Saab 900 – A baseball sapka
A svéd cég máig legjellegzetesebb modellje a rettentő merész külsejű 900, amit a köznyelv baseball sapkának hív. Az elnevezés nem véletlen: a szinte függőleges, magasra nyúló szélvédőjével és hosszú, egyenes motorháztetejével a 900 valóban hasonlít a népszerű ruhadarabra. A minden részletében szokatlan Saab csúcsváltozata, vagyis a 900 Turbo Aero a kétliteres, turbós motorja 175 lóerőt tudott, ami 8,5 másodperces nulla-százhoz volt elég, tehát elég haladós darabnak számított a maga idejében. Az Aero elnevezés egyébként nem az aerodinamikára utal – vicces is lenne –, hanem egy sportos kiegészítőkból álló csomagot jelöl. A háromajtósként, négyajtósként és kabrióként is gyártott 900-as különböző változatait 1978 és 1998 között gyártották. Fotó: Gergo Keseru

Saab 9-3 Viggen – Ez tényleg vadászgépről kapta a nevét
A legendás 900-as szellemi és formai utódjának tekinthető 9-3 megtartotta az elődje furcsa arányait, de sokat puhítottak a szögletes dizájnon. A 9-3-asok között egyértelműen a mokány SVO 900 Concept utcai változata, vagyis a Viggen a király. A mélyre húzott, hatalmas lökhárítóival, a küszöbtoldatokkal, a nagy felnikkel és a hetyke szárnyával a 9-3 Viggen nagyon pofás darab lett. Haladt is: a 2,3 literes, turbós benzines gyárilag legerősebb verziója 230 lóerőt és 350 Nm-t tudott, ami egy egészséges, 6,5 másodperces nulla-százhoz volt elég. A Saab Viggen vadászgépről elnevezett, rohadt erős, elsőkerekes autó – némileg kellemetlen – érdekessége, hogy hírhedten nehéz volt vezetni, kicsavarta a sofőr kezéből a kormányt. Fotó: Saab

Saab 99 Turbo – Az első turbós
A korábban főleg kevésbé sportos autókat készítő cégnél 1977-ben úgy döntöttek, hogy kéne az akkor már régóta futó 99-be némi plusz kakaó: rácsavartak hát a saját fejlesztésű, szívó kétliteresre egy turbófeltöltőt. Az első, gyárilag turbós Saab 145 lóerőt tudott, ami akkoriban elég istenesnek számított. A forma már itt is baseball sapkára emlékeztetett, de ezt az utódjánál, vagyis a 900-asnál maxolták ki igazán. Fotó: Saab Planet

Saab Sonett I – Riadt Porsche 550
A Saab az ötvenes években a praktikus, nem túl gyors modellekre fókuszált, készítettek azért sportautót is. A kétüléses Sonett I prototípus Rolf Mellde vezetésével készült, és nagy terveik voltak vele. A leginkább egy kicsit félős Porsche 550-re hasonlító, lapos sportautóba egy 748 köbcentis, háromhengeres, kétütemű motort szereltek, amit 58 lóerőt tudott. A 600 kilós autóval versenyezni szerettek volna, ami végül a szabályok változása miatt nem valósult meg. A tervezett kétezer darab helyett mindössze hat Sonett I készült 1955 és 1957 között. Fotó: wikimedia

Saab Sonett III – Van szebb nála
Az ötvenes években készült Sonett I és a hatvanas években gyártott Sonett II után 1970-ben mutatták be a Sonett III-at, ami jó eséllyel a Saab legfurcsább külsejű autója. A Sonett III arányai semmilyen szögből nem stimmelnek: a tengelytáv rövid, a kabin kicsi, a géptető végtelen, az első túlnyúlás pedig váratlanul hosszú. A motortérbe 1,5 literes és 1,7 literes V4-es motorokat szereltek, mindkét változat 65 lóerőt tudott. A nagy kacsacsőrre emlékeztető Sonett III már nem prototípus volt: a közvetlen elődjével együtt összesen valamivel több, mint tízezer darabot gyártottak belőle. Fotó: Mr.choppers / wikimedia

Ursaab – Itt kezdődött minden
A legelső Saabot még 1945-ben kezdték tervezni, a prototípust 1947-ben mutatták be. A Karl-Erik Sixten Sason tervezte Ursaab igen légies, szép vonalú autó lett, amin markánsan látszik, hogy egy olyan cég készítette, ami egyébként repülőgépekkel foglalkozik. Az áramvonalas, szárnyra hasonlító újdonságot sokak számára elérhető népautónak szánták, ami olyan típusokkal kelhet versenyre, mint például a Volkswagen Beetle. Fotó: wikimedia

Saab Aero-X Concept – Optimus Prime is elismerően nézné
A Saab 2006-ban mutatta be a szexi Aero-X koncepcióautót: a lapos, mokány sportautó a hosszú géptetejével, a széles csípőjével olyan, mintha a Shelby Daytona modern átirata lenne. A mutatós tanulmányautóba hihetetlenül látványosan lehet bejutni: az egész szélvédő a tetővel és az ajtókkal együtt előrefelé kinyílik. A Transformers-filmeket idéző origaminak igazi funkciója ugyan nincs, mégis elképesztően jól néz ki. Fotó: wikimedia

Saab 9-5 – Szomorú vég
Sajnos a Saab Automotive ma már nem létezik, a 2009-ben bemutatott 9-5 a gyártó utolsó modellje. A nyúlánk, húsos 9-5 az első generációs Opel Insignia tesója, ahhoz hasonlóan a General Motors Epsilon platformjára épült. A szép vonalú, nagy szedán az utolsó Saab, amiből nem véletlenül látsz keveset az utakon: alig 11 ezret gyártottak belőle. Fotó: Papp Tibor / Totalcar

Saab 37 Viggen – Az SR-71 védelmezője
Nem hagyhattam le a listáról a gyártó egyik leghíresebb repülőjét, a Saab 37 Viggent, amiről a korábban már említett, hergelt 9-3 kapta a nevét. Több változatban is gyártották a főleg a Svéd Királyi Légierő által használt Viggeneket: készült belőle vadászbombázó, vadászgép és felderítő is. Egyszer még egy meghibásodott SR-71 Blackbirdöt is megmentettek a szovjet MiG-25-ösöktől: az SR-71 egyik hajtóműve elszállt, ezért a normál tempójánál jóval lassabban poroszkáló Blackbirdöt JA-37 Viggenek kísérték biztonságba, mielőtt a MiG-ek lelőhették volna. 1970 és 1990 között összesen 329 Viggent gyártottak, az utolsót 2007-ben szerelték le. Fotó: tim felce / wikimedia

Saab JAS 39 Gripen – Ilyen még nekünk is van!
A Saab 37 Viggen utódja a JAS 39 Gripen, ami egy különböző harci feladatokra is alkalmas katonai repülő. A háromfeladatú – vadász, támadó, felderítő – Gripenek közül az elsőt 1996-ban állították szolgálatba. A Magyar Légierőnek 14 van belőle, de használja még a Svéd Királyi Légierő – nekik kicsivel több, 204 darab van készleten –, a Cseh Légierő, a Dél-Afrikai Légierő és a Thai Királyi Légierő is. Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar