Elfeledett koncepcióautók, pedig megváltoztathatták volna a jelent

Szinte hihetetlen, hogy egyik másik nagy autógyártó már 20-30 évvel ezelőtt is kísérletezett olyan koncepciókkal, amelyek csak ma váltak általános, kiforrott technikává. Öletek és izgalmas megoldások mentek a süllyesztőbe alacsony érdeklődés, technikai korlátok vagy túlzottan nagy pénzbefektetés miatt, pedig képesek lettek volna a feje tetejére állítani az egész autóipart, mégsem tették. Lássunk néhány igazán izgalmas koncepciót a közelmúltból, amelyeknek részleteiből azért csak-csak megvalósult valami.

2003-ban, 13 évvel az Alfa Romeo első sorozatgyártott SUV-ja (Stelvio) előtt mutatták be a Kamal koncepcióautót.

Akkoriban az Alfa Romeo elég széles palettával büszkélkedhetett, amin simán elfért volna egy luxus-SUV. Nem csak prémium külsőt és belsőt ígért, hanem állandó összkerékhajtást és intelligens nyomatékelosztást a vezethetőség érdekében.

Ennél még izgalmasabb, hogy egy 3,2 literes, szívó V6-os motor került volna bele 250 lóerővel és 300 Nm forgatónyomatékkal. A teljesítmény egy hatfokozatú szekvenciális automata váltón ment volna keresztül, a Kamal végsebessége 200 km/h felett alakult ezzel a konfigurációval.

A 2000-es Los Angelesi Auto Shown mutatta be a Volkswagen újdonságának új kivitelét. Éppen csak két éve került piacra az eredeti Bogár újragondolása, a New Beetle, máris mutattak hozzá egy izgalmas kivitelt Dune néven. Ez egy terepre felkészített, emelt New Beetle, sárvédőíveit nagyobbra vágták, hogy elférjenek alatta a 18-as felnik a terepgumikkal. Módosítottak az első és hátsó lökhárítón, nagyon vagány külsőt kölcsönözve az akkoriban amúgy is divatos autónak.

Ezeknél talán még izgalmasabb részlet, hogy a New Beetle Dune 4Motion összkerékhajtás mellett a Volkswagen akkori VR5-ös motorját kapta volna egy hatsebességes manuális váltóval. Ezt a kombinációt toldotta meg a 12 centis tartományban állítható légrugós futómű.

A beltérben elég kevés módosítás történt, ám a műszeregység új. Kerültek rá kiegészítő műszerek és középre valamilyen navigációs kijelző - erről ma már sajnos keveset tudni.

A Mitsubishinek komoly tervei voltaka 2000-es évek elején, ők 2010-re utcakész elektromos autópalettát szerettek volna a magukénak tudni

A Mitsubishinek komoly tervei voltak a 2000-es évek elején, ők 2010-re utcakész elektromos autópalettát szerettek volna. Ennek az egyik lépcsőfoka a négy agymotorral szerelt Lancer Evolution MIEV. Kerekenként egy villanymotor hajtotta a prototípust, így egy rakás alkatrész kimaradt a hajtásból. Nem véletlen, hogy a kész autó a nehéz akksi ellenére is csak 1590 kiló volt, míg a legendás Evo 1540.

A villanymotorok egyenként 50 kW-tot nyújtottak, a rendszer teljesítménye így 268 lóerő volt, mellé 518 Nm nyomaték állt rendelkezésre. A különálló villanymotorok olyan lehetőségeket nyitottak meg a mérnökök előtt a hajtásképlet oldalán, mint még soha, de az autó végül nem jutott el a sorozatgyártásig a vállalat pénzügyi problémái miatt.

A Ford Synthesis 2010 neve megtévesztő, hiszen ez a koncepció 1993-ból származik. A cél az volt, hogy egy igazán fenntartható, olcsó és életciklusa végén újrahasznosítható autót hozzanak létre.

Az egész autó alumíniumból készült és 98 százaléka újrahasznosítható ha életciklusa végéhez ér. Ezzel a megoldással egyébként 46 százalékkal könnyebb, mint egy hagyományos szerkezetű autó ugyanebben a méretben. Ezzel egyébként nem csak a súlyon spóroltak, de tesztelték az alumínium szerkezet merevségét és biztonsági tulajdonságait is.

Az autó súlyát sikerült egy tonna alá szorítani még úgy is, hogy feltöltötték olajokkal, üzemanyaggal és egyéb folyadékokkal. Az összeszerelés során több alkatrészt még csak nem is hegesztettek, hanem egy speciális ragasztót használtak szegecsek mellett. A koncepcióba terveztek 1,2 literes, háromhengeres, kétütemű motort, illetve később egy 1,8 literes, négyhengeres, négyüteműt a korabeli Escortból.

A Toyota Alessandro Volta egy izgalmas, kétüléses, középmotoros hibrid sportautó koncepció volt, mely nevét a híres olasz fizikusról, Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta-ról kapta. Azt akarták bizonyítani a típussal, hogy ha egy ilyen lapos sportautóban elfér egy környezetbarát hajtásforma, akkor a limuzinok és a kompaktok világában sem lehet akadály.

