Szmogriadó Alsóörsön

Az alsóörsi Európa-kemping bejáratánál már tudtak rólam, így akadálytalanul lopódzhattam be a rendezvény második napján, szombaton már reggel fél tízkor is élénken nyüzsgő Trabantok és Wartburgok közé. Gyorsan eldugtam a hely szelleméhez méltatlan vadonatúj(!) dízel(!) japán(!) tesztautót egy fa alá és megcéloztam a színpadul szolgáló utánfutót. Ott aztán rájöttem, hogy kár volt úgy dugdosni a Toyotát, hiszen a klubelnök, Muczán Gábor egy jobbkormányos 123-as Mercedes kombival érkezett.

Nagyon sokan érkeztek ellenben a legkülönfélébb módon egyénivé varázsolt Trabikkal és Warnyúkkal. Az már a kapuból látszott, hogy ebből a szín-, hang-, forma-, füst- és ízléskavalkádból csak nagyon nagy látószöggel lehet tudósítani, hiszen minden autó külön riporttéma. És még ha csak autók lettek volna: Fábry Sándor alighanem lepetézne a gyönyörűségtől a Trabi-tetőre gumipókozott Rakéta porszívó láttán.

Az első rendezői szervezési próbálkozások során az is nyilvánvalóvá vált, hogy az eseményeket inkább a spontaneitás és a közhangulat szervezi, mint merev koreográfia. Jöttek-mentek az autók, dugók keletkeztek és oszlottak fel, gumik csikorogtak és füstfellegek szálltak az égnek, sőt, még egy ad-hoc vizespólóverseny is majdnem megvalósult, ráadásul női kezdeményezésre. Mindennek a tetejébe valahogy bekerült a képbe egy micisapkás-hálótrikós-SZTK-szemüveges fiatalember az elején sörhassal, az oldalán fonott demizsonnal és Robi kapájáról, Riga mopedjéről, valamint a mezítlábas Kossuth cigarettáról szőtt életszagú történeteivel igen hamar elnyerte a " Leghülyébb résztvevő" díjat.

A program azért nagy vonalakban követte az eredeti terveket. Prokee, a rendezvény vezérszónoka pár keresetlen szóval hivatalosan is megnyitotta a találkozót a kihangosított utánfutóról, majd a két jelenlévő legrégebbi tag egy púpos Wartburg és egy Trabant Tramp igénybevételével elfújta a Trabant-Wartburg Klub tíz évét szimbolizáló tíz-tíz gyertyát. Aztán jöttek a versenyek: a folyamatosan stresszelt, mégis jókedélyű rendezőség számtalan előre meghirdetett és helyben kreálódott kategóriában hirdetett győztest. Tekintsük át az egyes megmérettetéseket!

Közönségdíj

A találkozó közönsége a programfüzettel együtt járó kis kuponnal szavazhatott személyes kedvencére. A szavazási kedvet támogatandó mindenki, aki leadta voksát választhatott egy vadonatúj duroplaszt-lemez Trabant-ajtólap, egy doboz sör és az egyik főszervező padlásáról lomtalanításkor előkerült szatyornyi antik Délkeres műanyagkulcstartó egyike közül. Nagy meglepetésre a fröccsöntött kis semmirevaló volt a legnépszerűbb, percek alatt elfogyott. Hiába, a Trabantos fura lélek. A senkinek nem kellő, használati értékkel is bíró ajtólapok még kora délutáni távoztamkor is szomorúan áztak az esőben. A közönségdíjat a DGT-177 nyerte, ahogy a leggiccsesebb címet is. Ezt a versenyt kár volt lefolytatni. Akinek szeme volt, láthatta, hogy a sötétrózsaszín, irdatlan hátsó szárnyat hordozó 601-es lesz a győztes.

Egy ambiciózus púpos Wartburg is indult ebben a versenyszámban, de a tükörre akasztott dobókockák nem tudtak ellenfelei lenni a hatalmas ciklámen spoilernek. A közönségdíjas, egyben leggicsesebb autó megkapta a Legjobban sikerült átalakítás-címet is. A " Legtöbb átalakítás" trófeát a tűzoltóTrabi és egy Autobianchi-technikát integráló Trabant megosztva kapta meg.

