A hátsó rendszámtáblák megvilágításánál a fényforrás nem lehet 8 gyertyafénynél gyengébb - áll az 1933-as közlekedési rendelet megfelelő fejezetében. Szintén ehhez az évhez köthető a két betű - három számos rendszer bevezetése, amely több politikai rendszert túlélt különböző címerekkel.

hirdetés

	1913-as Austro-Daimler versenyautó, már budapestkörnyéki rendszámmal.

1899-ben osztották ki az első rendszámokat,
szimpla folyószámos rendszerben.
Az első kocsi, amely számot kapott, gróf Esterházy
Mihálynak, a MAC akkori társelnökének és később elnökének Mercedese
volt, ezután következtek Fényi Béla, Szapáry Pál stb. automobiljai.
A 13-as számot nem adták ki. 1901. évben a székesfőváros területén
38 személykocsi nyert forgalmi engedélyt, ezen kívül a postának 22
db motoros triciklije üzemelt, azaz a számot kapott motoros
járművek száma 60 darab volt.

Az egész országra kiterjedő szabályozás
1910-ben született meg. A Magyar Automobil Club áldozatos munkája
nyomán Magyarország is aláírta a nemzetközi autóforgalmi
egyezményeket, így szükségesnek mutatkozott a külföldi elvekkel
összhangban hasonló hazai rendeleteket kihozni.
Ekkor osztották fel a történelmi Magyarországot
gépjárműkerületekre. Minden kerületben az Országos Automobil
Szakértő Bizottság helyi képviselője előtt vizsgázott a forgalomba
állítandó automobil vagy motorkerékpár. A budapesti járművek egy
római számból és három betűből álló rendszámot kaptak, a vidékiek a
kerületre utaló betűjelzést és három számot.

A Magyar Túraút egyik résztvevője 1925-ben

E korai rendszámok minőségével kisebb problémák
adódtak: "Automobiljaink forgalmi rendszámai, amelyek az
államrendőrség által szállítatnak,
zománcozott vaslapból állanak, amelyről aránylag kevéssé
erőszakos érintésre s legtöbbször már a felerősítésnél a zománc
lepattogzik. Minthogy az autóforgalmi szabályrendelet értelmében a
jelzőtáblák jó karban tartandók, a kényes táblákat elég gyakran meg
kell újítani, ami a költségtől eltekintve időveszteséggel járt. E
bajon egyes automobiltulajdonosok úgy iparkodtak segíteni, hogy
festett táblákat alkalmaztak, amelyek méret tekintetében teljesen
megfeleltek az előírásnak. Az autótulajdonosokat a rendőrség
keményen megbüntette, mivel állítólag nem előírásos táblát
használtak."

	Ritka, Németországban karosszált Adler 1938 környékéről magyar rendszámmal

Az első világháborúban besorozták a polgári
gépkocsikat.
1922-ben a területében és gépjárműállományában megfogyatkozott
országban újraszámozták az autókat. Megmaradt a területi
rendszer, azonban olyan kerület, mint Kassa vagy Fiume, a
történelem viharai folytán elmaradt.

A növekvő számú állomány miatt a kerületre
utaló betűjelzés (Bp - Budapest, B - Budapest környéke etc.) után 2
szám - 3 szám rendszert vezettek be. Az első 2 szám a kiadás évét
jelezte: például
a Bp 22-640 egy közönséges budapesti automobilt jelölt, amelyet
1922-ben állítottak forgalomba. 1926-ban a számsor kifutott,
ekkor megduplázták a kiadás évét: azaz a 26-417 és az 52-673
rendszámú gépjárműveket is 1926-ban látták el rendszámmal.

1933-ban, a gazdasági válság által megtizedelt állományt ismét
számba vették és ismét új rendszám-megoldást vezettek be. A két betű -
három szám kombináció kis intermezzóval több, mint két évtizedig
szolgálta a legkülönbözőbb politikai rendszereket.

1945-1948 között használt ideiglenes rendszám, ezt lehetett házilag is előállítani

A rendelet precízen körülírta a rendszámok
méretét:
"Az autók elülső rendszáma téglányalakú, szélei le vannak
gömbölyítve, magassága 90, szélessége 255 mm. A hátsó táblák
négyzet alakúak, magasságuk 295, szélességük 236 mm. Az oldalkocsik
hátsó táblája 185 mm magas és 165 mm széles. A hátsó rendszámtáblák
megvilágításánál a fényforrás nem lehet 8 gyertyafénynél gyengébb".

A kis intermezzo a második világháborúban
következett be. Ekkor a katonaság ismét igénybe vette az összes
civil autót. A mentesített járművek egy betű - négy számból álló
kombinációt kaptak. E rendszer megmaradt még pár évig 1945 után.
Ráadásul a nyersanyaghiány miatt
megengedték, hogy házilag állítsák elő a rendszámtáblákat. A
benzinjegy bevezetésekor kiderült, hogy az országban, főleg vidéken
több száz autó van, amely hatósági engedély nélkül vesz részt a
közúti forgalomban és nem fizet adót. Kiderült az is, hogy a
karambol után továbbrobogó autók nagy részét azért nem lehet
elfogni, mert hamis rendszámtáblával közlekednek és a rendőrség ki
sem adott olyan rendszámot, amit a tanúk ilyenkor felírtak.

	A "Trabant-korszak" 2 betű - 4 szám kombinációs rendszáma egy házilag készült, motorkerékpárnak regisztrált törpeautón

1948-ban visszaálltak a két betű - három számos
rendszerre, amelyet a
köztársasági, majd a népköztársasági címerrel ékítettek. Tíz
évvel később, amikor már ismét szinte bárki használhatott
automobilt, a 2-3 kombináció átadta helyét a 2-4-nek. E megoldásra
még fiatal olvasóink is emlékezhetnek, hiszen csak a rendszerváltás
környékén vezették be a ma is használatos rendszámokat. E friss
rendszer új eleme, hogy a történelem folyamán először bárki a
rendszer adta lehetőségeken belül egyedi, csakis rá jellemző
rendszámot kapjon. Így születhetett meg a citromsárga Seat Ibizán
díszelgő NEKEM-8, a trendi városi kisautó SMART 1 és társai.