Dr. Wéber elemez: Amerikai diagnózis

Státusz:

17. futam, USA Nagydíj, Austin

• A hétvégi volt a 42. USA Nagydíj, egyben a 60. F1-es futam az Államokban, Austin pedig a 11. futamhelyszín ezek közül. A Forma–1 évtizedek óta próbálja megvetni a lábát odaát, de eddig kevés sikerrel, miközben volt olyan év (1982), amikor Long Beach, Detroit és Las Vegas is futamot rendezett. Ezen a hétvégén azonban megtörni látszott az átok, ugyanis mindhárom nap tömve voltak a lelátók, a hivatalos 400 ezres háromnapi nézőszám pedig F1-es szinten csúcsot jelent. A látszólag semmiből jött amerikai népszerűség kiváltója a Netflix dokumentumsorozata, a Drive to Survive, amelynek idén már a 4. évada forog, és ami történetmesélés szempontjából nagyon amerikaira sikerült. Érdekes, hogy a vb-éllovas Max Verstappen pont ezen okokra hivatkozva vonult háttérbe a sorozat szempontjából, mert számára túlzottan sok mesterségesen kreált elemet is tartalmaz a DTS. Egyéni szinten egyébként igaza van, de összhatásában a Drive to Survive egyértelműen pozitív produktum, amiről a túldramatizált részeket lefejtve még ős F1-esként is lehet érdekes és ritka pillanatokat és infókat találni. Jövőre ráadásul Miami is csatlakozik az F1-es körforgáshoz, így már két versenye lesz az USA-nak, a héten pedig Las Vegas is megpedzette, hogy 1981-82 után ismét vendégül látnák a Forma–1-et.
  
• A hatalmas nézősereg azonban nem várt gondot jelentett a szervezőknek, akik alultervezték a buszjáratokat, a pályán belüli tömeg kezelését vagy éppen az ivóvíz-utánpótlást, amelyek hiányára mindhárom nap rengeteg panasz érkezett. Hasonló volt a helyzet a pálya minőségével, amit hetekkel korábban a MotoGP mezőnye kis híján bojkottált a temérdek huplija és keresztbordája miatt, ám a promóter biztos volt benne, hogy ez nem jelent gondot majd az F1-es mezőnynek. Mondjuk úgy, hogy kissé optimista volt, mert ilyen mértékű és mennyiségű úthibával új pályát nem venne át az FIA, azonban meglévő helyszínként minden könnyebben átvihető – mint a példa is mutatja. Az árvizek és lemeztektonikai mozgások miatt állandóan mozgó altalaj folyamatosan formálja a pálya aszfaltját, de ettől még a tény tény marad: kritikán aluli pályacsík várta a mezőnyt Austinban.
• A tapadás ennek megfelelően változott a bordákon, a sebtiben legyalult bordák környékén vagy az ép részeken. Az autókat is megviselték az állandó ütések, a Red Bullok hátsó szárnya megrepedt, az elsőket mindenki toldozta-foltozta, a verseny pedig megint nem ment végig futómű- vagy szárnytörés nélkül (Gasly, Ocon, Alonso). A telt házas fesztiválhangulat és az izgalmas verseny elhomályosították ezeket a problémákat, ám jövőre ez biztosan nem maradhat ennyiben.
• Az első szabadedzésen erősen kezdett a Mercedes, de hamar egyértelmű volt, hogy más motorüzemmódban köröztek a többieknél, mert péntek délutántól egálba kerültek a Red Bullal. Az időmérőn aztán Verstappen talált még egy fokozatot, és kihasználta az Red Bull javuló beállításait. A Mercedes viszont egy helyben toporgott, a péntek délelőttihez képest nem tudtak javítani az autón, minden változtatásuk csak rontott, így visszatértek az alapokhoz.
• Idén hetedszer rajtolt egymás mellől a két bajnokaspiráns, és Hamilton pillanatok alatt elhalászta az első helyet, amit nem is nagyon tudott védeni Verstappen, aki annak is örülhetett, hogy a 3-as kanyarba menet Perez volt mellette, aki elegánsan maga elé engedte a csapattársát. A csata azonban itt messze nem dőlt el, mert az első körben is látszott, hogy a közepes gumikon a Red Bull gyorsabb, csak épp előzési helyzetbe nem tudott kerülni, mert a Mercedes végsebessége érezhetően jobb volt az egyenesekben.
  
• A verseny egyik kulcsmomentuma épp emiatt következett be, Verstappen már a 10. körben kiment kereket cserélni, ami váratlanul korai húzás volt az 56 körös versenyen. A Hamilton mögött túlmelegedő gumikkal nem akartak tovább sakkban tartva maradni, így inkább alávágtak Hamiltonnak. A Mercedes bokszfala tudta, hogy egy körrel később már csak a holland mögé jöhetnének, ezért hosszabb első etapra váltottak, amibe viszont Perezzel köpött bele a Red Bull, hiszen a mexikói kiállása után a Mercedesnél sem várhattak, különben a 2. helyük is veszélybe került volna. A későbbiek fényében ez is fontos mozzanat volt, enélkül Hamilton további 3-4 kört is megtehetett volna jó tempóban, és akkor a végén még frissebb gumikkal érkezik, de a Red Bull ezt az ajtót rájuk zárta.
  
• A kiállások után 6 másodperc fölötti Verstappen-előny alakult ki, ám a kemény keveréken a holland túl nagy tempót diktált az elején, így Hamilton gyorsan közeledett rá a 20. kört követően. Mivel a Mercedes már közel alávágás távolságba került féltávnál, ezért a Red Bull a második cserére is kihívta Verstappent, így viszont az ideálisnál hosszabb utolsó etap maradt nekik. Hamilton ezzel szemben 8 körrel később váltott csak, és 8,8 mp hátrányból eredt utána, a tempója azonban jelentősen jobb volt, átlagban 0,7 másodpercet faragva a hátrányából. Az 50. körre gyakorlatilag utolérte a Red Bullt, de a DRS-távolság határán megtorpant, és kezdetét vette egy állóháború, amiben egyikük sem akart hibázni.
• Az utolsó előtti körben Mick Schumacher lekörözése volt az egyetlen zavaró tényező az egyenletben, akit pont a legrosszabb helyen, a 3. szektorban ért utol. A német végül az utolsó előtti kanyarnál állt félre, ám Verstappen addigra 0,642 mp-t veszített mögötte az előző körökhöz képest ugyanezen a szakaszon. Szerencséje a szerencsétlenségben az volt, hogy a Haas miatt a célegyenesben nyithatta a hátsó szárnyát, így 0,29 mp visszajött az időveszteségből, de ez a megtorpanás a turbulens levegőben döntő fontosságú is lehetett volna a csata végkimenetele szempontjából.
  
• De nem így lett, így Verstappen 12 pontra növelte az előnyét egy olyan pályán, amit előzetesen mindenki inkább a Mercedes felségterületének tekintett. Sakknyelven fogalmazva a Red Bull sötét bábukkal játszva győzött Austinban.

Javaslat:

Kontroll: 2 hét múlva, Mexikóvárosban