Legszebb

A legszebb autó a részben a rendezőségből, részben a közönség tagjaiból alakított zsűri meglátása szerint a BEM-727 rendszámú, ízléses optikai tuninggal, enyhe sportosítással, kis légbeömlőkkel és csodaszép ötküllős felnikkel egyedivé varázsolt drapp Trabi lett.

A szépségverseny eredményét nagyban befolyásolta a zsűri Trabantos túlsúlya. A dobogóra nem került Wartburg, dacára a gyönyörű, eredeti púpos és a három-négy gyári kinézetű 353-as csillogásának.

Legeredetibb

A Wartburgosok nagy örömére a CHE-045 rendszámú fehér 353-as limuzin minősült viszont a találkozó legoriginálabb autójának. Nem volt könnyű a trófea elnyerése, hiszen szintén gyári csillogású sárga és barna társaival és sok finomítatlan, nyers Trabival is meg kellett küzdenie.

Legfiatalabb

A forgalmi tanúbizonysága szerint egy 1990. áprilisi négyütemű Trabi nyerte a versenyszámot. Az aranyéremről mindössze egy hónappal csúszott le egy kétütemű társa, a Zwickaut legutolsóként elhagyó kétüteműek egyike.

Legöregebb

A legöregebb autó díját a sok egyéb szempontból is érdekes kék-fehér púpos Wartburg tulajdonosa, egy szakállas, jó ötvenes úr vihette haza. Hogy pontosan mikori kiadású az autó, arról lemaradtam. Arról viszont nem, ahogy a későbbi győztes " Nehogy nekem gyere b_meg, nézz a tükörbe hé!" felkiáltással adja a rátolató piros Trabi tudtára, mennyire félti szeretett járművét. A klub legöregebb autója egyébként egy '58-as P70-es - amit tulajdonosa ezúttal otthonhagyott.

Legmesszebbről érkezett

Bár két Miskolc mellől érkezett fiatalember is vívott a címért, a győztes egy 537 km-re lakó prágai srác lett, elöl és oldalt szolidan, mégis attraktívan átalakított, hátul még félkész négyütemű Wartburgjával. A tolmács segítségével lebonyolított rövid interjú során elmondta, hogy minden nagyon jó és minden nagyon szép itt, valamint hogy Csehországban nincs szervezett klubélet a DDR-gyártmányok számára. Ebben tehát előrébb vagyunk!

A rendezőség kedvence

Hatalmas fölénnyel, 4:2 szavazati arányban vitte el a trófeát az a Trabi, ami mellesleg az én szmélyes kedvenc-hármasomban is benne volt. A mahagóni fényezésű, fecskefarkú, lakkozott OSB-lap műszerfalú designcsoda három évig formálódott tulajdonosa keze alatt. A motor gyári Trabi, ennek az autónak nem kell gyorsnak lenni ahhoz, hogy észrevegyék.

Kipufogóversenyek

Közkívánatra környezetszennyezési kategóriákban is összemérték erejüket az autók. A teljesítményre hangolt Trabant-motor sajátosságai miatt ez a megmérettetés volt a leglátványosabb az egész rendezvényen, legalábbis a kétütemű szakosztályban. Dőlt a füst a kipufogókból, ordítottak a szegény kéthengeresek, csörömpöltek a motorok, elkínzottan üvöltöttek a csapágyak. A szokványos ramm-daradammdammdammdammtól a szándékolt, dobhártyarepesztő lövöldözésig minden előfordult. Nagy sikert aratott az a fiatal elmebeteg, aki a szivató ráadásával bedúsított kipufogógázt egy külön erre a célra beszerelt trafó által húzott ívvel begyújtotta és bemutatta, miként válhat egy közlekedési eszközből hatékony disznóperzselő.

A négyütemű kategória már finomabb és tudatosabban hangolt hangszereket mutatott fel. Versenyt duruzsolt a már említett hetvenöt lóerős Autobianchi-motor, a negyvenöt lovas, Fiat motoros kék Trabi (övé lett a Legszebb kipufogóhang-díj) és a sportkipufogóval megbolondított viertakt-Wartburg, és válaszul a kétütemű-szagra borzasztó füstfelhőket eregetett a valószínűleg gyűrűtörött négyütemű Trabant.

