Kellemes atmoszférát a gumikba!

Ezért nagyon fontos az, hogy a gumiabroncsok nyomását kéthetente, de legalább havonta egyszer – pontos abroncsnyomásmérő segítségével – ellenőrizzük. Ezzel kapcsolatosan azonban rendszerint egy sor kérdés szokott felmerülni…

Mennyi az előírt levegőnyomás, azaz milyen nyomást állítsak be a kerekekben?

Ebben a kérdésben egyértelműen a gépkocsi gyártója által megadott adatok az irányadók. Ezeket elsősorban az autó használati utasításában vagy a gépkocsi karosszériáján elhelyezett adattáblákon (tipikus helyei: ajtóoszlop, üzemanyag-betöltő fedele, napellenző, kesztyűtartó fedele stb.) találhatjuk meg.

A gyár többféle nyomásértéket ad meg: az egyik kis terhelés mellet érvényes, ezt érdemes használni például egy-két személlyel a fedélzeten. A másik, nagyobb érték teljes terhelésre érvényes, például amikor négy utassal, csomagokkal és konzervekkel megpakolva nyaralni indulunk - ez esetben tehát mindenképp meg kell növelni az abroncsnyomást. Szintén magasabb abroncsnyomást írhatnak elő nagy sebességhez, amilyenek szinte kizárólag a német autópályákon fordulhatnak elő: 160 km/óra felett. Persze, lehet, hogy nem csak ott.

Ha nem találjuk a gyári által megadott értékekeket, segítségünkre lehetnek a gumiabroncs gyártójának levegőnyomásra vonatkozó adatai is - a legtöbb cég kiad ilyen táblázatokat, autótípusokra lebontva.

Milyen előnyei vannak a megfelelően beállított nyomásnak, avagy mit biztosít a kerekekben megfelelő levegőnyomás?

• optimális felfekvési felületet, megfelelő tapadást
• rövidebb fékutat
• az aquaplaninggel (vízenfutás) szembeni nagyobb tartalékot
• jobb menettulajdonságokat és kanyarstabilitást
• alacsonyabb gördülési zajt
• optimális gördülési ellenállást és fogyasztást
• kisebb alakváltozást és hőképződést
• jobb utazási komfortot

Minden gépkocsivezető növelheti gumiabroncsainak üzembiztonságát és élettartamát a gumiabroncs előírt levegőnyomásának betartásával. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a gumiabroncs alacsony levegőnyomása balesetveszéllyel és anyagi kárral járhat!

Melyek lehetnek a gumiabroncs nem megfelelő levegőnyomásának következményei?

A gumiabroncs élettartama és biztonsága alapvetően függ a helyes levegőnyomástól. Ezt az érteket a gépkocsi és a gumiabroncs gyártója egyedileg határozza meg minden egyes típushoz, tehát – a közhiedelemmel ellentétben – nincs összefüggésben az abroncsok méretével. A túl alacsony vagy túl magas levegőnyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelelő kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami elsősorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt. Nem mellékesen az előírtnál alacsonyabb nyomás akár jelentősen magasabb fogyasztást is előidézhet.

Hogyan és mikor végezzem el az abroncsokban lévő nyomás ellenőrzését, beállítását?

A levegőnyomás rendszeres – kéthetenként történő – ellenőrzése tehát a legjobb módja a gumiabroncs sérüléseinek elkerülésére. A levegőnyomás ellenőrzését alapvetően hideg, azaz nem üzemmeleg gumiabroncson kell elvégezni. Az olyan gumiabroncsokban, amelyek már egy bizonyos távolságot lefutottak, a súrlódás okozta melegedés által ugyanis nagyobb levegőnyomás jön létre, ami azonban a gumiabroncs visszahűlésével azonnal lecsökken.

Ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik gumiabroncsból fogy a levegő, mindenképpen ajánlatos a levegővesztés okát szakemberrel ellenőriztetni.

A gumis azt javasolja, hogy „gázzal” fújjuk fel a kereket. Van-e ennek előnye?

A „gumigáz” jórészt nitrogénből áll, amit jobban megtart az abroncs, mint a közönséges levegőt, mivel részecskéi nehezebben diffundálnak át az abroncs légzáró rétegén. Ezen kívül a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nitrogénnel töltött gumiabroncsok 10–20%-kal kevésbé melegednek fel, mint a levegővel töltöttek. Hatása tehát egyértelműen előnyös, a kisebb mértékű felmelegedés kisebb nyomásingadozást – így jobb úttartást eredményez.

A gumiba bepréselt nagynyomású levegő oxigénje kémiai reakcióba léphet (és lép is) a gumi anyagával, ami minőségi változáshoz vezethet. Csökken a gumi rugalmassága, csökken az élettartama. Nitrogéntöltés esetén a gumiabroncsok hosszabb ideig használhatóak. A sűrített levegő minden esetben jelentős mennyiségű vizet (vízgőzt, vízpárát) is tartalmaz, így a levegővel töltött abroncsban könnyen korrózió léphet fel. Mivel a nitrogéngáz száraz, így ez a kedvezőtlen folyamat kizárható. A gumiköpeny paramétereinek állandósága biztonságosabbá teszi tehát a jármű viselkedését, aminek problémás pillanatokban óriási jelentősége lehet. Optimális gumiabroncsokkal a féktávolság méterekkel rövidülhet…

Rendszeres nyomásellenőrzésre azonban természetesen ilyen gáz használata mellett is szükség van.

