Raymond Loewy, egykori legendás autótervező szerint a sikeres autóknak "Nagyon fejletteknek, de azért a közönség által elfogadhatónak kell lenniük". Ezt az egyensúlyt nem sikerült megtalálnia a Chrysler tervezőcsapatának, akik a harmincas évek közepén az áramvonalas Airflow típussal próbálták megnyerni az amerikai vásárlóközönséget.
Chrysler Airflow egy hasonlóan aerodinamikus vonat mellett. |
A tízes évektől folytak automobilok légellenállásával kapcsolatos kísérletek, amelyek közül a magyar származású Paul Járay munkásságát szokás kiemelni, de évtizedeken át egyetlen nagy autógyár sem merészkedett az innováció ingoványos talajára.
A harmincas években megváltozott a helyzet, hiszen a cseh Tatra és az amerikai Chrysler is megjelent a piacon áramvonalas autóival. Kettőjük közül a Chrysler volt a merészebb, hiszen nem egy exkluzív autóval, hanem egy nagysorozatú családi járművel szondázta meg a nagyközönséget.
A Chrysler cég létrehozója és főnöke, Walter P. Chrysler 1930-ban bólintott rá egy szélcsatorna építésére. Itt kezdte meg Carl Breer vezetésével egy kis csapat a radikálisan új típus fejlesztését. Míg ők az autó formáján bíbelődtek, Dr. Alexander Klemin, aki a Guggenheim Alapítvány Aerodinamikai szekcióját vezette, egy önhordó szerkezetet próbált megalkotni.
A Toyota múzeumban nemcsak az első Toyota,... |
Az általa vezetett gárda nem ért el teljes sikert, de legalább sikerült elmozdulni a még hintókorszakból visszamaradt alváz-kocsitest sémától. Egy ketrechez hasonló csőkerethez hegesztették a karosszéria elemeit, azaz megalkották a mai bukókeretek ősét. Az Airflow a Citroen Traction Avant-tal karöltve mutatott új utakat az autótervezők következő generációjának.
1932-ben készült el az első áramvonalas Chrysler prototípus, amelyben Mr. Chrysler nagyon jól érezte magát. Az autó kényelmesebb volt mint kortársai, kevesebbet fogyasztott, nyugodtabb utazást biztosított. Ekkor vetődött fel annak a lehetősége, hogy a luxuskocsikat gyártó Chrysler és a tömegeknek termelő Plymouth között elhelyezkedő DeSoto márkanevet használják fel az autó értékesítésére.
...de egy Lincoln Zephyr is helyet kapott. |
Az Airflow formájának egyik jellegzetes vonása, hogy az addig hagyományosan hosszú motorháztetőt lerövidítették, az utasteret pedig a megszokottól majd 50 centivel előrébb mozdították. Így az utasok az első és a hátsó tengely között ültek.
Chrysler döntése után 1934 elején Chrysler és DeSoto márkanéven is bemutatták az új típust, amely az Airflow, azaz "légáramlat" nevet kapta. Tervezése több, mint 5 évet vett igénybe, ami akkoriban kivételesen hosszúnak számított. Az egyik probléma, amivel a tervezők sokat küszködtek, az első fényszórók elhelyezése volt. Megkísérelték az első kerékjáratokba integrálni; ennek a megoldásnak végül a rendelkezésre álló technológiai lehetőségek szabtak gátat.
És még egy Airflow-hatást mutató jármű: a Peugeot 402 |
A DeSoto Airflow-t négyliteres, soros, hathengeres, 100 lóerős motor hajtotta, a Chrysler variációkat pedig soros nyolchengeresek. A csúcsmodell, a Chrysler Custom Imperial Airflow CW 6.3 literes, 145 lóerős erőforrást kapott. Az árat sikerült viszonylag alacsonyan tartani: a DeSoto Airflow ára 1.000 dollár alatt maradt, és a legdrágább Imperial Airflow is "csak" 1625 dollárba került. Az autónak minden esélye megvolt a sikerre, de a vásárlók számára az elsődleges még mindig a külcsín volt, és egyszerűen nem voltak vevők e furcsa formájú ötletre.
Bezzeg Ferdinand Porsche! 1936-ban Amerikában járt, 1937-ben
pedig már bőszen tervezte a Volkswagen bogarat Németországban...
Dacára annak, hogy a vásárlók egyelőre nem tolongtak a Chrysler
kiállítótermekben, a vetélytársak és külföldi autógyárak is egymás után
kezdtek el dolgozni hasonló típusokon. A már említett Volkswagen
bogáron kívül, amelyen érezhető ax Airflow hatása, a Peugeot 402, a
Steyr 50/55, az első Toyota, az AA limuzin, illetve bizonyos Adler és
DKW típusok is felfedezhető az eszmei rokonság.
A korabeli képen jól látszik az Airflow harmonikus vonalvezetése, amely mai szemnek már nem szokatlan, a '30-as években azonban különlegesnek számított Amerikában. |
Amerikában 1935 végén jelent meg a hasonló elvek alapján megalkotott Lincoln Zephyr, amelynek a Chryslerrel ellentétben sikerült elfogadtatnia magát. 1937-ben Chrysler úr végleg feladta a kísérletezést, az Airflow eltűnt a süllyesztőben. Nagyjából 120.000 darab készült belőle, ami már akkor is elhanyagolhatóan kevésnek számított. A remek ötlet az úttörők dicstelen sorsára jutott: míg megteremtette az alapot egy új generációnak, túlzottan forradalmi külsejével elriasztotta magától potenciális vásárlóit.