Füstbe ment tervek       Egy percig sem volt eseménytelen és unalmas a találkozó, de maradtak el fontos események. A legfájóbb űrt a klubtagok lelkében a közös felvonulás stornózása hagyta. Két cseppet sem vicces okból kifolyólag maradt el a körmenet. Egyrészt nem volt pénz a hivatalos rendőri biztosításra. A Trabantosok-Wartburgosok jellemzően nem dúsgazdag emberek, így a hatósági biztosítás költségét szponzori segítséggel kívánta fedezni a rendezőség. A szükséges összeget nem sikerült előteremteni, mert, ahogy egy alkatrészkereskedő fogalmazott, "kétszázötven szakadt Trabant nem potenciális vásárlóközönség". Ettől még szépen óvatosan ki is ment volna a Trabant-Wartburg konvoj, felnőtt emberek, ismerik a KRESZ-t, tudnak közlekedni, hol itt a gond, ugye. De szombat reggel megjelent egy rendőr a kempingben, és közölte, hogy a környéken motorostalálkozó is zajlik. A motorosok fizettek a biztosításért, és mivel így megvásárolták a rendőrséget (ezt nem a seriff mondta), ha kimegy akár csak egy pár Trabant is együtt a közútra, az illegális gyülekezés lesz, és garantált a megállításuk és alapos igazoltatásuk. No comment.

Egyetlen oklevelet sem kapott az a korábban számos találkozó számos díját learató narancsszín autó, akinek tulajdonosa egyszerűen elaludta a versenyeket; ezután méltán jelentkezett a Legpechesebb résztvevő-címért. Kárpótlásul megígértem szegény álomszuszéknak, hogy az ő autóját járom körül legjobban ebben a tudósításban. A figyelemfelkeltő kétütemű Trabant külseje és belseje teljes egészében a karosszérialakatos és kárpitos tulaj műve.

A mintegy 36-37 lóerős, 8000-ig pörgő motort másik szakember készítette. Korábban egy háromleömlős, 670 köbcentis motor szolgált a helyén, az " elég bivaly volt, de sokat evett, olyan 16 körül", így került bele egy új motor. " Síkolt hengerfejek vannak benne, eltolt égéstér, könnyített lendkerék, kibővített kipufogójáratok, polírozott hengerfalak, krómgyűrű, ilyen kis apróságok, erősebb karburátor, pluszlevegőadagolós". Na igen. Meg motorháztető-kitámasztó teleszkóp is, ezt egyedül észrevettem. (Kép: peches.jpg)

Kicsit furcsa a narancsszín autó piros beltérrel, de a kárpitozás, a Recaro-ülések és a bíborba-bársonyba öltöztetett, a teljes hátsó traktust elfoglaló hifi mindenképp lenyűgöző látvány. A fejegységet a tető alá szerelték, mint a buszokban, a kesztyűtartó helyén pedig három kis kapcsoló indítja a kocsi alá szerelt fényeket. Kis plüss-Trabant teszi teljessé a dizájnt, az egész így ahogy van gyönyörű, gratula az alkotónak!

És ott van még a számtalan műremek, ami mind megérne egy-egy csak neki szentelt cikket: a piros-fekete bőrsapkákkal kiegészített, bőrrel bevont kabrió. A veteránrendszámos, gyári napellenzővel és kipufogóvégel díszített öreg Trabi. Az eltüntetett kilincsű tűzpiros cult-Trabant. A tűzoltóautó. Az a Trabi, amelyen tuningelemmé lépett elő a Daewoo Tico műszerfala. A rohadó ajtósarkokkal szégyenkező, de négyütemű Wartburg-alufelnikkel büszkélkedő púpos. A tükörsima zöld, kék, ezüst metálfényezések, a felállított emblémák, a légbeömlők, a Fiat-motorok, a mai divat szellemében elburkolt motortér, estébéestébé. Csak tessék csak tessék, a képgaléria ilyen ínyencségeket tartogat önöknek.

Figyelem: ez az írás és a képek még nyomokban is csak alig képesek visszaadni azt a szeretetteljes hangulatot, jókedvet, a borzasztó Trabi-illatot és ricsajt, ami belengte a találkozót. Kedves olvasók: ha meghallják, hogy valahol a közelükben hasonló eseményt szervez ez a párszáz lelkes megszállott, ballagjanak ki és élvezzék velük együtt a füstöt, az utánozhatalan Trabant- és Wartburg-hangot, meg azt a darabka történelmet, amit ezek a gépek jelentenek. Higgyék el, jobb ez még talán egy Hollywood Kaszkadőr Show -nál is.