- Magazin
- Sport
- Doktor Wéber elemez
- forma-1
- formula-1
- török nagydíj
- max verstappen
- lewis hamilton
- valtteri bottas
Dr. Wéber elemez: Török diagnózis
Az eső idén sem kerülte el a Török Nagydíjat, de a tavalyihoz képest teljesen más tapadási viszonyok között kellett versenyezni, ami körönként 20 másodperces gyorsulást jelentett a nedves pályán.
Státusz:
16. futam, Török Nagydíj, Isztambul
- Ki ne emlékezne az F1 tavaly novemberi , isztambuli látogatására?! A vadonatúj aszfalton szinte korcsolyáztak az autók a novemberi esőben, Lance Stroll indult a pole-ból, szinte végig a Racing Pointok vezették a versenyt, végül Lewis Hamilton nyert, és lett hetedszer világbajnok. Ezzel együtt olyan alacsony volt a tapadás, hogy senki nem élvezte a körülményeket. Idén teljesen másképp festett a kép, mert a verseny promótere néhány héttel a futam előtt nagynyomású vízzel leborotváltatta a felső aszfaltréteget, megszabadítva azt az összes szennyeződéstől és a bitumentől, ami az aszfaltréteg hézagait tölti ki. Ennek hatására az aszfalt szerkezetét adó apró kavicsszemcsék élei ismét napvilágot láttak, aminek köszönhetően hatalmas mértékben nőtt a tapadás a tavalyihoz képest. Olyannyira, hogy már az első szabadedzés 15. percében megdőlt a 2005 óta fennálló pályarekord, amit anno még Juan Pablo Montoya állított fel a V10-es éra utolsó évében. Aki látta a fedélzeti kamerás felvételeket, annak a képernyőn keresztül is átjött, hogy milyen masszív sebességű kanyarokból áll a Hermann Tilke tervezte pálya, az ikonikus 8-as kanyarban pedig az 5 G-s oldalgyorsulást is elérték az autók.
- A pénteki nap végére 5 másodperccel voltak gyorsabbak a legjobb 2020-as száraz időnél, a Mercedes pedig gyakorlatilag teli betalálta az autói beállítását. Nem úgy a Red Bullok, akik erős alulkormányzottsággal küzdöttek, ahogy a mezőny java is, az extra tapadás kicsit meglepte a mérnököket is. A hétvége legnagyobb kérdése hamar eldőlt, a Mercedes ugyanis erre a pályára időzítette Hamilton elkerülhetetlen motorcseréjét, amit hét versennyel a vége előtt nem akartak tovább kockáztatni. Az adataik szerint csak a V6-ost érintette a megbízhatósági probléma, így végül nem egy teljes hibrid rendszert, csak a belső égésű motort cserélték, amivel a rajtrács vége helyett csak tíz helyet veszített a futamra, de így is kompromisszumos versenyre készülhettek. Na meg az eső jelentette lehetőségre, ami ezúttal is benne volt a levegőben.
- Szombatra meg is érkezett a csapadék, a Red Bull pedig erősödni látta az esélyeit, de az időmérőn már száradó pályán egyértelmű Mercedes-fölény bontakozott ki, idén nagynak számító tempófölénnyel az egyenesekben. Hamilton behúzta a Q3-at, de ez csak a 11. rajthelyet jelentette a büntetés miatt, a pole-t pedig statisztikailag Bottas szerezte meg. Verstappen így az első sorba ugrott, számukra ez volt a maximum egykörös tempóból, ám egy vasárnapi eső onnan akár aranyat is érhetett volna.
- Ami bizony meg is érkezett, és ugyan a rajt előtt már elállt, a zárt felhőzet és a levegő 95%-os páratartalma miatt gyakorlatilag semmit nem párolgott. Olyannyira nem, hogy az 1 óra 31 percig tartó verseny végére is csak épphogy elkezdett száradni az ív, de slick gumikra még akkor is alkalmatlan volt a pálya. Rendkívül ritka jelenségbe futott tehát a mezőny, hiszen normál esetben még az intermediate gumikkal is körök alatt felszárította volna az ívet a mezőny, ezzel szemben szinte konstans körülmények között tették meg az 58 kört. Ez viszont olyan extra tapadást jelentett az átmeneti esőgumikon, ami a slickeken szokásos jelenséget, a szemcsésedést hozta magával, gyakorlatilag leradírozva a vízelvezető árkokat a Pirellikről. Amint ez megtörtént, szinte slick gumi maradt utána, aminek még volt kopórétege a szerkezeti alap fölött, így aki átjutott a szemcsésedési fázison, gyorsabban haladt, amíg maradt futófelület a vászon fölött. Ez okozta a legnagyobb stratégiai kihívást a csapatoknak, illetve az a tény, hogy verseny közben még nem tudták, hogy az utolsó 10-15 körben alkalmas lesz-e a pálya slick gumikra, mert akkor nyert ügye lett volna azoknak, akik addig kivártak.
- Ebbe a csapdába szaladt bele a 11. helyről felzárkózó Hamilton is, aki sosem volt elég közel ahhoz, hogy Bottast és Verstappent levadássza, de a 3. helyre felérhetett volna optimális stratégiával. Persze ez utólag könnyebben eldönthető kérdés, akkor ott, a 35-40. kör környékén gyorsabban száradó ívek esetén akár a győzelem is szóba jöhetett volna. Így viszont csak menteni lehetett a menthetőt, az 51. körben történt kerékcserével az 5. hely megmaradt, a gyorsan érkező Gasly, Norris, Sainz hármas előtt.
- Esteban Ocon volt az egyetlen, aki végül kerékcsere nélkül teljesítette a futamot, ami a kerékcserés érákban 1997 óta nem fordult elő, akkor Mika Salo tette ugyanezt Monacóban egy Tyrrellel. Ezt a szabályok esős rajt esetén lehetővé teszik, ilyenkor ugyanis nem kötelező előírás a kerékcsere, ellentétben a szárazon rajtoló futamokkal. Ocon gumijain már a futófelület jó részén a vászon is kilátszott, a tempója pedig az utolsó 5 körben rohamosan visszaesett, és éppen csak megúszta, hogy megelőzzék. Az utolsó 8 körében 20 másodpercet kapott az Alfáktól, akikkel addig egy tempót, vagy valamivel gyorsabbat autózott, amíg azok kereket nem cseréltek.
- Hamilton is éppen ezen a határon táncolt, amikor végül behívták kerékcserére, hiszen 21 másodperccel vezetett Gasly előtt. Ha kint marad és utolérik, akkor esélye sem lett volna védekezni, ráadásul a defekt veszélye akkora lett volna, amit nem lehetett bevállalni a világbajnoki címért való küzdelemben. Ahhoz, hogy előrébb végezzen, a hibátlanul vezető Bottasszal egyidőben kellett volna cserélnie, vagy pedig a pályának gyorsabban száradnia, de ebben a felállásban onnan csak menteni lehetett a menthetőt, amit a csapat – Hamiltonnal ellentétben – tökéletesen átlátott. A zsigeri döntés ezúttal a hibás döntés lett volna.
Javaslat:
Kontroll: 2 hét múlva, Austinban