Tornádók és járművek: 6 tonna nem elég

“Melegh Imre, az állami gazdaság kerületvezetője a következőket mondta el: Körülbelül nyolcvan méter széles légörvény érkezett Nagybarátiba szombaton este negyed öt körül, s — számításaim szerint — másfél perc alatt vonult át a pusztán. (...) Tizenkét bikaborjút a Kaposvári Húskombinátba szállítottunk levágásra. Az udvaron állt egy SZK—4 típusú kombájn: azt egyszerűen felemelte, s harminc méterrel távolabb vágta földhöz.” – írta ezt a Somogyi Néplap 1972-ben, július 16-án, vasárnap.

Felemelte, s harminc méterrel távolabb vágta földhöz. Csak véletlenül tudom, milyen egy SZK-4-es. A szomszéd faluban lakott a kombájnos, nyaranta jött, nem szólt sokat, aratott feszt. Borzasztó magas, tejfölszőke, előre álló fogú ember volt, a fülke nélküli gép kiszögellésén egy cafrangos vászondarab alatt ült görbe háttal, alatta 6 tonnányi fáradtpiros rosztovi mechanika. 15 km/h-t ha tudott műúton, zihált benn a 75 lóerős négyhengeres, ekkora súlyt magában is nehéz mozgatni, nemhogy még emelgetni.

Tornádó esetén az autó - se semmilyen mezőgazdasági gép - nem menedék, még a Katasztrófavédelem honlapja is kiemeli: “Ha gépjárműben van a tornádó érkezésekor, hajtson a tornádó haladási irányától mindig jobbra, a lehető leggyorsabban [az északi féltekén a tornádók forgásiránya 99 százalékban az óramutató járásával ellentétes]. Keressen egy felüljárót, alacsony hidat, vízátvezető csatornát, és keressen alatta menedéket. SOHA NE MARADJON A JÁRMŰBEN!”

A tornádó-szakos viharvadászok viszont élik a veszélyt, képtelenül hosszú antennákkal, mobil radarokkal és egyebekkel felszerelt járművekkel erednek neki az amerikai prérinek, és keresik a szupercellát, ami tisztességes tölcsért fial majd a helyi tévének vagy a Youtube-streamnek. 90 százalékuk amatőr vagy kispénzű kutató, kevesen vannak, akik mögött óriáscég csörgeti az erszényt, így a felszerelés és a választott autó milyensége is széles skálán mozog.

A tevékenységnek megvannak a maga műszaki követelményei, amiket látszólag csak a célszerűen átalakított, Mad Max-stílusú monsztrőzök képesek teljesíteni. Ezek többnyire helyi óriás-pickupokként (pl. RAM 3500, Ford F450) jönnek a világra, amiket előbb alvázig csupaszítanak, acéllemezzel és/vagy kevlárral borítanak be, az üvegek helyére golyóálló plexitáblákat építenek, aztán vagy pankrátorok (Dominator) vagy tehenek (Dorothy) után nevezik el őket. [utóbbi valójában Óz-referencia]. A két végletet nézzük meg.

A Storm Chasers a Discovery Channel alapműve, amiben Sean Casey operatőr ugyanazt próbálja elérni a tornádókkal, amit James Cameron a Mariana-árokkal: megnézni, jó közelről. Ám ami Cameronnak a Deepsea Challenger nevű batiszkáf (mélytengeri merülőhajó), az Casey-éknek a TIV (Tornado Intercept Vehicle) volt: egy F450-es Ford, körbe 3-6 mm vastag acéllemezekkel, egyedi acélvázzal, 1,2 centi vastag Lexan polikarbonát oldalablakokkal, elöl pedig 38 milliméternyi karcmentes edzett üveg+Lexan szélvédővel.

Az átalakításokkal együtt kicsivel nehezebb is, mint az SZK-4: 6350 kiló, mindezt egy 7,3 literes V8-as turbódízel mozgatja. A viharvadászok egyébként nemcsak a fogyasztás és a strapabírás miatt választanak dízelt: katasztrófa esetén a benzin gyorsabban elfogy a kutakról, mint a gázolaj. Ebből 230 liternyi fér a TIV-be, ami a hájas test ellenére is jó 800 kilométerre elegendő. Persze a fogyasztás is szempont, egy hét viharvadászat alatt 5500 kilométert is bele lehet hajtani az autókba.

