A turbófeltöltő először a 20. század elején jelent meg, amikor Alfred Büchi, a svájci gépészmérnök 1905-ben szabadalmaztatta az elsőt 204630 lajstromszám alatt. Azonban az autóiparban ez a technológia csak jóval később, a második világháború után kezdett elterjedni és fejlődni.
Habár az alapelv 117 éve változatlan - minél több levegőt kell betolni a hengerekbe - a turbók óriási fejlődésen mentek át az évek alatt, és megjelent a Twin-turbó, a Twin-scroll turbó, a VGT (változó geometriájú turbó), és az elektromos vezérlésű turbófeltöltő is.
Az első sorozatgyártású autó, amelyben turbófeltöltőt használtak, az Oldsmobile Jetfire volt, amit 1962-ben kezdtek el gyártani az Egyesült Államokban. Közvetlenül ezután a Chevrolet is kiadta a saját turbófeltöltős modelljét, a Corvair Monza Spyder-t ugyanabban az évben. A turbófeltöltők használata az autóiparban azóta folyamatosan nőtt, ma már számos autómodellben megtalálhatók.
A romantika legfőbb stílusjegye az elvágyódás, vagyis hogy arra vágyunk, ami épp nincs. A kétezres években boldog-boldogtalan turbósítani akart, mert attól jobban ment az autó. Most, hogy a gyártók már eleve turbós autókat gyártanak, az emberek a szívó motorokat keresik és részesítik előnyben. Tény, hogy talán nem az ezres háromhengerest kellene tüsszögtetni...