Elsősorban is ellenőrizzük az üzemanyag hőmérsékletét! A nagy, kétütemű hajódízeleket a kőolajlepárlás melléktermékeként keletkező nehézolajjal hajtják. Ez az anyag szobahőmérsékleten sűrűbb, mint a méz, így ahhoz, hogy egyáltalán szivattyúzni lehessen, 40-50 fokra kell melegíteni. Ha ennél hidegebb, gyújtsuk be a gázolajjal fűtött bojlert, és várjuk meg, amíg az így fejlesztett gőz felfűti az üzemanyagot. Később ezt majd lekapcsolhatjuk, mert a kéményen át távozó veszteséghő egy részét visszanyerő csőkígyó elegendő gőzt termel. Gondoljunk bele: egy nyolcvan megawatt mechanikai teljesítményt leadó dízelmotor kéményén át csaknem ugyanekkora hőteljesítmény távozik, aminek akár csak egy részét is visszanyerve nem csak fűtésre, de akár gőzturbinák hajtására is elegendő gőzt fejleszthetünk.
De ez még a jövő zenéje. Addig is kapcsoljuk be a főgép segédberendezéseit: a hűtővíz és a kenőolaj szivattyúkat, a motor álló helyzetében a szívóoldali túlnyomást biztosító kompresszorokat, és kezdjük el összegyűjteni a főmotor indításához szükséges sűrített levegőt.
2T
Furcsa módon a legkisebb robogókban és a legnagyobb hajókban találni kétütemű motorokat. A kétütemű dízelek jobb hatásfokuk, nagyobb teljesítménysűrűségük és strapabírásuk miatt szinte teljesen kiszorították négyütemű társaikat az óriástankerekről. A munkaütem végén nyíló kipufogószelepen keresztül távozik az égéstermék, a közvetlen ezután a dugattyú által szabaddá váló szívóréseken át beáramló levegő pedig átöblíti a hengert. A kipufogószelepet, majd a szivórést zárva megkezdődik a sűrítés, a felső holtpont közelében pedig a befecskendezéssel indulhat a következő munkaütem.
Mivel a kétütemű benzinesekkel ellentétben a dugattyú alatti tér nem vesz részt a gázcserében, a keverékolajozás és az azzal összefüggő magas szénhidrogén-emisszió problémája itt nem jelentkezik. A működési elvéből következően csak feltöltött motorként üzemképes kétütemű dízeleket embernagyságú turbók lélegeztetik. Mivel álló motornál a turbó is áll, e motorok indításához a szívóoldali túlnyomást külső segédkompresszorokkal biztosítják.
A szupertankerek főmotorját kivétel nélkül nagynyomású (30 bar) sűrített levegővel indítják. Nyissuk ki a startlevegő szelepet: ekkor a megfelelő helyzetben álló (felső holtpont után 10-120 fok) dugattyú égésterébe közvetlenül jut a sűrített levegő, aminek hatására a dugattyú lefelé mozdul. A gyújtási sorrendnek megfelelően ez addig ismétlődik, amíg a főtengely eléri az indítási fordulatszámot. Álljunk át indítási automatikára, és ha mindent jól csináltunk, máris hallhatjuk (érezhetjük), ahogy a főgép felpörög.
Ne gondoljunk valami egetverő fordulatszámra: a névleges érték valahol 80 és 200 között lesz percenként. Néhány perces melegítés után kapcsoljuk le a szívóoldali túlnyomást biztosító kompresszorokat és a bojler fűtését, majd adjuk át a vezérlést a parancsnoki hídnak, hátha vannak ott a hajó vezetéséhez értő túlélők.
Látott már ennél is nagyobb motort? Vezetett már óceánjárót? Véleményét, tapasztalatát ossza meg másokkal a cikkhez kapcsolódó blogposzton!
