Büfé, boncolás, kézmosás

2001.05.22. 10:42

Mi tántoríthatja el az embert attól, hogy meghitt családi környezetben ünnepelje tulajdon születésnapját, örüljön az ajándékoknak, és jól megérdemelt pihenését élvezze? Például ha műsorszámmá válik a Saab 900 klub találkozóján.

A megkapóan elegáns plakát szerint nekem autóhifi szakérteni kell, és valamiféle lenyűgözően jól szóló autóval demonstrálni. Ez nem tűnt egyszerűnek, mert a sajátom éppen felemás kábelezéssel igen messze volt a nyilvánosan bemutathatótól. Stevie sietett a segítségemre, így az ő autója lett a plakáton ígért autóhifi bemutató.

 
   
   

A helyszín Budakalász, a Brico Store parkolója. Mikor megérkezünk, már alig találunk helyet. 40-50 Saab, és gazdáik figyelik érdeklődve begördülésünket a piros Skodával. Stevie szemmel láthatóan irigykedik.
- Egy Skoda találkozón szoktak ennyien lenni!



 
   
 

A parkoló sarkában egy viharvert Saab várja végítélet óráját. Tréleren érkezett, azon is fog távozni, legalábbis ami marad belőle. Vizslató tekintetek pásztázzák, testébe csavarhúzók mélyednek: szabad préda. A műsor szerint mindenki azt vihet belőle, amit akar, bontásra szánt példány. Az első keselyűk óvatosak, apróságokat visznek, de ahogy emelkedik a hangulat, valaki egy komplett ülést emel ki, a műszerfal nagy részével egyetemben.

A külszíni fejtésre kiállított Saab mellé kézmosóvizes tartályt készítettek, kellően brutális olajeltávolító szappannal. Hm. Itt van Európa?

 
   
   

A víztartály mellett ingyenes fékfolyadék ellenőrzés és lengéscsillapító mérés zajlik. Tumultus nincs, aki szükségét érzi, szép sorjában gurul a mérőhelyre.

Egy utánfutón tizenegynehány alkatrész sorakozik, az alkatrész-felismerő játék részesei. Na lássuk csak. A kormánykereket még könnyedén sikerül azonosítani. Egy valamiféle pumpát is. De a többi csak fura formájú fém, ami egy sokat látott Saab felújítónak talán kellemes emlékeket idéz, bennem csak a szerelőknél tett - általában költséges - látogatások képe bukkan elő. Stevie is bátortalanul nézelődik. Az ő helyzetét még az is súlyosbítja, hogy Autódoktor-pólóba öltözött, tán még valaki hozzáértőnek nézi.

 
   
 

Axa, a főszervező rendezgeti az alkatrészeket közben az utánfutón.
-Te tudod, mi micsoda?
-Nem annyira - érkezik a megnyugtató válasz. - Azt tudom, hogy ezt nagyon nehéz felismerni - és egy apró műanyag izét mutat felénk - meg van egy kakukktojás is. Egy méretesebb valamire bök, és kaján hangon közli:
-Ez egy olasz fűnyíró karburátora!



 
   
   

Az alkatrészfelismerés versenyszerűen megy, értékes ajándékokat lehet nyerni. Persze nem csak ezzel. Lehet szavazni a legszebb autóra, a legérdekesebb extra felszerelésre, és díjat kap a legmesszebbről érkezett autó is. Erre legesélyesebbnek egyelőre egy osztrák rendszámú Saab tulaja látszik. Aki nem esélyes a nyereményekre vásárolhat magának szuvenírt: mintás-feliratos póló, kulcstartó, matrica, sapka, felvarrható feliratok.

 
   
 

A büfésátorhoz sétálunk. Bizony ilyen is van. Potyapia, persze szigorúan alkoholmentes. A Polar Mobil, a hazai Saab-forgalmazó állja a cechet. Dicséretes. Van három vadonatúj bemutatóautó is, ami a vásárlási kedvet próbálja felkelteni. A 9-3-asba ülünk be először Stevie-vel. Persze rögtön az autóhifit kezdjük macerálni. Szól. Állítgatjuk a kormányt, az üléseket, nézelődünk, tapogatózunk, de valahogy nem jön be nekünk ez az autó. Mintha csak imitálnák a klasszikus, megszokott Saab formákat. Gyorsan átülünk a másik kocsiba. 9-5 Aero. Ez már igen. Itt már érződik az a finesz, az az egyediség, ami mindig a Saab-ok jellemzője volt. Ez bizony tetszik mindkettőnknek. Nem is szállunk ki, míg a motoros ülésállítással addig nem variáltunk, hogy az akkumulátor lemerül, és borzasztó kényelmetlen félig fekvő helyzetben nem maradok a kormány mögött.

