A Halálos iramban filmek, a Need for Speed Underground játékok és a régi magazinok erőteljesen meghonosították a tuning-kultúrát a fejekben. Sajnos nem biztos, hogy az igényes végét. Akkoriban sok esetben a hangsúly a minél nagyobb fokú átalakításra helyeződött, aminek ráadásul a lehető legharsányabbnak kellett lennie. Az, hogy az elkészült autó összhangja stimmel vagy sem, már mellékes volt. Hatványozta a problémát, amikor a kispénzű tunerek próbálták lemásolni ezeket az eleve véleményes alkotásokat.
Azóta sokféle trendet megélt a tuning világa, ami, mint minden irányzat, folyamatosan változott, változik és változni is fog. Az ültetés évek óta elképesztően népszerű és az air-ride rendszerek árának szelidülésével egyre többen megélhetik a ride low, park lower élményt. A kilencvenes és kétezres évek eklektikus, sokszor bazári irányzatai után, mintegy túlkompenzálás gyanánt, az egyszerűség és a letisztultság vált népszerűvé. Olyan vadhajtások mellett, mint amilyen például a Hellaflush volt, úgy tűnik, kezd meglenni az arany középút. Újra kezdenek népszerűvé válni az extrémebb színek és dekorációk, de a widebody-kitektől se félnek már annyian. Utóbbiban valószínűleg hatalmas szerepe van a japán RWB-nek: az őrült zseni, Akira Nakai túlzón kiszélesített 911-esei elképesztően népszerűek lettek és hamar világhírűvé váltak.
Rengeteg új felnigyártó jelent meg, akik egymásra licitálva adják ki a szebbnél szebb, olykor extrémnél extrémebb garnitúrákat. Kezdenek visszatérni a versenyautók hangulatát imitáló alkotások is, sőt, a 80-as és 90-es évek azóta ikonikussá vált optikai kiegészítőit is szívesen építik be újra. Persze a durva ültetések népszerűsége azóta is töretlen maradt.
Van egy találkozó Wroclawban, Lengyelországban, ahol az európai tuningautós élet legjobbjai képviseltetik magukat: ez az Ultrace. Az irány jó: inkább kevesebb autót engednek a placcra, cserébe azok legyenek igényesek és tényleg egyediek. A felhozatalon jól látszik, hogy a szervezőelv nem függ irányzattól, márkától és korstílustól: a lényeg, hogy az átalakított autó összhangja jó legyen. Arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a meghívott autók minél többféle stílust képviseljenek.
Aki nyitott az ilyesfajta átalakításokra, valószínűleg megtalálja azt a darabot, amitől őszintén leesik az álla. Jól megfér egymás mellett a modern elemeket a retró stílussal ügyesen ötvöző, air-ride-os C3-as Corvette, a visszafogott, OZ Futurákra ültetett E38-as BMW vagy a teljesen elvetemült, középmotoros kettes Golf. Sőt, még az olyan gyári szupersportautók, mint a Pagani Huayra vagy a Ferrari Enzo, illetve a kicsit szakadt hobbi driftgépek se hatnak életidegennek ebben a környezetben.
Fontos megjegyezni, hogy bár sokan nem értik, hogy mire jó ez az egész, hiszen a legtöbb autó irgalmatlan mennyiségű pénzből készül és sokszor a használhatóságuk is megkérdőjelezhető, ezeknek az autóknak a szoborszerűvé faragásába befektetett munka általában rengeteg, és a tulajok is azért kezdenek bele, mert nekik így szép a világ. A tuning egy fajta önkifejezési eszköz, amit nem kötelező érteni. Van, akinek egy visszafogottabb stílusú Caravaggio-alkotás jön be, van olyan, akinek egy földtől elrugaszkodott Picasso-mű a kedvence, de olyan is akad, akinek egy társadalomkiritikus Banksy-festmény tetszik.
Fotók forrása: Ultrace
