Az alternatív hajtású járművek idei versenyén, vagyis a Széchenyi-futamon találkoztam a villany-Polszkival. Illetve mindenki csak ott találkozott vele, mert a gyakorlatilag egy hónap alatt elkészült autó a versenyen debütált.
Edzett vagyok. Azt még csak megértem, ha valaki a családi köteléket megszakítva garázsba vonul egy hónapra valamilyen bizonytalan dolog kivitelezésére, de amikor ez egy egyesülettel fordul elő, picit kibillenek az egyensúlyomból. Az EV-sport Magyarország Autósport Egyesület február 1-én tartott közgyűlést, amikor elhatározták, indulni fognak a Széchenyi-futamon. Egy baj volt csupán: nem volt mivel.
Csúnya családi viták és álmatlan éjszakák következtek, de alig egy hónap alatt elkészült a gép. Igaz, nem volt minden tökéletes, az elektronikába hulló popszegecs sem tett jót az esélyeknek, de a részvétel megvolt.
A verseny után megkeresett Gál János, az egyesület elnöke, és jelezte, a gép mára majdnem tökéletes. Próbáljuk ki. Örültem a megkeresésnek, mert ugyan a versenyen részt vevő minden jármű megérne egy cikket, de engem a Kispolszki hajtása fogott meg. Két darab IL-18-as indítómotor hajtotta a kibelezett bódét egy csúcstechnikás elektronika támogatásával.
A motorok a Malév oktatási központjából érkeztek, egy általános iskolai ismeretség révén. Engem ez határozottan meggyőzött: mindenképpen szükség van a nyolc elemire, már csak a kapcsolati tőke miatt is.
A Kispolszki donor második nekifutásra sikerült. Az első sajnos annyira péppé volt rohadva, hogy nem tudtak vele mit kezdeni. Aztán az egyesület egyik tagjának hozzátartozójától sikerült megvásárolni egy hamvas darabot, amit rettenetesen gyorsan letisztítottak. Az eredeti alkatrészek közül csak a kormánymű, az első futómű és a karosszéria maradt. A kész autó akkumulátorokkal 630 kg lett.
A motor helyére kerültek az akkumulátorok, de itt lennének a kondik, vagyis a szuperkapacitások is. Jelenleg financiális okok miatt csak aksival üzemel, de János cégének köszönhetően a versenyekre kölcsönkapják azokat is.
A Kispolszki középmotoros lett. A két IL-18-as indítómotor a hátsó ülésre került, és egy lánchajtáson keresztül külön-külön hajtják a hátsó tengelyeket. A motorokban egyébként van egy gyáriból átalakított hajtómű hármas áttétellel, ami szerencsére egyenes fogazású, így az autóban olyan a hang menet közben, mint egy gépműhelyben.
Egyébként ezek a motorok - amíg repülőgépben voltak - az indítás után dinamóként is működtek. Jelenleg nincs megoldva a visszatöltés, de már dolgoznak a problémán. A gázpedál egy potmétert mozgat, ennek hatására dolgozik a vezérlő elektronika, beágyazott szoftverrel vezérelve a rendszert.
Nem volt szerencsém Jánossal, ugyanis tíz éve villanymotorok fejlesztésén dolgozik, és jelenleg is egy szupertitkos elektromotort fejleszt. Így el tudja képzelni az olvasó, milyen jellegű információkkal bombázott. Próbáltam tartani a frontot, és felfogni a lényeget. Az már biztos, hogy ez az egész villanymotortéma bonyolultabb, mint gondoltam.