Stabilnyomástartás: a levegő gázai a köpenyen (a teljesen új köpenyen is) megszöknek, szakszóval átdiffundálnak. Ez a folyamat az oxigén esetén lényegesen gyorsabb (a levegő 21 százaléka oxigén…), mint nitrogén esetében. A tisztán nitrogénnel töltött abroncs hosszabb ideig képes megtartani a beállított nyomást.

Kisebb abroncsmelegedés: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nitrogénnel töltött gumiabroncsok 10–20%-kal kevésbé melegednek fel, mint a levegővel töltöttek. Hatása egyértelműen előnyös, a kisebb mértékű felmelegedés kisebb nyomásingadozást – így jobb úttartást eredményez.

Korrozió kizárása: a sűrített levegő minden esetben jelentős mennyiségű vizet (vízgőzt, vízpárát) tartalmaz, így a levegővel töltött abroncsban könnyen korrozió léphet fel. Mivel a nitrogéngáz száraz, így ez a kedvezőtlen folyamat kizárható.

Üzemanyag-megtakarítás: Mivel a guminyomás-ingadozás nitrogéntöltés esetén sokkal kisebb, ezért a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásában is megtakarítás jelentkezik (a csökkent guminyomás falja az üzemanyagot…).

Első a biztonság

Néhány szó az abroncsnyomás-ellenőrző rendszerekről

Különböző fajtájú és eltérő elven működő ilyen rendszereket ismerünk. A legegyszerűbb tulajdonképpen egy speciális szelepsapka, amely színváltozással jelzi az abroncsban lévő nyomás megváltozását.

Megkülönböztetünk gyári vagy utólagosan beépíthető nyomásvisszajelző-rendszereket. Itt látható egy példa az utóbbira. Az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer általában folyamatosan méri és összehasonlítja a kerekekben lévő levegő nyomását a fedélzeti számítógépen tárolt levegőnyomás-normaértékekkel. Amennyiben az abroncs nyomása egy bizonyos értékkel a normaérték alá csökken, az információs rendszer kijelzőjén figyelmeztető lámpa gyullad ki (egyes rendszerek a konkrét értéket jelzik ki számmal). Nagyobb eltérés esetén a lámpa sárgáról vörösre vált. A rendszer az utazás megkezdése előtt ellenőrzi az abroncsnyomást és a tárolt nyomásértékeket. Ha a nyomásértékek között túl nagy a különbség, vagy a nyomás valamely abroncsban eltér a betáplált értéktől, a rendszer értesíti a vezetőt. A pótkerék is fel van szerelve abroncsnyomásmérő modullal, így az ellenőrző rendszer defekt után is általában azonnal használható. Egyes típusoknál ehhez szükség van a rendszerrel való „összetanításra”. A VW-nál pl. mindez így működik.

Bizonyos rendszerek azonban nem az abroncsban lévő nyomást mérik, hanem az ABS-szenzorokon keresztül az egyes kerekek fordulatszámát, ami ugye az abroncs gördülési sugarától, azaz a benne lévő nyomástól függ. Ha az egyik kerék gyorsabban kezd el forogni, mert a kisebb nyomás miatt sugara csökken, a rendszer riaszt.

Végül nézzük meg címszavakban az abroncs nyomásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és jó tanácsokat:

• Ellenőrizd a gumiabroncs nyomását tankolásnál!
• A gumiabroncs nyomását alapvetően csak hideg gumiabroncsnál ellenőrizd!
• Soha ne engedj le levegőt meleg gumiabroncsból!
• A levegő nyomásának az egy tengelyen lévő gumiabroncsokban azonosnak kell lennie!
• A pótkerékben legalább a használati utasítás szerinti legnagyobb (teljes terheléshez megadott) nyomásnak kell lennie. A levegőnyomás ellenőrzésekor nem szabad erről sem megfeledkezni!
• Hosszabb utaknál és/vagy a gépjármű teljes terhelésekor (pl. nyaralás) a teljes terhelési nyomásra kell a gumiabroncsot felfújni!
• Ha lakókocsit vagy megrakott utánfutót vontatsz, a gépkocsi hátsó tengelyén a maximális nyomásértékre fújd fel az abroncsokat! Azt javaslom, hogy az alábbi nyomásértékeket ne lépd túl személygépkocsik esetében:
  – T és ez alatti sebességindexű abroncsoknál 3,2 bar
  – H, V és W sebességindexű abroncsoknál 3,5 bar
  – Megerősített (reinforced) és extra terhelésű (XL) abroncsoknál 3,5 bar
• - A lakókocsihoz/nehézpótkocsikhoz a megerősített abroncs a legjobb választás, hiszen a lakókocsi jelentős súlyt képvisel.
• Téli abroncsokba javasolt a nyári abroncsokhoz megadott nyomásnál 0,2 barral nagyobb értéket beállítani!
• Fontos tudni, hogy defekttűrő abroncsokat csak és kizárólag olyan járműveken szabad használni, amelyek rendelkeznek gyárilag vagy utólagosan beépített abroncsnyomás-ellenőrző/visszajelző rendszerrel!