Az ötlet nem bonyolult: ha merül az akksi, vegyünk a legközelebbi barkácsboltban egy akkutöltőt és egy benzines áramfejlesztőt, és dobjuk az egészet a csomagtartóba. Vagy a motortérbe.
Az akkumulátor drága, nehéz, és hamar lemerül – ezen átkok közül általában legalább kettő megfogan, attól függően, hogy nikkel-fémhidrid, vagy lítium-ionos technika mellett döntenek a szakemberek. Egy 80-100 km hatótávolságú elektromos autó lítium-ionos akkumulátora mai árakon számolva legalább 15 000 euró, ami testvérek között is négymillió forint, és ennyiért még kereke sincs.
A tisztességes, mindenki számára szájhúzogatás nélkül elfogadható 4-500 km-es hatótáv pedig értelemszerűen még sokszor ennyibe kerülne. Egy 20-30 milláért vesztegetett „zöld” villanyautó piaci sikerét pedig akkor sem nehéz megjósolni, ha történetesen nem nagyon kell rá regadót fizetni. Bár az is megeshet, hogy egy-két unatkozó olajsejk nyolcadik, tizedik, vagy huszonötödik autónak beválogatná a flottába a fenntartható fejlődés jegyében.
Azt az időt, amíg az akkumulátor-technikában elérkezik az évtizedek óta várva várt Nagy Áttörés, az autógyárak malmozással, illetve a hagyományos belső égésű motor fejlesztgetésével ütnék legszívesebben el. Igen ám, de közbeszólt a válság, azt megelőzően pedig az évezred első olajárrobbanása, s ezek együttes hatására valami olyasminek lehetünk szemtanúi, amit néhány év múlva az autózás zöld forradalma, vagy valami hasonló hangzatos névvel fognak emlegetni a történelemkönyvek – vagy legalábbis az autógyárak.
A zemberek, a média, és úgy általában az egész világ a „zöld” autózás felé fordult, iszonyú nyomás nehezedik az autógyárakra, hogy hirtelen elővarázsoljanak valamit a nagy fekete cilinderből, amire a marketingesek rávasalhatják a „0% CO2” és a „blue-green-eco-efficiency-hybrid-electro” szavak tetszőleges kombinációját.
A mérnökök az átlagautós által vállalható áron, az átlagautós által elvárt hatótávval, teljesítménnyel és élettartammal még ma sem tudnak rendes villanyautót gyártani. De hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy márpedig a nép villanyt és hibridet akar, e kívánság szép csendben feljött a dobogós helyre, közvetlenül a kenyér és a cirkusz mellé. E tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a politikusok is kezdik felismerni a zöld hullámot. A német kancellár az IAA megnyitója előtt néhány nappal például rendesen beszólt a német autógyáraknak, mondván: most már aztán tessék szépen összekapni magukat és felzárkózni az ázsiai konkurenciához villanyautó ügyben. Három éve egy hasonló kijelentésért a fejét vették volna, de azóta, mint látjuk, kissé megváltozott a szélirány.
A mérnök tehát ül és kínlódik... csodát tenni nagyon kevés pénzből és egy-két aktatáskányi akksiból nem nagyon lehet. Hiába igaz, hogy az autók túlnyomó többsége napi 20-40 km-nél nem mozog többet, így az 50-60 kilométeres hatótáv elvileg elég is lehetne, de ha nem lehet az autóval eljutni a horvát tengerpartra, nem tudnak majd túl sokat eladni belőle. Megy a bréjnsztorming, születnek a legvadabb öszvérmegoldások, amivel a pár tucat kilométernyi hatótávot meg lehetne tízszerezni.
Az egyik ilyen az egykori SAP-s fenegyerek, Shai Agassi által megálmodott akkucserélő állomások hálózata, a Better Place projekt. Az ötlet önmagában nem bonyolult: ha lemerült az akksi, gyorsan ki kell cserélni egy másikra, és már lehet is tovább haladni. A projektnek csak egy, ám annál látványosabb része az automatikus akkucserélő állomás, ami a tervek szerint alig egy perc alatt végzi el a kényes műveletet. Agassi azonban nem kispályázik: teljes rendszerben gondolkozik az elektromos energia zöld megtermelésétől az autókon és az akkumulátorokon át a töltőkig és a szabványosításig. Mindenről van elképzelése, hogyan működjön.
Akár magányos álmodozónak is gondolhatnánk, ha nem tudnánk, hogy kormányokat (pl. Dánia, Izrael, Ausztrália) és autógyárakat (pl. Renault, Nissan) sikerült már maga mellé állítania. És nem kizárt, hogy Totalcart is olvas olykor, hiszen tavaly ilyenkor már megírtuk, milyen tuti biznisz lesz a letölthető motorhangoké. Nos, Agassi úr időközben volt szíves levédetni a ringtones (csengőhangok) mintájára a drivetones (vezetési / járműhangok) kifejezést.
