Amennyiben olcsó BMW-re volt szükség, sokáig volt megoldás az E36 háromajtós változata, amit lehet úgy is nézni, hogy egy alapmodell abból az időből, amikor még nem volt ennél kisebb szám a BMW matekóráján, esetleg egy furcsa összvér, nyomokban E30-as alkatrészekkel. De az egészen biztos, hogy sokaknak hozta meg az olcsó pályanapi játékszer élményét, esetleg az éjszakai hókocsizás örömét.
90-től egészen 170 lóerőig terjedt a skála, aminek a legtetején persze, egy szívó sorhatos állt. Több mint 370 ezer darab készült a Compactból, aminek simán lehetett volna M-es csúcsmodellje is, ha a BMW nem kaszálja el az ötletet arra hivatkozva, hogy a könnyű és erős autó tapasztalt pilótát kíván.
Norvégiában azonban egy elvetemült kitalálta, hogy még hat henger is kevés a kis 3-asnak, ezért egyenesen a legnagyobb BMW motorját pakolja a Compactba, a 850CSi V12-esét. Az S70B56 kódú motor 375 lóerős és 550 Nm nyomatéka van, amivel biztos könnyedén viszi a bódét, de az is biztos, hogy a súlyelosztásnak és a vezethetőségnek nem tett jót, hogy kétszer akkora vas figyel az orrában. Utasterében teljes az M-es hangulat az M3 üléseivel és az óracsoporttal, valamint a karbon dekorbetétekkel. Az M3-astól nem csak műszerfalat, hanem a futóművet is örökölte.
Z3 M-be már a BMW is pakolt 12 hengert, ami végül nyomatékos lett ugyan, de nem ment jobban, mint a hathengeres változat, ellenben katasztrofális vezethetőségről számoltak be azok, akik hajthatták kicsit. Valószínűleg ez a 104 ezer kilométert futott V12-es 3-as is épp ilyen. Különlegességnek kiváló, de hengerből is megárt a sok.
Nézd Karotta M3-asát, meg további két M3-as BMW-t a videóban itt: