Vége a motorszezonnak. Már akkor is gyanakodtam, amikor szeptember egyik hétvégéjén nem volt hova menni. Egyik klub sem rendezett találkozót, gyorsulási versenyt de még egy fia házibuli sem volt sehol, ahova elmotorozhattunk volna. Szóval most már tényleg vége. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a budapesti Devils motor klub az elmúlt hétvégén rendezte meg szokásos téli (!) motorkerékpár és alkatrészbörzéjét, ahová még a legtöbb motoros is autóval ment.
Kivételek persze voltak, de aki szombaton
motorral érkezett a Petőfi Csarnokba, titkon abban reménykedett,
hogy ott lesz az az ember,
aki éppen erről a motorról álmodik éjszakánként, és rövid
alkudozás után, jó pénzért megveszi a gépet, hogy az immár ex-tulaj
egyből új járgány után nézhessen még a helyszínen. Ekkora
szerencséje persze nem mindenkinek volt.
Főleg mert azzal minden vevő tisztában van,
hogy szezon végén lemennek az árak, és egy börze pont azért jó,
mert ott jól lehet alkudni, még akár a kereskedőknél is, akik az
alkalomra és a szezon végére (meg talán a közelgő Karácsonyra) való
tekintettel most jórészt kedvezménnyel árusítottak. (
A nap vesztese az a szemfüles börzejáró volt, aki markolatot
vásárolt 1300 forintért, és csak a terem másik felében vette észre
az árcédulát: 800.)
Ennek tudatában, vagy csak a jó társaság és a
haverok miatt,
szombaton mindenki eljött, akikkel utoljára még nyáron
találkoztunk valamelyik bulin - teltház a PeCsában. Bár kapunyitást
11 órára hirdettek, már reggel kilenckor sorban álltak a kapunál az
alkalmi árusok,. A rendezők hajthatatlanok voltak: ,,Csak
belépővel!", ,,Csak 11-kor!", ,,Csak a kereskedők!" ,,Csak ha
vécére mész!".
Olyan is akadt, aki még be sem jutott, már
a kapuban leszólították, hogy mutassa, mit hozott, és rögtön
megszabadulhatott valami kacattól. A ,,széles árukínálat"
kifejezés csak csekély mértékben adja vissza az eladásra kínált
termékek palettáját. Nem érdemes belekezdeni a felsorolásba,
hiszen
minden, ami a motorral, a motorozással vagy a
motorosokkal bármilyen szabadon asszociálva kapcsolatba
hozható, megtalálható volt.
Az árak szintén nagy szórást mutattak, hiszen
például a vadonatúj, ,,E betűs" (európai szabványnak megfelelő),
százezer forintos sisak mellett jól megfért ötszázért az, amit
egy szemfülesebb rendőr nem hagyna szó nélkül (a divat az
divat). Volt olyan árus, aki azért hozta el fölösleges
alkatrészeit, hogy az értük kapott összegből ,,új" motort vegyen
nyolcvanezerért, de olyan is, aki az egyszer fölöslegesen
megvásárolt, gyári csomagolású, bontatlan HD (Harley-Davidson)
tükröt odaadta volna akár ezerért.
A kereskedők sem maradtak hoppon. Volt
olyan látogató, akinek egy váratlan pillanatban alkudni kezdtek
a tíz éve használt török bőrdzsekijére. Miután egy mindaddig
elképzelhetetlennek tűnő összeget kínáltak érte, odaadta. Aztán
ugyanazzal a lendülettel befordult a háta mögött felállított
standra, ahol - némi plusz költséggel, de 10% kedvezménnyel -
vadonatúj,
termo-béléses, protektoros, teljesen vízálló motoros
dzsekit vett. Ugyanennél a standnál a szemfülesebbek alig
használt termo-kabátjukat újra cserélhették, bár ki kellett
várni a pillanatot, amikor valaki sokallja a kereskedő által
számszerűsített kedvezményes árat.
Az egyik asztalnál árultak alig használt
majonézt - ami még az ebédből maradt - 40 forintért, de egy
tunkolást olcsóbban is megúszhatott, akinek éppen itt száradt ki a
párizsis zsemléje. Estefelé megnőtt a
kereslet az egyedülálló hölgyek iránt, akik amúgy nem voltak
sokan. Talán ezt az űrt próbálta pótolni az a motoros, aki egy
korsó sörért kínálta barátnőjét. Érdeklődés még lett volna, csak a
lány tiltakozott.
A börze végét hat órára tervezték, de sokan
ekkor lendültek igazán az alkudozásba, és a hivatalos záróra
után egy órával még mindig folyt az adok-veszek. A terem
kiürítése után este nyolc órakor a ZZ Top-imitátor Cik-Cakk
Company játszott a PeCsa nagyszínpadán. Aztán a Beatrice nyomta
egész záróráig, még a biztonsági őrök is együtt ordították Nagy
Feróval a slágert:
,,Illa berek, nádak, erek, a motorosok jó
emberek!!!"