Júliusban az angliai halewooodi gyártosorokról legördült az utolsó Ford Escort, melynek 32 éves európai karrierje ért véget. A Ford népszerű Anglia típusát leváltó kis-középkategóriás családi autó fejlesztése 1964-ben kezdődött. Félúton a Ford átszervezte európai részlegét, így a németek is beszálltak; a négysebességes, teljesen szinkronizált váltó például német ötlet. A választott típusnév, az Escort egyszer már feltűnt a Popular típus kombi változatán, de önálló modellcsalád jelölésére ekkor használták először.
1968. január 17-én "A kisautó, ami nem is olyan" szlogennel vezették be az Escortot a LaManche csatorna két oldalán. A kétajtós 1,1 vagy 1,3 literes motorral hajtott újdonság, - dacára a németek fanyalgásának, akik nem hittek az orrmotoros, hátsókerék hajtású elrendezés közönségcsalogató hatásában - elsöprő siker lett. Nagy-Britanniában éveken keresztül csak egyetlen népszerűbb autó volt az Escortnál, az eggyel nagyobb Ford Cortina! A kétajtós limuzin mellett hamarosan megjelent a négyajtós limuzin és a kombi is.
A közutak mellett a versenypályákon is igen hamar nevet szerzett magának az Escort. A versenyváltozat, az 1,6 literes Twin Cam (két vezérműtengelyes) motorral megvadított speciális Escort két hónap alatt 5 raliversenyen győzedelmeskedett, majd az évad végéig begyűjtötte a finn 1000 Tó rali, és az Angol Túrakocsi Bajnokság trófeáját is!
1970-ben az Escort Twin Cam győzött a London-Mexikó ralin. Ezután
jelent meg a speciális
Escort Mexico széria, és az Escort hirtelen sokkal több lett,
mint egy a számtalan családi autó közül...
1975-ben érkezett az Escort második generációja, miután 2,2
milliót gyártottak az elsőből. Ekkor három helyszínen folyt a gyártás:
az angliai Halewoodban, a belga Genkben, és a német Saarlouisban.
Az első Escort sikere meggyőzte a kételkedőket, és az angol Ford szabad kezet kapott az Escort Mk II megalkotásában. Az egyik csinos titkárnő után Project Brendának keresztelt tervezőmunka 1972-ben kezdődött, és 1975. februárjában ismét pán-európai premiert tartottak.
A modellskála csúcsán a Ghia luxusváltozat állt. A patinás Ghia tervezőstúdiót 1970-ben vette át a Ford, és a torinói stúdió védjegye hamarosan ott díszelgett az átlagos Ford családi autók legjobban felszerelt változatainak oldalán. Az Escort Mk II. legismertebb változata azonban az RS200 volt, amely főszerepet kapott a The Professionals című népszerű TV sorozatban, mint a főhős kedvenc autója.
1980-ban került piacra az Escort Mk. III-at, amelynek kódjele ismét női név volt, Erika. Az Mk. III radikális váltás volt elődjeihez képest: csapott hátú karosszéria és elsőkerékhajtás jellemezte. Még Észak-Amerikában is bemutattak egy helyi Escort variánst. A cél ekkor már egy világautó megalkotása volt, azonban minden piacon mások voltak az igények, így az évek során az Újvilágban eladott Escortok teljesen más irányba fejlődtek, mint európai névrokonaik.
Az új Escort tervezése során már megosztották a feladatokat Németország és Anglia között. A germánoknak jutott a formaterv kialakítása, a váltó, és a tesztelés, míg a britek a motor fejlesztéséért, a felfüggesztésért, a fékekért és a belsőtér kialakításáért feleltek. A legkisebb változat 1,1 literes, a legnagyobb kétliteres motort kapott. A Ghia változathoz már központi zárat és elektromotorral mozgatott ablakokat is rendelhetett a vásárló. Az új Escortot Európában az 1981-es Év Autójának választották.
Az Escort Mk. III sportos arculatát is erősítették egy megvadított
változattal: az XR3, majd XR3i (befecskendezős motorral) fiatalok és
idősebbek szívét egyaránt meghódította.
1983-ban jelent meg
az Escort családi változata, a csomagtartóval megtoldott Orion,
nem sokkal utána pedig már az Escort kabriolet is kapható volt. A
technikai fejlesztések közül kiemelkedik az 1987-től beszerelt
mechanikus ABS, amellyel több technikai elismerést is elnyert az autó.
Érdekes módon az Escort harmadik sorozatát csak tíz év elteltével
váltották le, sokak szerint ezzel sikerült végleg tönkretenni a típust.
Bár a modellváltás után még két-három évig az eladási statisztikák élén
maradt a negyedik generációs Escort/Orion páros, de a '90-es évek
közepétől már csak statisztaszerepet játszott a kompakt autók
piacán.
A Focus megjelenésével gyakorlatilag véget ért az Escort
karrierje, bár kis darabszámban még egy ideig készült Halewoodban.
Az Escort angliai gyártósorait most átalakítják, hogy az új, X400
kódjelű kis Jaguar készülhessen az egykori bestseller helyén. Az
Escortból összesen mintegy 12 millió darab készült, és ezzel az
eredménnyel a családi autók között az élmezőnyben foglal helyet a
Volkswagen Bogár, az Opel Kadett és a Citroen kacsa társaságában.