– Úristen! Halottad ezt?
– Hallottam?! Beszakadt a dobhártyám, b*******! – nevet a férfi, aki most jött ki a kertkapun a nagy lármára.
– Mi csinálta ezt? – kérdi egy borvirágos arcú kamionos, aki,
reméljük, nem részeg épp most is, és nem fog mindjárt visszaülni
a fülkébe, de tartok tőle, mindkét kérdésre igen a válasz.
– Egy Barkas – válaszoljuk tréfásan. Persze, Barkas, biztos,
mondja, és nem hiszi. Mi se hinnénk, ha nem láttuk volna, hiszen
egyrészt még az ablaktáblák is megremegtek az utcában, másrészt ott az
aszfalton a kacskaringósan induló keréknyom, vagy száz méter
hosszan. Az egyik nyom kék, a másik sárga: külföldön már ilyen
gumikkal nyomják a drifterek, mert színes füsttel látványosabb
a műsor. A Barkas persze már eltűnt, Kornél jobbnak látta, ha
a rögtönzött bemutató után inkább visszatér a bázisra.
Kerüljük a feltűnést, magyarázta Krisztián, miért nem lehet lefotózni az autót az udvarban, aztán egy egészséges burnouttal elrajtolt a mellékutcából. Elég gyorsan belátta, hogy a 330 lóerős V8-assal épített Barkas nem a feltűnésmentességről szól, hiszen már a puszta alapjáratra bejeleznek a NASA műszerei – egy gázfröccs a Richter-skála szerint nagyjából 5-ös erősségű rengést okoz a gyorsulás vételkörzetében. Az autó nyomában jó büdös van, persze nem Barkas-szag, hanem a nagyon gyorsan és gazdaságtalanul elégetett liternyi benziné.
Kornél számítástechnikus egy cégnél, webdesign, ilyesmi. A Barkast is Photoshopban tervezte, mert a sofőrfülkén ízléses top chop van, a tető kábé tíz centivel alacsonyabb, mint volt. És akárhogy is nézem, kicsit kevesebb még nem lett volna elég, valamivel több meg már túl sok – ez egy ízléses tetővágás. Eredetileg dobozos furgon volt a Barkas, és kupészerűen lejtő tetővonallal tervezte, de amikor már az építésre került a sor, és a hátsó tetőrészt illesztgette össze, érezte, hogy nem lesz ez így jó.
Minden vasdarab volt vagy negyven kiló, márpedig a Barkas gyorsulási versenyre készült. Úgyhogy lett belőle platós, ponyvával, ami legalább 150-200 kiló mínusz. Hegesztett bele egy zárt szelvény vázat, aztán aláoperálta egy 1984-es Corvette alvázát, amely szerencsés módon majdnem passzol is. Ehelyütt el is gondolkozhatnánk, milyen érdekes, hogy egy európai kisbusz akkora, mint egy amerikai kupé, de valójában a Corvette hátsó váznyúlványát bele se rakta, mert a Barkas pont annyival rövidebb.
– Volt ez a C4-es Corvette-em, amivel gyorsulási versenyekre jártam. Illetve a Corvette meg is van, csak elkezdődött az aprólékos felújítása, és amíg a kasztni készül, akartam a motorja köré egy középmotoros autót. Eredetileg Toyota Hiace lett volna, de azok nagyon drágák voltak, a Barkas 30 ezer forintba került. Amikor persze elkezdtük szétvágni, kiderült, miért annyi: összevissza volt gittelve.
Javítsunk egy kicsit a rajtján, gondolta, legyen könnyebb és középmotoros. Ez a V8-as pedig pont szépen befér egy mikrobuszba. 5,7 literes, hengerenkénti befecskendezéses, a Corvette-en belül izmosított darab. Kornélnak nincs autószerelői végzettsége, de aki tud olvasni, az főzni is tud, tartja a mondás, és ezek szerint autót szerelni is.