A koncepció szerint az Alessandro Volta a Lexus RX400 belsőégésű motorját kapta volna. Ez egy 3,3 literes V6-os, mely közvetlenül nem csatlakozik a hajtáslánchoz. Csupán áramot termel a két tengelyen elhelyezett villanymotornak, amik így akár mind a négy kereket képesek hajtani. A karosszéria formája egyébként nem egyedül a japánok érdeme, az olasz Italdesign is besegített.

Egészen meghökkentő látványt nyújtott 1991-ben az első Renault Scenic koncepcióautó, melyért Patrick Le Quément volt a felelős.Olyan nevek fűződtek az ő nevéhez, mint az első két Megane generáció, a méltán népszerű Twingo, a kissé különc Avantime és még egy rakás ismert Renault.

Egészen meghökkentő látványt nyújtott 1991-ben az első Renault Scenic koncepcióautó, melyért Patrick Le Quément volt a felelős. Olyan típusok fűződnek az ő nevéhez, mint az első két Megane generáció, a méltán népszerű Twingo, a kissé különc Avantime és még egy rakás ismert Renault.

A koncepció nem csak azért volt különleges, mert mind a négy ajtaja tolóajtó volt, ezzel a parkolók királyává téve a modellt. Különlegesnek számított akkoriban a szendvicspadlós felépítés, mely szerkezeti merevséget adott és új lehetőségeket nyitott meg a hajtás és a futómű elrendezésében.

A koncepció szerint a Scenicben egy kétliteres, négyhengeres, renault motor dolgozott volna összkerékhajtással megspékelve. Minden tengelyen független felfüggesztést álmodtak meg a mérnökök, ezt hátul hosszirányú lengőkarokkal oldották meg. Így nagy szögben meg tudták dönteni a lengéscsillapítókat és több csomagtér maradt.

A Renault Next koncepcióautó rettenetesen előremutató szerkezet volt 1995-ben. Nem csak hibrid hajtásláncot használt, amivel az átlag benzinfogyasztását képes volt eltolni 3,4 liter/100 kilométerre, de a hátsó tengelyen két agymotor dolgozott. Ezeket egészítette ki egy 750 köbcentis, háromhengeres benzinmotor és az egész együttest a kor színvonalán elég erősnek számító számítógép vezérelte.

A hátsó tengelyre került egy 150 kilós akkumulátor, de a szerkezet így is alig 875 kiló maradt menetkészen. Ezt úgy érték el, hogy a szerkezetet és a karosszériát vegyesen építették meg kompozitból, alumíniumból és szénszálból. Utóbbinál a francia Aérospatiale repüléstechnikai vállalat mellett még Horacio Pagani, a Pagani Zonda atyja is beszállt a tervezésbe.

A projekt 365 nap alatt készült el és egy egészen különleges hibridet kaptak a végén, mely elektromosan akár 20 kilométer megtételére is képes volt, miközben a végsebessége 165 km/h körül alakult. A konkrét modellből nem lett semmi, de látni rajta olyan formai elemeket, melyeket a Renault később adaptált például a Cliónál.

A Mazda MX családnak volt egy soha meg nem született tagja, a 2001-es MX Sport Tourer koncepció. Az autó akkor érkezett, amikor a Mazda elkezdte újradefiniálni a márka típusainak formavilágát kívül-belül. Sokat merítettek ehhez ebből a koncepcióból, hiszen adaptálták az orrészt, a beltérből a középkonzolt, majd később az RX-8-on az öngyilkos hátsó fél-hajtókat is.

Az autó hajtásában is előremutató volt, hiszen hibrid hajtást terveztek bele. Az első tengelyt egy kétliteres, közvetlen befecskendezéses, négyhengeres szívómotor hajtotta, míg a hátsót egy 54 lóerős (és 108 Nm nyomaték leadására képes) villanymotor. A használat módján múlt, hogy éppen melyik egység hajtott, de tudtak működni együtt, illetve regeneratív fékezés mellett a belsőégésű motor is képes volt generátorként életben tartani az akkumulátort.

A beltér ismerős lehet annak, aki a 2000 évek elejéről-közepéről birtokolt vagy birtokol Mazdát, de sajnos a B-oszlop nélküli karosszériát nem adaptálták. Illetve vannak még itt olyan ínyencségek, mint a nyitható tető vagy a középről kiemelkedő 10 colos, színes kijelző. Ezt egyébként akár ki is emelhettük az autóból, hogy magunkkal vigyük és netezzünk, dolgozzunk rajta - 2001-ben ez nagyon nagy szó volt.

Elfeledett koncepcióautók, pedig megváltoztathatták volna a jelent

Elfeledett koncepcióautók, pedig megváltoztathatták volna a jelent

Lapozgató

Elfeledett koncepcióautók, pedig megváltoztathatták volna a jelent