A lenti videón a TIV utódja, a TIV2 ácsorog végig egy tornádót.

Pontosan nem tudni, mennyibe kerül megépíteni egy ilyet, de a TIV-et 80 ezer dollár (~27 millió forint) környékére taksálják, az egy komolyabb prémium szedán ára. Egy hobbistának ennyi pénze nincs, de nem is kell. Ezek célgépek, amikkel a lehető legközelebb próbálnak jutni a tornádóhoz, hogy onnan méréseket végezzenek, és a fentihez hasonló tenyérizzasztó videókat lőjenek – Sean Casey egyenesen IMAX kamerával dolgozott, aminek külön forgatható tornyot is kiépített a TIV-en.

Az értékes meteorológiai adatok gyűjtéséhez, szondák kihelyezéséhez nem feltétlenül szükséges ennyire közel lenni az örvényhez, így az átlagos felhasználónak a kézműves tankok is túlzóak. Alacsonyabb szinteken a megbízhatóság és az olcsó fenntartás felé tolódik a hangsúly, így van, aki a több százezer mérföldes Subaru Foresterre esküszik, de a profi Tim Samaras és a TWISTEX viharvadász csoport is megelégedett az egyszerű szedánokkal – egyetemi/kutatói fizetésekkel, kábeltévés szponzoráció nélkül nem is nagyon volt lehetőségük másra.

Nagy kérdés, hogy ma is élnének-e, ha a nyeszlett Chevrolet Cobalt helyett egy 6 tonnás bunkerben éri őket egy EF3-as 2013. májusában. Ez volt az első olyan tornádó, amiben viharvadászok is odavesztek: az áldozatok között volt Tim Samaras, fia, Paul Samaras és kollégája, Carl Young. Körülbelül 4 kilométer széles légörvény érkezett El Renóba péntek este hat körül, s – számítások szerint – 40 perc alatt vonult át a pusztán. A szélessége miatt szemmel azt sem lehetett pontosan megállapítani, hogy egyáltalán (többörvényes!) tornádóról van szó, a mozgását kiszámítani még annyira sem.

Több csapat is követte az eseményeket, így elég pontos képünk van arról, hogyan történt a baleset, egyúttal a tornádóba kerülő autók pusztulásának anatómiája is kirajzolódott. Meg nem erősített becslések szerint a tornádó külső kerületén 500 km/h-s sebességű lökések is voltak, a szél előbb felborította, majd fél kilométeren keresztül, nagyjából 90 km/h-s sebességgel forgatta tengelyei körül a Cobaltot. Egy borulásos baleset, aminek sosem akar elfogyni a lendülete: a centrifugális erő miatt Paul és Carl kirepült az autóból, a roncstól 400 méterre találták meg őket – két ellentétes irányban –, Timet az öv tartotta az autóban, őt a beszakadó tető, és a lassan galacsinná torzuló kocsitest zúzta össze – az autót egy csatornában találták meg két kerék és motor nélkül.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kutatása szerint legalább 117 km/h-s szél kell ahhoz, hogy egy átlagos autót megmozdítson, a borításhoz azonban – az Alkalmazott Technológiai Tanács tanulmánya szerint – már 209 km/h órás sebesség a minimum, ez a Módosított Fujita-skálán 3-as szintű tornádónak felel meg. Mindez persze függ az autó súlyától, alakjától és egyéb faktoroktól: a legkomolyabb viharvadász autók állítólag 320 km/h-s szelet is kibírnak, köszönhetően a talajba fúródó acéltüskéknek és a leereszthető szoknyának, ami megakadályozza, hogy az autó alá kapjon a szél.

Egyelőre nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás hatással lenne a tornádók gyakoriságára, a katasztrófa-videók száma viszont határozottan nő, így a rendes viharvadász autókat sem lehet egyhamar nyugdíjazni. Sőt, 2024-ben jön a Twister folytatása is, a Twisters, ajánlom, hogy Somogyban játszódjon.