 
   
   

Egy ezüstszínű 900-as tulaját kezdjük provokálni.
-Nincs szép formája ennek az autónak!
-Ez igaz - hangzik a meglepő válasz - de próbáljátok csak ki belül!
Na ez az, amit csak óvatosan szabad megtenni. Az ember helyet foglal a vezetőülésben, és azon nyomban elkezdi szeretni az autót. A függőlegesen álló műszerfal finoman ívben végződik. A fabetétek láthatóan valódiak, de szinte kiprovokálják, hogy az ember finoman végigsimítsa, és magában megjegyezze: tényleg fa.

 
   
 

A gombok meghatóan bumfordiak, és hihetetlenül hosszú úton mozognak. Felötlik bennem egy leírás egy svéd géppisztolyról, ahol azt hangsúlyozzák, a kezelőszervek azért vannak ilyen nagyra méretezve, hogy vastag kesztyűs kézzel is könnyedén lehessen használni. Biztos ez lehet a Saabban is a magyarázat, bár nehéz ezt elképzelni itt, a tűző napon. A műszerek mutatói megkapnák a magukét egy autósújság tesztjében. Az egyik nulla állása lent van, a másiké fenn, sárga-piros-zöld színű mezők futnak le és fel. Lehet, hogy ergonómiailag nem helyes, nehezebb leolvasni, mint a szép sorjába rendezett mutatókat, de nagggyon dögös.

Csak ücsörgünk, nincs kedvünk kiszállni. Kezd hatni a Saab-érzés. A tulajdonos csendesen mosolyog az autója mellett. Ő már tudja mit is jelent ez.
Amikor végre kikászálódunk, a Saab-feeling ára iránt tudakozódunk. Az ő autója nagyon baráti áron került hozzá, nem volt 300 000 forint, de egy hasonló állapotú sem több, mint 450 000. Hát ez igazán nem sok.

Már jó pár órája nézelődünk, de még mindig érkeznek az autók. Egy megkapóan szép 900-as érkezik belga rendszámmal. A tulaj amúgy meglehetősen komoly autóhifi rendszert mondhat magáénak. Stevie ezen felvillanyozódik. Kölcsönös zenehallgatásra invitálják egymást, és mindketten megállapítják, az ő rendszerük a jobb.

 
   
   

Axa összetrombitálja a társaságot, kezdődik az eredményhirdetés. A legszebb autó és a legegyénibb extra díját ugyanaz vitte el, a közönség szerint tuti bunda útján, de ezen senki nem háborog, vagy idegeskedik. Az alkatrészfelismerő versenyben több hibátlan megfejtés is volt, így sorsolni kell. Olyan nyer, akinek nincs is Saabja. Az illető a nyílt színen megígéri, hogy záros határidőn belül szerez egyet, a körülállók megtapsolják, és mindenki örül tovább. Fura egy társaság. A legmesszebbről érkezett Saab-nál nincs vita, a belga rendszámos autó tulaja a nyerő.

 
   
 

Lassan készül hazafelé a társaság, a büfésátor utolsó tartalékainak a felélése folyik, amikor meglátjuk Stevie-vel a számunkra a legszebb autót. Fekete szépség, belül nyönyörű állapotban. Az ifjú tulaj elmondása szerint előtte bogár-rajongó volt, de az túl sok borsot tört az orra alá. A hirdetési újságokat nézegetve talált erre a Saab-ra, és a bogár-szerelemnek lőttek. Persze a két autó nagyon más kategória. A Saab-ban jó 170 lóerő tombol, hozzá illő futóművel és fékekkel. A beltér nagy, az anyagok kifejezetten barátságosak. És az ár? Egymillió.

Óvatosan kerülgetjük az autót. Tetszik, nem is kicsit. Azon morfondírozunk, hogy is lehetne elkérni egy próbakörre. A tulaj telefonszáma már megvan, csak időpontot kell majd egyeztetni.
De addig is, nem tud valaki baráti áron egy eladó Saab 900-at?