyzetben meghatározott magatartást ír elő, vagy az egyes forgalmi helyzetekben követendő eljárást szabályozza, míg a másik része általános magatartási szabályként fogalmazza meg azokat a követelményeket, melyeket a közlekedés résztvevői közlekedésének egésze kapcsán kíván érvényesíteni.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy történt-e szabályszegés a vádlott részéről. A KRESZ 3. §-ának c) pontjában foglaltak szerint aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. A bíróság vizsgálta, hogy a vádlott akár szándékosan, akár gondatlanul megszegte-e a fenti szabályt. Szándékos szabályszegés esetén az elkövető tudatosan hágja át a rá érvényes normákat, magatartása következményeit kívánja vagy a következményekbe belenyugszik, nyilvánvalóan erre a közúti közlekedés során csak rendkívül ritkán kerül sor.
A gondatlan szabályszegés súlyosabb megítélést igénylő változatában az elkövető előre látja magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, míg enyhébb formájában e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A közlekedés során általában a tudatos gondatlanság, luxuria fordul elő, azaz a szabályszegő jól tudja, hogy szabálytalan, tisztában van a lehetséges negatív következményekkel mégis, könnyelműen bízik azok elmaradásában. Ebben az esetben is erről lehetett szó, hiszen a balesetet okozó jármű vezetője nem sorolt be a két teherautó közé, amikor még ezt megtehette volna, és a záróvonal ellenére folytatta az előzést, bízott abban, hogy sikerül befejeznie.
A Toller balesetben tehát súlyos közlekedési szabályszegést követett el a vádlott, a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a Passat vezetője és utasa nem szegnek közlekedési szabályt, tehát a megengedett sebességgel és becsatolt övvel közlekednek.
Ezúttal a szabályszegésnek rendkívül súlyos következményei lettek. Minden kritika nélkül egyértelműen kijelenthető, hogy a baleset okozójának van büntetőjogi felelőssége, gondatlanul KRESZ szabályt, szabályokat szegett és ezzel balesetet okozott, rákényszerítette Toller László sofőrjét az út elhagyására. A baleset és a személyi sérülések ezzel a magatartással összefüggésben keletkeztek.
Meg kell azonban két nagyon lényeges kérdést említeni, amelyet a büntetőeljárás során nyilván nagyon részletesen vizsgáltak. Az egyik lényeges kérdés a sértettek közrehatásának kérdése, hiszen bekapcsolt biztonsági öv nélkül közlekedett mind Toller László, mind sofőrje. A rendelkezésre álló orvosszakértői vélemény szerint mindkét sérülés vonatkozásában lényegesen enyhébb következmények álltak volna be, Toller László, illetve a sofőr biztonsági öve be van kapcsolva.
A Bíróságok ezt a kérdést részletesen vizsgálták és megállapították, hogy a baleset egyértelműen a vádlott szabálysértő magatartása miatt következett be. Igaz ugyan, hogy a személyi sérülések mértékébe jelentős mértékben beszámít a sértett közrehatása, de mivel az adott baleset mindenképpen személyi sérüléssel járó eredménnyel következett volna be, akkor is, ha bekapcsolt biztonsági övek mellett történik, a vádlott bűnös a Büntető Törvénykönyv 187. §-a szerint minősülő gondatlan közúti baleset okozásának vétségében.
A másik felmerülő kérdés, hogy Toller László sofőrje a balesetkor a lehető legjobb megoldást választotta-e. A rendelkezésre álló információink szerint valószínűleg igen, ugyanis minden más komoly ütközéssel járó baleset hasonló, vagy még súlyosabb következményekkel járhatott volna, a bűncselekmény eredménye szempontjából tehát valószínűleg nem beszélhetünk további sértetti közrehatásról.
Van véleménye? Vitatkozna? Hozzátenne?
Írja meg a publikáció blogposztján !
Az ítéleti minősítés tehát halált okozó közúti baleset gondatlan okozására vonatkozott. Felmerülhet a kérdés, igazságos-e a magasabb minősítésű (halálos) következmények miatt felelősségre vonni a vádlottat, ha a szakértői vélemény feketén-fehéren kimondja, hogy az ilyen súlyos következmények becsatolt biztonsági öv és megfelelő sebesség esetén bizonyosan nem következtek volna be.
A büntetőjogi dogmatika szerint az elkövetőt a bűncselekmény eredménye szerint minősülő bűncselekmény miatt kell felelősségre vonni. Minden apró körülményt és műszaki, egészségügyi szakkérdést felderítve kell meghatározni a vádlott büntetésének mértékét, azaz a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként kell értékelni, ha a közlekedési baleset sértett résztvevői is közlekedési szabályt szegtek. Különösen, ha ennek a konkrét baleset szempontjából kézzelfogható súlyos következményei volt. A kiszabott jogerős ítélet sem enyhének, sem súlyosnak nem mondható.
